hétvége - első rész

A péntek reggel érdekesen indult, mert nem az órarend szerinti Svend-féle Fun & Fitness, mozgásos óra volt, hanem egy Erik-féle "sétáljunk egyet a környéken", mely arról szólt, hogy miként maradhatunk egészségesek, ha legalább 10.000 lépést teszünk naponta. Ez mennyire egészséges, hány százalékkal csökkenti a különböző érrendszeri és szívbetegségek, na meg az elhízás kockázatát. Így aztán 1,5 órán át sétáltunk Hadstenben és a környékén. Aztán megint éneklés, majd az első igazi dán óra. Elkezdtünk ismerkedni a könyvekkel, meg a kiejtéssel is, az alapok alapja a "hogy hívnak", "honnan jöttél" stb. kérdések voltak. Érdekes hallgatni, hogy a nemzetközi osztály különböző országbeli tagjai hogyan próbálkoznak meg a kiejtéssel. Az már most látható, hogy a más betűkészlettel rendelkező embereknek (a lengyel illetve a bolgár és az orosz származású észt lánynak) mennyire más a kiejtése. Az órával kapcsolatban csak egyetlen bajom van, hogy elég rövidnek érzem ezt az idő mennyiséget, ennyi emberre, Steffen mondta is, hogy itt tényleg csak megismerkedni fogunk a dán nyelvvel. :( Na majd meglátjuk, én szeretnék többet is... Érdekes dolog egyébként idegen nyelvről tanulni egy másik idegen nyelvet. Várom már a következő órát megint!
Jött a "szokásos" ebéd, amelyről egyébként jut eszembe, nem is annyira szokásos... Volt már eddig is jónéhány olyan étel, mely enyhén szólva furcsának tűnt, bár ha nem látja az ember csak eszi, akkor nem is tűnik annak. Például azt hiszem nem kell említenem, mennyire fontos a dánoknak az egészséges étkezés, többféle rozs és teljeskiőrlésű kenyér, saláták és zöldségek széles spektruma vonul fel egy-egy étkezéskor. Így aztán néhány különlegesebb költemény is helyet kap, például a reszelt sárgarépa szőlővel, vagy egy különlegesebb fajta vegyes saláta (lollo rosso és ruccola spárgával, hagymával és... eperrel :O ), vagy paradicsom leves őszibarackkal, esetleg sárgabarackjam reszelt sárgarépával. :)
A "munkanap" levezetéseként következett a röplabda, így aztán most már szinte minden labdás csapatsportot kipróbáltam, talán csak a vízilabda maradt ki, de aztán mit lehet tudni, lehet, hogy az is sorra kerül még!
Vacsorát követően összeállítottuk a beosztást a hétvégi konyhai munkához, mert a szabad hétvége miatt a konyhán sem dolgoznak.
Pihenésképpen aztán még segítettem a rock együttesnek is, hogy egy kicsit gyakorolhassák az együtt zenélést, beálltam basszus gitározni... ÉN! :O Igen, én, bár nagy dolgokat nem valósítottam meg, csak az ütemet adtam az egyik zene szám alá, azt mondták egész jó volt. Ha ők mondják akkor biztos igazuk van. ;)
Estére aztán teljesen kiürült az épület, mert a dánok nagy része hazament a hétvégére, így csak néhány dán plusz a 10 nemzetközi maradt benn. Este aztán összeültünk beszélgetni pár üveg bor társaságában a bennmaradókkal, majd jól éreztük magunkat.
A szombati reggelit követően bementünk Aarhusba, mert most van a fesztiválhét (festuge), koncertekkel, bulikkal, nagy nyíltszíni, kikötői sörőzőkkel. Bóklásztunk a városban, majd beültünk az egyik ilyen "ivóhelyre" és a tengertől 20 méterre, jó hangulatban, sör (2 literes műanyag korsók) mellett beszélgettünk az élet nagy dolgairól! :) Este aztán a dánok elmentek vacsorázni, míg a nemzetközi csoport meg útra kelt, hogy belevesse magát az aarhusi éjszakába...

bowling party

Vacsora előtt még elnéztem a könyveshez, hogy mennyiért lehet kapni angol-dán/dán-angol szótárt, azt hiszem egyelőre nem veszem meg, ugyanis 260 korona (kb. 8.400 forint), ezért inkább használom azt amit kölcsönbe kaptunk a sulitól. Begyűjtöttem pár információs anyagot a környékbeli látnivalókról, azt hiszem lesz mit megnézni, csak idő legyen rá. Dánoztam is, meg végighallgattam az egész Aktivt Dansk cd-t (ezt is megkaptuk a sulitól kölcsönbe), próbáltam figyelni a kiejtésre... Néha nem igazán tudtam követni, hogy mit is mondanak, de próbálkozom, nem adom fel, mindenképpen meg akarom tanulni a nyelvet.
Este az előre beharangozott bowling party-ra mentünk, kb. 35-en. Nagyon jó volt, még a játék is jól ment, volt olyan game amikor 124 fát sikerült gurítanom összesen, igaz voltak olyanok, akik jóval többet értek el, de nálam ez már megfelelőnek számít. A lényeg egyébként is a társaságon volt, hogy sikerüljön egy kicsit közelebb hozni egymáshoz a dánokat, meg a külföldieket. Én igyekeztem a csoportomban levőkkel beszélgetni, de úgyis majd a későbbiekben fog kiderülni, hogy mennyire sikeresek ezek az közös programok.
Bizakodó vagyok...

Réka és Norbi

Ez a nap is hasonlóan indult, mint a többi nap, nehézkes reggeli ébredés (benőtt szemek, vissza-visszarántó ágy), szokásos, egészséges dán reggeli, jó társaság. Aztán elkezdtük az órákat...
Festés. A napi téma meglehetősen érdekes volt, egy emberi testrészt, illetve inkább csonto(ka)t kellett egy (két színből kevert) háttéren ábrázolni a saját egyedi látásmódunk szerint... Volt kirakva egy pár ihlet adó kép (gerincoszlop, koponya, bordák stb.) és én egy medencecsontot választottam. Sokáig kacérkodtam a koponyával, de aztán belegondoltam, hogy az olyan snassz, mindig, mindenhol az szerepel, legyen most egy kicsit más. Szóval elkészült a mű, melybe később sikerült belemagyaráznom, hogy miért lett olyan, amilyen. Aztán egyszercsak odajött a tanárnő is, nézegette csendben, majd egyszer csak megkérdezte: - Hogy érzed magad? -?? :S
Úgy érzem eléggé letaglózhatta a látvány, aztán elmagyaráztam neki, hogy lassan 18 éve, hogy nem festettem és nem foglalkoztam hasonló dolgokkal, és az emberi testek ábrázolását sem igazán szeretem, lévén, hogy eléggé fontosak az arányok a testrészeknél. Utána elmondta, hogy nyugodtan megpróbálhatom a különböző technikákat, attól csak jobb lehet a kép. Egy szó, mint száz, minél többet gyakorlom, annál inkább lesz esélyem a 4. hónap végére egy normális képet alkotni.
Rövid szünet és éneklés után átbeszéltük, hogy milyen hétvégi programok lesznek decemberig, majd ezek szervezésére lehetett jelentkezni. Mindenkinek legalább 2 programban kell segédkezni, én az állandó Einsteines (ez a bár neve, mert régebben kémia labor volt) szervezést, meg az első iskolai hétvégét (sporthétvége szeptember 5-7 között, egy jelentős családi kerékpáros happening, különböző távú kerékpáros túrákkal és egy ismert dán kerékpáros részvételével) vállaltam el. Kíváncsi vagyok, hogy milyenek lesznek ezek a közös, iskolai hétvégék.
Következett az ebéd, ismét hallal, most éppen rántva. Zsuzsi meg is jegyezte, hogy amióta itt vagyunk először látunk igazi panírt. :) Ebéd után nekem szünet, mert nem igazán csigázott fel az improvizációs színházas projekt, így ekkor elkezdtem a közelebbi ismerkedést a dán könyvvel. Érdekes lesz és már várom a pénteki, remélhetőleg teljes dán órát amikor már tényleg belekezdünk a nyelvbe.
Vacsora előtt volt még egy óránk, melyről annyit tudtunk, hogy Svend tartja, úgyhogy felköthetjük a gatyánkat. Mármint, ha így halad tovább biztosan felköthetjük, mert ki fogunk fogyni belőle. Ez az óra, az elején egy kicsit még hasonlított az első heti vidám, mozgásos "testnevelés" órára, de aztán rá kellett döbbennünk, hogy nem az. Ez inkább a Rubint Réka és Schobert Norbi kazettáin, cd-in felnőtt embereknek szól, nem a nagy átlagnak. Bár igaz, Svend az ebédnél megjegyezte, hozzon mindenki váltás pólót, mert egy nem lesz elég. ?! Ezt akkor nem tudtuk mire vélni, de aztán a valóságban rájöttünk. Nekem tetszett az óra, tényleg hasonlított egy norbirékaszerű programra, de valahogy jobb volt. Réka 3-as programjánál is keményebb volt, azért is, mert nemcsak megmozgatott mindent, de ráadásul 2 órán keresztül is tartott. A második óra végére a pólómból már csavarni lehetett a vizet, de tényleg. El is gondolkodtam, egészségesen, mindig azonos időben eszem, sokat mozgok, decemberre még a család sem fog megismerni, nemhogy a barátok. Az újabb ruha vásárlásról már nem is beszélve! :)
Ezek után Zsuzsi megemlítette, hogy figyeli a tanárokat és úgy tűnik mindenkinek megvan a szerepe ebben az egészben. Ha tudatosan így állították össze a tanári kart, akkor nagyon ügyesek, de ha véletlen, akkor nagyon szerencsések.
Mit értünk ez alatt? Kezdjük az igazgatóval Jacobbal, Ő az aki az a tipikus igazgató forma, távolságtartó, kissé hűvös ember. Rikke az egyik sporttanár, aki civilben a felesége Svendnek és ténylegesen szembe állíthatjuk őket a magyar megfelelőikkel Rubint Rékával és Schobert Norbival. Vissza a pozíciókhoz, tehát Rikke az anyatípus, akihez bármikor odamehetsz, ha bármi bajod van, mindenben segít. Svend a nagy mókamester, de az igazi energia bomba is. Steffen a dán és zenetanár, aki flegmának és a "nagy cimbora"-nak tűnik, aki egy hullámhosszon van a diákokkal, de emellett hihetetlen okos és tájékozott mindenben. Aztán ott van Margit, aki minket ugyan nem tanít, de a hétvégi buszos túrán vele voltunk, ő a tipikus idős, tapasztalt tanár, akinek mindig kell szerepelni egy ilyen iskolában. Aztán ott a kisegítő személyzet, mint a konyhások, akik azok a tipikus konyhásnénik, meg a kertész csajszi, aki az a tipikus kertész, ki egy kissé férfias, de kistraktorral furikázza a levágott ágakat és egyéb hasonló dolgokat. Szóval kicsit olyan az egész, mintha egy jól megírt filmben szerepelnénk, de nagyon jó érzés. Nagyon-nagyon jó érzés. :) Aztán hozzá ez a semmihez sem fogható időjárás, ahol néha esik, de max. 30 perc múlva már abba is hagyja, majd újabb 30 perc múlva már süt a nap, hogy aztán megint befelhősödjön, majd essen és mindez kezdődhessen előlről. Isteni!
Vacsora után még a Zsuzsi lement a kerámiázós műhelybe, mert be szerette volna fejezni a művét, hogy ne kelljen már később foglalkoznia vele, mi meg lementünk Mikivel hozzá beszélgetni. Aztán nem sokkal később lejött Ekaterina is, úgyhogy átváltottunk angolra, szerencsére ez nem okozott gondot, mert a Zsuzsiékkal egyébként is igyekszünk angolul kommunikálni amikor csak lehet, bár sajnos ez nem minden magyarról mondható el. :S
Aztán miután elkészült a mű, még elmentünk a Statoil benzinkúthoz, egy-egy sörért (persze csak szigorúan az iskola keretein kívül fogyasztottuk el, hiszen bent hétköznap tilos), miközben beszélgettünk egy jót angolul. Ott is mondta Ekaterina, hogy ne görcsöljek azon, ha valamit nem mondok irodalmi angolsággal, csak mondjam. Mert sajnos vannak olyanok, akik inkább meg sem szólalnak. ?!
A nap végén, az eddigiektől eltérően már 11 előtt ágyba kerültem, mert gondoltam, hátha ki tudom így aludni magam (ráadásul az Internet sem működött), de tévednem kellett...

A csütörtök reggeli kelés megint nem ment könnyen, valószínűsítem, hogy az is közre játszhat, hogy jóval puhább az ágy, mint amihez hozzászoktam. Na mindegy, egyszer majdcsak sikerül tényleg kialudnom magam hétköznap is. Egyébként a Svend által beharangozott izomláz nálam elmaradt, köszönhetően az utóbbi időben egyre aktívabbá vált sportolásnak. Reggelit követően jött a sport és csapatépítés óra, melyen falat másztunk. Tök jól esett, hogy Rikke megbízott bennem, így az egyik úton a biztosítást én csináltam. Az óra elején mindenkinek megtanította a dupla 8-ast, ami elengedhetetlen a mászáshoz. Nagyon jó volt, kb. 6-8 alkalommal biztosítottam másokat, majd a végén, kétszer még én is másztam. Azt hiszem nem kell mondanom, hogy milyen jól esett a mászás. Az óra végén Rikke megköszönte a segítséget. Ez is jól esett! :)
Újabb reggeli éneklés, majd egy teljesen angol nyelvű óra, mely a gyönyörű "European Studies" nevet viseli. Nagyon jó, hogy angolul beszélünk rajta, sokat segít a nyelv (angol) fejlesztésében. Az első óra fő témája az volt, hogy mit tartunk a legnagyobb problémának a saját országunkban és a világon. Megpróbáltuk minél többen kifejteni a véleményünket, de nem igazán sikerült, így aztán valószínűleg a jövő héten visszatérünk rá...

találkozás a dán nyelvkönyvvel

Ma reggel kipróbáltam a mosógépet is...
Mivel lassan nem maradt már mit felvennem, ezért gondoltam egy merészet és lementem a mosógépekhez, majd betáraztam az egyiket a szennyeseimmel. Érdekes szerkezet, mármint nem a mosógép maga, hanem konkrétan ezek. Az természetes, hogy minden dánul van csak ráírva, de különféle szerkezetek is rá vannak szerelve. Az egyiken keresztül tudjuk működésre bírni, hiszen oda kell a mosó tokent dugni, de hogy a másik mire való, arra nem igazán tudtam rájönni. Na mindegy, betáraztam, aztán elindítottam. Érdekes volt, hogy mikor beállítottam a programot, azt írta, hogy 25 perc lesz a mosás, pedig általában 50-55 perc a normál 40 fok. Aztán meg mikor félóra múlva lementem, még mindig volt hátra közel félóra?! Ki érti ezt? A lényeg a lényeg, minden gond nélkül végülis kimosta a ruhákat, ráadásul mosóport sem kellett használni, ugyanis magától adagolta a gép az anyagot.
A nap lényegi része eztán kezdődött, közös éneklés, majd elvileg kezdődött volna az első dán óra... Ehelyett volt még egy megbeszélés a francia úttal kapcsolatban, látnivalók és a szükséges dolgok átbeszélése miatt, úgyhogy a dán óra mindössze annyi volt, hogy megkaptuk a nyelvkönyveket meg a szótárt, majd elmentünk ebédelni. :S Nem voltam feltétlen boldog, hogy nem tanultunk még mindig semmit dánul.
Ebéd után kezdődött a kóruséneklés óra, 12-en vagyunk rajta és csak 2 fiú... Az első napi számok között szerepelt az Only You, meg az Eternal Flames is a Banglestől. Egészen érdekes is kis közösségben, szabad akaratomból énekelni. Állítólag lesz egy nagy buli majd valamikor novemberben és ha minden igaz, akkor fel fogunk lépni rajta a kórussal... :)
Közben egy kisebb meglepetés ért, mikor megláttam a kiírást a francia úttal kapcsolatban, ugyanis ki lehetett választani, hogy ki mit szeretne csinálni, canyoning-olni (kanyonban gázolni, akár derékig érő vízben), vagy rapelling-elni (egy kifeszített kötélen egy szerkezetbe kapaszkodva A-ból B-be jutni), vagy esetleg íjászkodni, netán barlangba menni, vagy éppenséggel sziklát mászni. Természetesen az utóbbit választottam prioritással, hiszen ezt szeretem és ráadásul hoztam is hozzá a felszerelést. Szóval amint kikerültek a faliújságra a listák, meglepetéssel tapasztaltam, hogy a barlangtúrás csoportba raktak... :S Persze nem hagytam magam, a következő óra úgyis Rikke-vel volt (tánc), rákérdeztem. Teljesen meg volt lepődve a dolgon, azt mondta, hogy természetesen átkerülhetek a másik csoportba, hiszen nekem legalább némi ismeretem van a hegyekkel kapcsolatban és akár még segíteni is tudok nekik. Úgyhogy megnyugodtam.
A tánc az fantasztikus volt, már csak azért is, mert legalább 30-an voltunk rajta, tehát a csoport jelentős része felvette ezt az órát. Az első tánc amit elkezdtünk tanulni némi bemelegítő és bizalomépítő gyakorlatok után, az a cha-cha-cha volt. A táncot Ekaterina-val az egyik észt lánnyal gyakoroltuk be, majd a táncpartner csere után Line-vel, egy dán lánnyal gyakoroltuk tovább. Rendesen lefáradtunk az óra végére. Igazából egy apró gondunk van csak a tánccal, hogy kevés van egy héten belőle. ;)
Aztán zuhany, majd vacsora, végül egy közös, játékos összejövetel (számomra ismét póker) az ebédlőben. Szóval nem mondok újdonságot, de ez a nap is jó volt, ugyanúgy, mint az eddigiek...

az első igazi "tanítási nap"

Elkezdődött a "tanítás", illetve inkább úgy is mondhatnám, hogy a "valósítsd meg önmagad" 4 hónapja vette a mai nappal kezdetét. A nap egyből pihenéssel indult, ugyanis nem volt első két óránk, mert ebben az időben csak dán nyelven tartott órák szerepeltek az órarendben. Aztán megint jött a szokásos közös éneklés, majd az első igazi óra.
Ez a Sport és csapatépítés nevet viselte. Az óra elején egy kis bemelegítés után, két csapatra oszlottunk, majd különböző ötletes és érdekes játékba fogtunk. Egy bóják által kijelölt területen belül kellett labda birtoklása közben a másik csapat játékosát megérinteni, de úgy, hogy először csak sétálgathattunk és passzolhattunk, majd később azért a futás is engedélyezett volt. Ja és persze mindezt időre, melyik csapat ér el több találatot, érintést. Aztán meg a csapattagok a másik csapatból kiválasztottak egy-egy embert, akit minél hamarabb meg kellett érinteni, hogy ezáltal ő kiessen a játékból. A cél, minél rövidebb idő alatt kiejteni mindenkit az ellenféltől. Elég vicces játék volt. A végén még próbálkoztunk egyfajta baseballal, softballal, de mire mindenki megértette a szabályokat, addigra vége lett az órának, még megkaptuk az órák vázlatát, hogy tudjuk, hogy mikor mi lesz. Utána jött az ebéd, majd festészet...
Több mint 17 éve nem foglalkoztam vele, úgyhogy az elején eléggé idegen volt a dolog. A napi téma a labirintus volt, fontos volt, hogy a szóról, kinek mi jut eszébe. A témához még egy kis kütyüt is kellett választani (dobókocka, gumikacsa ...), én egy fa gyerekjátékot, egy bocit választottam. Érdekes rajz lett, nem igazán reklámoznám... :S
Eltelt a két óra majd újabb órák a dánoknak, azt követően pedig vacsora. Vacsoránál elhangzott, hogy elegen lettünk a csütörtöki bowlingozáshoz, úgyhogy megyünk oda is, mondván építsük a csapatot, meg mixelődjünk is. Az is jó lesz!
További info, akinek van valamiféle tapasztalata, gyakorlata falmászásból, az jelentkezzen és jöjjön le este 8-ra a gym-be. Nem igazán bonyolultak az utak és a fogások, de gyakorlásnak tökéletesen megteszi. Vacsora után végre beszéltem Renivel is, ő meg szerencsésen visszaért Norvégiába.
A mászás jó volt, szólt Rikke (a tanár), hogy tudnék-e segíteni majd a későbbiekben is a mászásnál neki, mondtam persze, ő csak mondja a többieknek, én meg majd mutogatom, hogy mit, hogyan kell, persze csak azt amit már én is gyakoroltam, vagy tudok.
Majd a nap végén további vegyülésképpen pókereztem a dánokkal. Texas hold'em-ben 3. lettem... :)

Holnap elkezdjük már a dánt is tanulni. :)

egy szolíd vasárnap

Végre először sikerült kialudnom magam mióta itt vagyok, viszont nagy árat kellett ezért fizetnem, lemaradtam a reggeliről és így az ebédről is, mármint a lehetőségről, hogy elkészíthessem magamnak az ebéd csomagomat, hiszen vasárnap nincs ebéd. Fél 9 és fél 10 között lehetett volna menni reggelizni, erre 9.40 körül kászálódtam ki az ágyból, természetesen így már semmit sem találtam az étkezőben. Így jár az, akinek hiába szól az ébresztő óra, ha nem kel fel rá. Ez van.
Gondoltam akkor csapok egy diétás, fogyókúrás napot és vacsoráig semmit sem veszek magamhoz. Na most szerencsére rendesek ezek a dánok, az ebéd helyetti 14 órai kávé és frissítő italok mellé szolgáltak fel péksüteményt is! Ááá, megmenekültem ! :D Miután éhen már nem haltam és a szokásos skandináv kávétól sem álltam fejre, elmentünk a tornaterembe röplabdázni. Sosem röplabdáztam, gondoltam miért ne. Különben is, ha már felvettem a tárgyaim közé, akkor miért ne teszteljem előtte magam? Egész jó sport, bár elég messze volt a játékunk a szabályostól. Mindegy jól éreztük magunkat, dánok és nemzetköziek egyaránt. Aztán egy kis pihenő, majd lementünk focizni ismét. Egyre többen vagyunk ott is. Újabb másfél óra sport, aztán egy kis pihenés, majd mentünk vacsizni. Mivel kaja után kezdődött a portugál órám, mert azért persze azt sem szabad abbahagyni, gondoltam előkészülök mindennel, hogy csak be kelljen jelentkeznem, de egy kicsit megrémültem. Ugyanis nem működött, és nem működik még mindig a WiFi (fene a kényelmes mindenemet). Érdekesnek nézett ki és az is volt az óra, ugyanis, itt a számítógépteremben, mellettem a lengyel lány is éppen az ismerőseivel beszélgetett, úgyhogy néha belőle többet lehetett hallani, mint belőlem. :S Közben jöttek-mentek a dánok, magyarok és még a bolgár lány is beült az egyik géphez. Szóval amennyiben lehetséges, inkább WiFiznék a szobából, mert azért mégiscsak nyugodtabb...
Feltöltöttem a YouTube-ra a pénteki performance-t, úgyhogy ha valaki érez magában elég bátorságot, akkor akár meg is nézheti, hogy mit alkottunk. Nekünk nagyon tetszett és nagyon jól éreztük magunkat közben, de azt hiszem ez látható is a felvételen.
Holnaptól elkezdődik az igazi "munka", elkezdjük az órákat. Nagyon várom már...

Sikeres szereplés, nagyszerű buli és vidéki túra

Szenzációs 2 napon vagyunk túl...

Kezdetként pénteken megkaptuk az "órarendet", melynek segítségével majd könnyebben tudunk tervezni, hogy az órák mellett, az adott szabadidőnkben mit csináljunk, mivel töltsük ki hasznosan az időnket. Nagyon várom már, hogy végre elkezdhessünk dánul tanulni, egész nap halljuk, hogy beszélnek egymással, de még egy-két szó kivételével nem igazán értjük őket. Aztán a nap további részén többek között megismerkedhettünk a salsa alaplépéseivel. Régen táncoltam már, úgyhogy furcsa volt ismét rendezett mozdulatsorokat tenni a parketten.
Ja, egyébként a jónéhány választható művészeti órából én a festészetet vettem fel, mert az érdekel, nem úgy a kerámiázás vagy éppenséggel a gobelinezés. Emellett lesz jó pár sport, egy néhány dán nyelv, kóruséneklés, latin tánc, "testnevelés", európai tanulmányok, csapatépítés, majd a kurzus második felében bejön a dán politika és demokrácia, meg a fotózás, szóval érdekes lesz ez a 4 hónap. Visszatérve a programokra, délután elkezdtük a welcome party előkészületeit. Elpróbáltuk az előadásunkat, melyet a vacsora közben adtunk elő.
Nagyon érdekes sztori volt, egy "tipikus" kelet-európai cigány lánykérés feldolgozása volt a témánk. Én voltam a titkos szerető, akit természetesen a lányos háznál nem igazán fogadtak örömmel. Egy zenész, akihez nem akarták odaadni a lányt, meg kellett érte küzdenie. Meglehetősen komikus volt és szerencsére a dánoknak is tetszett. Állítólag ez volt a próba, hogy mennyire vagyunk képesek beilleszkedni a dánok közé és nem hivatalos infók szerint az eddigi nemzetközi csoportok közül mi vagyunk eddig a legjobbak... :) Szerintem ez majd a 4. hónap végére derül ki igazából. A buli jóval 3 óra után ért véget, bár én már 3 előtt kidőltem... (Persze vacsora közben is énekeltünk a dalos könyvből dalokat, többek között -az International Class tiszteletére- a Wind of Change-et is).

Aztán szombat reggel mindenki kelt ahogy tudott, majd mentünk reggelizni és összepakolni egy kis szeretet csomagot az egésznapos túrára. Először megnéztünk egy ökofalut nem messze az Aarhus Airporttól, Feldballeban. Hát... Nagyon rosszat nem akarok mondani róla, de mégis, egy kissé rendezetlen, hazai, lerobbant falu benyomását keltette. Miután megnéztünk mindent, illetve már amennyit engedtek, lementünk a tengerpartra egy kicsit szórakozni. Gyönyörű volt minden, szerencsére tudtam fotózni. Valahol Fuglsø környékén voltunk a tengernél, majd utána megnéztünk egy híres-nevezetes templomot Knebelben. Dániában nagyon sokan kérik, hogy ott házasodhassanak, pedig egy teljesen egyszerű, de tényleg nagyon szépen karban tartott templomról van szó. Ezt követően visszaindultunk a buszunkkal a suliba.

International day

Sikerült megoldanunk ezt a feladatot is, mármint az "International day" eredményes lebonyolítását. Reggel elénekeltük a dánoknak az Illéstől Az utcán című számot, melyet a nap végén megismételtünk. Utána megint elmentünk egy beszélgetős túrára, nemzetközi diákonként 2 dánnal. Nagyon jót beszélgettünk velük és érezhetően egyre közelebb kerülünk hozzájuk. Délután egy workshop keretében bemutattuk a lakóhelyeinket, nevezetességeket a dánoknak. Szerintem érdekes volt nekik, csak egy kicsit monoton a sokféle adat, prezentáció miatt. A prezik után, megtáncoltattuk őket egy néhány lépésből álló magyar néptánc részlettel. Úgy láttam, hogy tetszett nekik.
A workshop végéről a kvízt eltoltuk, hogy ne legyen már mérhetetlenül unalmas az egész, talán pénteken megtudjuk tartani.
Utána életem első kézilabda "meccsét" is lejátszottam. Érdekes volt, sok futás, sok nevetéssel. Aztán vacsora után meg rajzoltunk érdekes dolgokat, anélkül, hogy odafigyeltünk volna a rajzra, mit ne mondjak, elég érdekes alakzatok jöttek ki belőle. :)
A napot aztán, ismét elénelve a dalt, az Illéssel zártuk.
Ez egy igencsak nemzetközi nap volt...

agyfárasztás

Délelőtt megkaptuk a plusz infokat a szeptember 14-ei francia túrával kapcsolatban. Már várom azt is, érdekesnek hangzik, bár egy kissé aggódom a teljes napos buszút miatt. Velencét is elég volt végigülni, ez még annál is hosszabb lesz... :S
Kiválasztottuk a témaköreinket, hétfőtől már ez alapján fogunk órákra járni.
Közben megérkezett két újabb nemzetközi diák, egy bolgár lány és a magyar szobatársam, akik szintén csatlakoztak a kreatív dolgainkhoz. Egyébként már csak a cseh lányra várunk.
Készülünk aztán, mint a gép, a csütörtöki "International day"-re is.
Betanultuk a dalunkat, meg összeállítottuk a kérdéseket a délelőtti együttsétáláshoz. Délután bemutatom(juk) Budapestet meg a történelmét, aztán néptáncot is mutatunk , majd egy teszttel óhajtjuk zárni a foglalkozást, kíváncsi vagyok milyen lesz. :)

Közelebb a dánokhoz

A reggeli együtténeklés ma sem maradt el, szerencsére volt egy kis könnyítés, most angolul énekeltük el a szokásos napi hangulatfokozót. Ezután tovább ismerkedtünk a választható tárgyakkal. Aztán jött az ebéd, végre volt már lazac is! :)
Közben elkezdtünk agyalni a holnaputáni "International day" programjaival kapcsolatban. Ez a nap, mármint majd a csütörtök, rólunk fog szólni International Class-os tanulókról, az országainkról és mindenről amit fontosnak tartunk megmutatni a dánoknak. Már reggel a tervek szerint egy Illés dallal fogunk indítani, melynek a refrénjét el is énekeltetjük velük... (A próbán az észt és lengyel lányok teljesen odáig voltak a dalért) :) Lesz majd teszt is, vetélkedő is, de a legizgalmasabb talán az lesz, amikor 2-3 dánt magunk mellé veszünk és mindenféle érdekes dologról beszélgetünk majd velünk.
Egyébként ezt már ma is gyakoroltuk, elindultunk várost nézni, mármint kisvárost, Hadstent. Természetesen - a számomra lassan tipikusan Skandináv időjárássá váló, pillanatok alatt eleredő, 15-20 percig tartó, naponta 3-4 alkalommal ismétlődő - esőben. Ugyanez volt Norvégiában is, de ez jó, legalább az ember nem sül meg így nyáron, télen meg majd fel lehet öltözni. Szóval miközben sétáltunk, beszélgettünk egy tetszőleges dán tanulóval, megadott témákról. Nagyon jó volt, modanom sem kell, hogy nekik azért nem igazán van gondjuk az angol nyelvi kommunikációval, bár persze szívesebben beszélnék dánul, ha egy mód van rá. A város ismertetés és séta alatt 4 emberrel tudtam beszélgetni és jó volt, örültem neki, hogy gyakorolhattam az angolt velük.
Bízom benne, hogy hamarosan már a dánt is hasonló módon gyakorolhatjuk.
A nap végén még lehetett infókat gyűjteni a témákról és beszélgetni a tanárokkal, holnap viszont dönteni kell, hogy mit szeretnénk felvenni az órarendünkbe. Vacsora és a kérdések után lement két csapat focizni, csatlakoztam én is hozzájuk, így lett aztán nemzetközi a meccs.
Ma is jól éreztem magam, de ez lassan gondolom nem lesz meglepő. A dánok tudják, hogy mivel lehet még jobbá tenni a diákok mindennapjait...

további élmények

Szóval ma elkezdtünk ismerkedni az iskolával, körbe jártuk, fel és le, mit, hol fogunk tanulni, megismerni. Emellett a választható "tantárgyak", témák bemutatása is elkezdődött, néhol csak 5-10 percet vagyunk mi nemzetközisek, mert a továbbiakban az általunk fel nem vehető (csak dánoknak elérhető), de azonos tanár által tartandó témák ismertetői dánul zajlanak. Már ma is minden percünket beosztották, tele rakták programokkal, de úgy, hogy ez nem volt fárasztó és zavaró. Ezek a Dánok valamit nagyon tudnak. Mindenhol nagyon jó a hangulat, úgyhogy örülök, hogy itt lehetek. Ma este vacsora után egy nemzetközi zenés kvíz showt szerveztek. Természetesen nagyon jó volt itt is a hangulat, de azt hiszem ezt nem is kell külön hangsúlyoznom, mert mindenhol ez van, nem az a - sajnos Magyarországon ismert - pesszimista közhangulat. Szóval a zenei show utolsó részében dán dalokat kellett a dánoknak nekünk előadni, persze nem énekelve, hanem hümmögve... :S Meglehetősen érdekesre sikeredett, de ez is a része az egésznek, hogy minél közelebb kerüljünk hozzájuk, minél inkább beilleszkedhessünk ebbe a másik közegbe. Ezt a dalt hümmögtem el én, Lizzietől a Blev ramt i natten című számot. Korábban, mikor már hallgattam a dán internet rádiókat, találkoztam vele, ezért is vállalkoztam rá, mert ismerős volt. Szóval a mai, immáron első teljes nap is teljes siker, legalábbis számomra abszolút.

Nagyon jól érzem magam, minden nagyszerű, ha lehetőség volna rá, mindenkinek ajánlanám, hogy tekintsen bele ebbe a világba, mert érdemes. Mindig, minden helyzetben pozitív kisugárzása van mindennek. Az International Class is alakul, már 8-an vagyunk a 11-ből, 5 magyar, 2 észt és egy lengyel. Már csak a magyar szobatársam és egy cseh illetve bolgár lány nem érkezett meg. Úgyhogy egyelőre egyedüli fiúként - mármint a külföldiek között -, tartom a frontot. :)

Már csak a hab a tortán, hogy ráadásul a lányoknak sikerrel beállítottam a WiFis háló kapcsolatot, mert valamiért az XP-k nem akarták automatikusan felismerni a WiFit. Na de sikerült, úgyhogy mindenki odáig volt...

Egyéb iránt nagyon úgy tűnik, bár még nem sok dánnal beszéltünk eddig, hogy én vagyok a legöregebb a diákok között... :S Na persze, nem mintha gond lenne ebből.

Elteszem magam holnapra, további témákkal fogunk ismerkedni, na meg lesz egy kis városnézés is.

Az első nap

Most csak röviden, majd próbálok még később is jelentkezni. Szóval ma egy kis ízelítőt kaptunk a dánok mozgáshoz, jókedvhez kapcsolódó programjaiból. Volt egy közös "testnevelés óra", melyen mindenféle vicces dolgot csináltunk, persze közösen. Nagyon jó volt! Kiderült, hogy sajnos csak heti 3! óra dánunk lesz... Ez kissé elkeserített, de próbálok azért egy kicsit lendíteni ezen, hogy sikerüljön kibővíteni ezen órák számát...

Megérkezés Hadstenbe

Belekezdek... azaz csak kezdenék, ha nem lennék hulla fáradt. Reggel 8 körül indultam el Ås-ból busszal Osloba a reptérre, aztán vártam egy csomót a gépre mellyel Koppenhágáig röppentünk, mint a villám, majd egy újabb reptér, újabb várakozás, újabb rövid utazás, majd már csak a maradék dán közlekedési eszköz megismerése volt hátra, mint a busz és a vonat.
Egész nap utaztam, de szerencsére nem volt semmi gond sem a csomagokkal, sem a közlekedési eszközökkel, így sikeresen megérkeztem Hadstenbe. Este 8 után estünk be egy másik magyar iskolatársammal, akinek a magyar útlevelét már Koppenhágában a reptéren észrevettem, amint vártam az århusi gép indulását, de mind a gépen, mind a reptéri buszon máshová ült, úgyhogy csak az århusi vasútállomástól beszélgettünk. Szóval ahogyan beestünk a suliba, éppen ment a dalolászás, majd az igazgató kezdett bele a mondandójába, persze dánul, amiből egyelőre még egy mukkot sem értettünk, na jó, persze egy-két "ikke" "tak" vagy "nej" szó hallatán próbáltam követni, hogy miről is beszél, de nem igazán sikerült. Annyit azért sikerült kimazsoláznom, hogy bemutatták a tanárokat, hogy ki mit fog tanítani és tulajdonképpen megnyitotta az őszi "tanévet".
Ezután a nemzetközi csoportra felügyelő és későbbiekben nekik, azaz nekünk dánt tanító, Steffen (SJ, Steffen Jonassen) istápolt minket, majd hulla fáradtan még vacsoráztunk egyet. Az első héten ismerkedés lesz, a környezettel, a tanárokkal, az iskolával, a társakkal... Kíváncsi vagyok milyen lesz! :)
Egyébként 11 International Class-os diák van, lesz, mert egyelőre csak 5-en vagyunk itt, 4 magyar és 1 észt. A 11-ből 6 magyar lesz, a szobatársam nem érkezett még meg, de ő is magyar lesz. A 11-ből csak mi ketten leszünk fiúk. :) Azt azért sajnálom egy kicsit, hogy nincs több külföldi a nemzetközi csoportban, így szinte "Magyar Invázió" érte Hadstent. Viszont, lassan befejezem, mert közben már holnap van, azaz a "korán kelés" (6.45 - a szerk.) kezdetét veszi.
Hadstenre fel!
Kíváncsian várom az elkövetkező 4 hónapot!