Filmbemutató

Igen, befejeztük a filmet. Hajnali 4-re készen is lettünk vele. Mivel úgyis néztük az amerikai elnökválasztást, egyesek szervezett keretek között, mert Erik (Eu Studies tanár) összetrombitálta azokat a diákokat, akiket érdekelt és egyenesben nézték az egyik dán tévécsatornán a választás éjszakáját, néha kommentálta is az eseményeket, elemzésekkel és magyarázatokkal is szolgált. Szóval míg ők "választottak", addig mi készültünk a bemutatóra.
A reggelit megint elbuktam, talán majd holnap.
A bemutató szerencsére nagyon jól sikerült, sokkal jobban fogadták, mint gondoltuk. Végig nevették az egészet a tanárokkal együtt. Rikke és Svend oda is jött a végén és gratuláltak a filmhez. Úgy érzem, hogy megint egy kicsit közelebb kerültünk hozzájuk...

November 4.

Ez a nap sok szempontból is nevezetes volt, lesz, elsősorban azért, mert nővéremnek ma van a születésnapja, ezért aztán szeretnék neki még egyszer Nagyon Boldog Születésnapot és Jó Egészséget kívánni!
Másodsorban azért, mert az amerikai elnökválasztás napja ez, amelyen eldől, hogy egy teljesen más Amerika, vagy a réginek a folytatása várható-e a következő években.
Harmadsorban pedig azért, mert a filmünk a végéhez ért, ezen a napon be kell fejeznünk a készítését, hiszen holnap bemutató, a poszterek már kinn vannak, mindenki kérdezgeti, hogy mikor lesz, milyen lesz. Szóval nagyon várják már!
A konyhába ma sem jutottam le reggel, az álmosság erősebb volt, ellenben a dán órán természetesen résztvettem, haladtunk is szépen az anyaggal, valószínüleg be tudjuk fejezni az a nyelvtant, amíg itt vagyunk.
A dán társadalom órán egy videót néztünk meg, a Dán Parlamentről, választási rendszerről, politikai felépítéséről.
Ebédet követően kóruséneklés a régi dalok ismétélésével, majd tánc, keringővel, cha-cha-chával, jive-val, quicksteppel.
Az óráink végetével befejeztük a forgatást, innen már csak rajtam és a számítógépen múlik, hogy mikorra készülünk el.
Az esti sportot nem hagytam ki, megint voltunk focizni a többiekkel, hiszen a testmozgás az egy nagyon fontos dolog az ember életében...

Első novemberi hétfő

Ma végre ki tudtam pihenni magam, még ha ennek a reggeli is látta kárát, mivel nem mentem le, hanem aludtam helyette. Ebéd előtt aztán labdajátékokkal mozgattuk meg magunkat, majd jött a festészet. Fő projekt nem volt, mindenki az eddigi be nem fejezett művein dolgozhatott, vagy kezdhetett bele egy másikba. Sikerült kitalálnom, hogy mit fogok következőre megfesteni, vagy egy Sisley tájképet, vagy pedig Munch híres Sikolyát. :) Biztos nem lesz olyan mint az eredeti, de mégis. Alig várom már, hogy szerdán belekezdhessek. Ja, egyébként festészet alatt ment híre, hogy készen vannak a tablóképek. Azt hiszem jobb lett volna, ha nem, mert amint kiderült, nem vagyok rajta a képen! :S Legalábbis arcilag, hiszen a nevem ott van, csak a szobatársamat tették oda is, így aztán míg ő kétszer szerepel, addig én egyszer sem. Az egészben mégis annyi jó volt, hogy a dánok közül többen is felmentek a tanáriba szólni, hogy nálam hiba van, mármint elrontották a képet. Végülis telefonáltak a fotósnak, aki nem tudom, hogy mit fog vele kezdeni, de majd kiderül, legfeljebb nem lesz tablóképem...
Délután forgattunk még, majd közel 90%-os állapotba hoztuk a filmet. Szerda délben bemutató, készül hozzá plakát is, már mindenki tűkön ül, hogy milyen is lesz, én mégis leginkább a fogadtatásra vagyok kíváncsi, remélem azért tetszeni fog nekik.

A bulihétvége után...

Mivel ez a két nap a buliról szólt így aztán nem volt meglepő, hogy az emberek nagy része teljesen elfáradt, így aztán ezen a napon mindenki próbált regenerálódni. Embert szinte alig lehetett látni a suliban, pedig nem mentek haza... Délutánra már némileg magamhoz tértem én is, így aztán a tanulást helyeztem előtérbe, hisz este portugál óra várt rám. Vacsora után azt beszéltük meg a Zsuzsival, hogy portugál után vissztérünk a filmre, hiszen szerdán bemutató és azért van még mit csinálni rajta. Aztán portugál végeztével mikor felmentem hozzájuk, már nem igazán volt kedve hozzá, így aztán ez marad a következő - míg a filmbemutató szempontjából utolsó - két napra. Így aztán relatíve hamar sikerült ágyba kerülnöm...

A suli alapításának 125. évfordulója

Ez a buli volt az eddigi legjobb...
Egész nap nem történt szinte semmi, mindenki próbálta kipihenni az előző nap fáradalmait...
Aztán napközben már itt voltak a vendégek, akik megszállták az iskolát, minden folyosó tele volt idősebb emberekkel, akik egy kicsit nosztalgiáztak. :)
Este fél 7 után aztán elkezdődött egy kisebb összejövetel számunkra, mintegy kirekesztve a bulizó társaságból, de aztán valahogyan buli kerekedett az egészből. :D Éjfél körül elkezdtünk énekelni a könyvből dalokat és bár csak mi ketten maradtunk ott Zsuzsival (a standard diákok közül, mert még a vendégségben lévő Zsuzsi barátnő Kinga is ott volt velünk) énekelni a dánokkal, a magyarok és a nemzetköziek további része visszavonult közben aludni. Nagy buli lett, még az igazgató és egy-két tanár, na meg vendég is átjött, hogy megnézze a közben részeggé váló és a vendégsereg számára az étkezőben "Jézus, Jézust" kántáló diáksereg (kb. 6-7 dán lány) performance-át. A teremben ahol voltunk az este folyamán, az asztalokat egy kereszt formába rendezték, az üres sörös- és borosüvegeket a táblához rakták, majd elkezdték kántálni, hogy Jézus, Jézus... Elég érdekes és vicces volt, hogy a kissé becsípő diákok mit is csinálnak. Egyébként a diákok azért is tudtak így elázni, mert az italok ingyen voltak, köszönhetően az iskola születésnapjának. Szóval nagyon jó buli volt, szerintem ez volt az eddigi legjobban sikerült party, amin résztvettem.