Az étkezésről

Dán koszt, érdekes ételek, biokaja...


Szerencsére odafigyelnek arra, hogy milyen étel kerüljön az étkezések során az asztalra. Nagyon fontos, hogy annak ellenére, hogy egy északi országról beszélünk, nem annyira erőteljes a halfogyasztás, mint például Norvégiában.


Szintén 3 főétkezés van Dániában, reggeli, ebéd és vacsora.


A reggelik során általában különböző felvágottakból, dzsemekből, zöldségekből, sajtokból illetve többfajta kenyérből (pl. rozs-rugbrød, fehér-franskbrød) lehet válogatni. Ezekhez általában különböző gyümölcssűrítményekből készült gyümölcsleveket, kávét, teát isznak. Jelentős a választék műzlikből, különböző cereáliákból.


Ebédre itt az iskolában a főfogás hús, ez lehet marha, pulyka, sertés és különféle halak, természetesen sütve, vagy húsgombóc formájában melyekhez különféle zöldségek, saláták, dresszingek és a krumpli különféle változatai párosulnak. Leveseket nagyon ritkán fogyasztanak. Néha desszertek, vagy gyümölcsök zárják az ebédet.
A "civil életben" Dániában az ebéd általában csak hideg étel, esetleg az amit otthonról hoznak magukkal.

A vacsorák során is ugyanúgy találhatunk az ételek között zöldségeket, salátákat, mint ebédkor, de ilyenkor azért a hideg ételek túlsúlyban vannak.

Napközben, 10 óra körül zöldség vagy gyümölcs, míg uzsonna időben általában péksütemény, sütemény fogyasztására van lehetőség az étkezde előterében.

Kaffeaften hetente egyszer van, ezen mindig süteményeket, péksüteményeket lehet fogyasztani, kávéval teával, gyümölcslével.

"Kávézás"-ról Dániában
Az étkezés kiegészítését jelentő kávézásnak különleges története és jelentősége van Dániában. Ekkor összegyűlnek és a kávét mazsolás süteménnyel, dán péksüteménnyel, piskótával, tortával vagy keksszel fogyasztják. Dánia Poroszországtól elszenvedett 1864-es veresége után az Észak-Schleswigben megtartott dán nemzetgyuléseken a délutáni és esti kávézásnak különös jelentősége volt, de a XX. századtól a kávé az országszerte megtartott politikai és nyilvános találkozók elengedhetetlen kellékévé vált. A délutáni kávézás még mindig szokás, bár egyszerűbb formában, de a nagyvárosokban a fiatalok már gyakran helyettesítik azt más étkezésekkel.
A dán kávé, de általánosságban elmondható ez bármelyik skandináv országban rendszeresen fogyasztott kávéra, az amerikai kávéiskolát követi. Nagyon gyenge filteres hosszú kávé, tejjel, tejhabbal növelik térfogatát 2-5 dl-re, így aztán "literszámra" tudják inni, anélkül, hogy igazán komoly hatása lenne.

Elf támadás

Szerencsére most sem maradtam le a nap első étkezéséről, úgyhogy megfelelő mennyiségű táplálék magamhoz vétele után bele is tudtam kezdeni a napba.
Festészeten folytattam a projektjeimet, ennek kapcsán, illetve barátok, ismerősök felkérései alapján elgondolkodtam egy újabb blog indításán, amelyben közszemlére tehetném a festészeti remekműveimet, ugyanis nagy valószínűség szerint a későbbiekben is szeretném folytatni a festést.
Együtténeklésen már a héten megkezdett úton haladtunk, karácsonyi és szerelmes dalok minden mennyiségben, ráadásul a mai napon az együtténeklés után további közös éneklős rész volt, így aztán Steffen meg a diákok számára is adódott bőven lehetőség a gyakorlásra. Ebédet követően jött egy kisebb szünet, melyben azt terveztük Zsuzsival, hogy elmegyünk az önkormányzathoz, de kissé keresztül húzták a számításainkat, mivel a kerámiásoknak a mai volt az utolsó nap, amikor ki tudták égetni a csecsebecséiket, így ahhoz kellett hozzákészülniük, úgyhogy elnapoltuk holnapra az "ügyintézést".
Vacsora előtt aztán ismét Svend világa, Norbi torna avagy Grundidræt... Most már szerintem Svend sem erőlteti annyira az egészet, hogy szinte meg se tudjunk mozdulni, mert most is csak mintegy 20 percnyi bemelegítés után, 3 részre osztotta a társaságot, az egyik rész lement a konditerembe, a másik a tornateremben futsalozott, vagy floorballozott, míg a harmadik a tornateremben a színpadon végezhetett különböző erősítő. átmozgató gyakorlatokat. Mondanom sem kell, megint jól elfáradtam, karácsonykor hiányozni is fog ez a testmozgás mennyiség.
Azt nem tudom, hogy az elfes dologban a tanárokat is lehetett-e húzni, de az biztos, hogy valaki egy kissé tréfás kedvében volt, ugyanis a vacsorához megérkezvén az étkezőbe, láttuk, hogy valaki(k) megfordították azt az asztalt, ahol a tanárok szoktak ülni, így aztán az asztal lapja a talajon, míg a négy láb meg az égnek meredve állt, de arra azért figyeltek, hogy az asztal hátlapjára azért szépen rendesen visszapakoljanak mindent, mintha mi sem történt volna. :D Az egészben az volt az érdekes, hogy ránk, nemzetköziekre próbálták fogni ezt az egészet és bár jó poén volt, nem mi voltunk. Zsuzsi meg is jegyezte, biztosan azért történt, mert nem fordítanak nekünk le mindent a tanárok, amikor az étkezések utáni "messages" szakaszhoz érünk. Nekik viszont most lefordították! :D
Aztán én is megkaptam, mármint az üzenetemet az elfemtől. Mit sem sejtve érkezem a szobámhoz a vacsorából, de az elfnek köszönhetően nem tudtam bejutni, mert az ajtókeretre ragasztott nagy papírra írt üzenettel jelezte, hogy megvan, jól van és Boldog Karácsonyt kíván, meg minden, és egy kis meglepetéssel is kedveskedett, kaptam tőle még egy üveg sört is! Szerencsés vagyok, mert az én elfem nem negatív, vagy morbid dolgokkal lep meg, hanem így. Köszönöm! :)
A "kultúr sokk" után még megpróbáltam beszélni a fogorvosommal skype-on, mert egy kontrollra nem ártana elmenni, most már fél év után, de nem sikerült elérnem, már nem voltak bent, majd holnap ismét próbálkozom. Ezután K.O., mint akit fejbekólintottak, úgy ledőltem aludni, mert nem bírtam nyitva tartani a szemem, ennek köszönhetően egy két és fél órás alvás blokk után, az éjszakába nyúlóan folytattam a dán szavak felvitelét a byki-be...

Pihenés és tanulás a meleg szobában

Szerencsére a reggeli csak 10 óra után volt, így nyugodtan lehetett aludni, bár az automatikám bekapcsolt és így 8 előtt most is felébredtem. :S
Reggeli után rendet raktam a polcaimon és kiselejteztem egy pár régi dán újságot. Utána belefogtam az angol ismétlésbe, majd ezt folytattuk Zsuzsival is. A hétvégéken napi 1,5-2 órát tanulunk, hogy azért a régen használt dolgok is a felszínen maradhassanak. Aztán gondoltam kimegyek sétálok, fotózom egyet, de már lemenőben volt a nap, így inkább maradtam a szobában, majd inkább holnap, akkor úgyis jön Zsuzsihoz a fordító, ergo hamarabb kezdjük az angolt, így hamarabb is fejezzük be, minek folyományaként ki lehet még menni napos időben fényképezni a tájat. :)
Az időjárást tekintve egyébként itt is hűvös volt, de a szikrázó napsütésben, havazás nélkül -ellentétben ugye az otthoni helyzettel- teljesen elviselhető volt a látvány.
Vacsora után aztán a dán került elő, megint töltöttem tovább a byki-t és persze a program szerint feledésbe merülő, vagy legalábbis kívánkozó szavakat ismételtem erőteljesen...

Visszatérés a rendes kerékvágásba

Úgy néz ki, hogy tényleg sikerült kialudnom magam, hiszen ezen a reggelen is sikerült lejutnom időben reggelizni, pedig este 2-ig csináltam az előadásomat a dán munkaerőpiaci modellről, melyet flexicurity-nek neveznek. Flexibilitás és biztonság. Érdekes rendszer, melynek segítségével elérték, hogy a munkanélküliségi ráta 3% alatt legyen! Ha valaki elveszíti a munkáját, de előtte dolgozott 1 évet, akkor jogosult a fizetésének 90%-ára, maximum havi 15.000 dán koronára, de ennek folyosításától kezdve el kell kezdenie munkát keresni. Ha sikerül, akkor visszatér a munkaerőpiacra, ha nem, akkor átképzik és a munkaerőpiacon hiányszakmában alkalmazzák. Nem ártana máshol is használni ezt a modellt...
Szóval ebből írtam egy kis összefoglalást, de végül nem is került rá sor, mert a dán adórendszerrel kapcsolatosan beszélgettük el az időt, és megállapítottuk, hogy hiába adóznak sokat, mégis sok pénzük marad utána is.
Ebéd után elmaradt a kóruséneklés, mert Steffen kisfia megbetegedett, így ő vigyázott rá.
Táncon aztán egy teljesen új dolgot vettünk, bár szerintem ezt inkább csak szórakozásnak szánta Rikke, egy Stomp-szerű bármivel hangadós, táncolós, formációs táncot vettünk és bár ugyan sokan nem voltunk, azért jól éreztük magunkat.
Este segítettem Zsuzsinak megcsinálni a blogját, az elérhetőségét már meg lehet tekinteni a blogok között itt az oldalamon is... :)
Próbálunk intézkedni a novelláinak fordítása ügyében, vannak lehetőségek, remélem hamarosan meg lesz a fordító is, akivel aztán esetleg a könyvet is fordíttathatja. Lefekvés előtt még dánoztam, igyekszem a szavakat is felvinni a könyvből, mert Lars megígérte, hogy segít a kiejtésekkel, rámondja diktafonra, majd így már könnyebb lehet a tanulása ezeknek a szavaknak is...

Hétfő, de csak egy kicsit

Fel tudtam kelni reggelizni!! :) Szerencsére most nem aludtam át, így vételeztem egy kis táplálékot magamhoz.
A labdajátékok elmaradtak, mert jött egy dán politikus előadást tartani, így a dánok mindegyike ott ült és figyelt. Ennek köszönhetően, mármint a látogatásnak, az ebéd is később kezdődött, aztán a többi óra is tolódott egy kicsit.
Festészeten erősen gondolkodóba estem, mi legyen a következő remekmű, mert éppen elfogytak azok a vásznak amelyek nekem kellenének. Így aztán vászonhoz kerestem ihletet. :)
Közben indítottam még egy mosást is, mert már nem nagyon maradt cuccom amit felvehetnék, úgyhogy el is határoztam, hogy mikor hazamegyek megint veszek egy pár cuccot, mert sosem lehet elég tartalékkal rendelkezni. Vacsorát követően megint lementünk focizni, de ez most nem volt egy jó ötlet, a talaj sem volt jó, meg az idő sem volt a legjobb, bár egyáltalán nem esett semmi sem, se hó, se eső, se jég, csak szimplán hideg volt, talán 3 fok... nem esett jól. :S
A következő dán kultúra és politika órára kellett egy kis előadást készíteni a dán modellből, miért jó, mi volt korábban, most mi a jellemző rá. Érdekes olvasmány, pláne angolul...

Az érdekes vasárnap meg a szeszélyes hétfő

Vasárnap a reggeli még mindig a Sønderhus konyhájában volt, úgyhogy kb. 30 lépés és máris választhattam, hogy mit is egyek. Mivel nem volt még mindig ebéd, így kissé tartalmasabbra sikeredett a kaja, bár a fél 11-es időpont miatt azért túlzásba nem akartam vinni.
Aztán nagy közös dvd nézés volt, az Igazából szerelem című filmet néztük meg, én már kb. 5. alkalommal láttam, de még mindig az egyik kedvencem.
A filmet követően visszavonultam összekészülődni, mert délután találkozónk volt az aarhusi magyarokkal. Szerencsére nagyon segítőkészek voltak a lányok, fiúk, nagyon sok információval és tanáccsal láttak el minket, hogy milyen lépéseket tegyünk még meg munkakeresés előtt. Így aztán az elkövetkező heti programunk is alakult, kedden rendőrségre megyünk a cpr szám miatt, majd csütörtökön, amikor úgyis megyünk be a festő csoporttal Aarhusba egy kiállításra, akkor Zsuzsival megyünk intézni a többi kártyánkat (egészségügyi-, adó-, bank-) stb... Szóval izgalmasnak ígérkezik a következő hét is...
A hétfő már hajnaltól tartogatott izgalmakat, bár ez közel sem annyira fontos és érdekes, de mégis... Kb. 1 óra leforgása alatt 4 különböző időjárási helyzet zajlott le, majd délelőtt megint. Kezdett nagy széllel, majd zivatar, mennydörgéssel, majd jégeső aztán mintha misem történt volna, derült égbolt, délelőtt ezt már a szikrázó napsütés is váltotta. :) Érdekes, de gyönyörű ez a dániai időjárás, néha meg akar fagyni az ember a metsző szélben, de percek múlva a napsütésben már egész kellemes a levegő, hogy aztán ismét váltakozzon jó dán szokásnak megfelelően... :)
Ezt követően ismét a tanulást helyeztem előtérbe, mi több, az Aktivt Dansk nyelvtankönyvéből elkezdtem a szavakat beapplikálni a byki-be. Mindennap egy leckét haladva, amíg itt vagyok, még idén be is tudom fejezni.
Este aztán egy kis buli volt, Zsuzsinak a 23. születésnapja apropóján, még Botond is eljött, akivel tegnap találkoztunk Aarhusban, meg Miki is visszatért CPH-ból, úgyhogy így keveredtek át a következő napba. :)

Ismerkedés a fotózással is

A nap legnagyobb meglepetése: sikerült felkelnem a reggelihez... a héten először, na jó ez nem nagy érdem, de akkor is, olyan volt, mintha már hetek óta ez lett volna az első alkalom. A reggeli után aztán nehogy a visszaalváson gondolkodhassak (nem mintha ez megfordult volna a fejemben) gyorsan belecsaptunk a mai labdajáték óra adagunkba. Kosárlabdáztunk, szerintem Mikit a guta megüti majd, ha megtudja (maximum akkor ha visszatért Koppenhágából a barátaitól), mert pont azért nem járt be ezekre, mert nincs kosárlabda... :) Most volt, el is fáradtunk. European Studies-on most kivételesen nem Mr. Erik volt benn, hanem Svend, ráadásul egy érdekes témát boncolgattunk egész idő alatt, miszerint hogyan látják ők a nemzetközieket. Mennyire érzik előnynek, hátránynak, hogy mellettük külföldiek is vannak a suliban, meg sorolják fel azokat a dolgokat, amelyeket másnak éreznek a nemzetköziekben. Ezek a kérdések - nem ennyire lesarkítva - a Zsuzsi fejéből pattantak ki, majd a Magda (lengyel) és Katyuska (észt-orosz) foglalta mondatokba, mert az utóbbi időben ők voltak azok akik leginkább elégedetlenkedtek a helyzettel. Jó volt egy kicsit tisztába tenni a helyzetet, bár igaz, hogy nekem eddig sem volt semmiféle problémám a beilleszkedéssel és az alkalmazkodással.
Ebéd után aztán végre jött a fotó óra. Nagyon jó volt végre egy olyan emberrel is beszélni, akinek ez a munkája, biztos vagyok benne, hogy sokat tudok majd tanulni tőle. A Magdáék ismét eléggé elégedetlennek tűntek, mert az óra döntően dánul zajlott, bár a fotózásban a kulcsszavak minden nyelven érthetőek, így aztán nekem nem okozott gondot ez sem. Be kellett, lehetett mutatni egy-egy képet amelyik tetszik és amelyik nem tetszik, aztán ezt jól kibeszéltük, hogy miért is jó illetve nem jó. A kedvenc képemet megmutattam a csoportnak, mindenkinek tetszett, még a "tanárnak" is, úgyhogy megnyugodtam, hogy azért van remény, 1000-2000 fotónként 1-1 jót is tudok csinálni! :)
Vacsora után aztán visszatértem a korábban már bevált elfoglaltsághoz, a tanuláshoz.

Filmbemutató

Igen, befejeztük a filmet. Hajnali 4-re készen is lettünk vele. Mivel úgyis néztük az amerikai elnökválasztást, egyesek szervezett keretek között, mert Erik (Eu Studies tanár) összetrombitálta azokat a diákokat, akiket érdekelt és egyenesben nézték az egyik dán tévécsatornán a választás éjszakáját, néha kommentálta is az eseményeket, elemzésekkel és magyarázatokkal is szolgált. Szóval míg ők "választottak", addig mi készültünk a bemutatóra.
A reggelit megint elbuktam, talán majd holnap.
A bemutató szerencsére nagyon jól sikerült, sokkal jobban fogadták, mint gondoltuk. Végig nevették az egészet a tanárokkal együtt. Rikke és Svend oda is jött a végén és gratuláltak a filmhez. Úgy érzem, hogy megint egy kicsit közelebb kerültünk hozzájuk...

November 4.

Ez a nap sok szempontból is nevezetes volt, lesz, elsősorban azért, mert nővéremnek ma van a születésnapja, ezért aztán szeretnék neki még egyszer Nagyon Boldog Születésnapot és Jó Egészséget kívánni!
Másodsorban azért, mert az amerikai elnökválasztás napja ez, amelyen eldől, hogy egy teljesen más Amerika, vagy a réginek a folytatása várható-e a következő években.
Harmadsorban pedig azért, mert a filmünk a végéhez ért, ezen a napon be kell fejeznünk a készítését, hiszen holnap bemutató, a poszterek már kinn vannak, mindenki kérdezgeti, hogy mikor lesz, milyen lesz. Szóval nagyon várják már!
A konyhába ma sem jutottam le reggel, az álmosság erősebb volt, ellenben a dán órán természetesen résztvettem, haladtunk is szépen az anyaggal, valószínüleg be tudjuk fejezni az a nyelvtant, amíg itt vagyunk.
A dán társadalom órán egy videót néztünk meg, a Dán Parlamentről, választási rendszerről, politikai felépítéséről.
Ebédet követően kóruséneklés a régi dalok ismétélésével, majd tánc, keringővel, cha-cha-chával, jive-val, quicksteppel.
Az óráink végetével befejeztük a forgatást, innen már csak rajtam és a számítógépen múlik, hogy mikorra készülünk el.
Az esti sportot nem hagytam ki, megint voltunk focizni a többiekkel, hiszen a testmozgás az egy nagyon fontos dolog az ember életében...