Utolsók napja 1.rész

Utolsó... Ezt a szót használjuk többek között, ha valamiből nincs több, ha valami véget ér.
Ma elkezdődött mindez.

Utolsó... Nincs több Fun and Fitness, nekem sem, hiszen jövő héten pénteken abban az időben már úton leszek Frederikshavn felé, de a többieknek sem, mert ők meg úton lesznek Aarhusba egy futónapra. Ezen az Utolsó órán még játszottunk egyet, floorballoztunk, meg futsaloztunk, ugyanakkor egy kis hiányérzetem maradt. Miért voltunk csak 19-en az órán, amikor ez az egyik a kettőből, amely "kötelező"? A dánok közül néhányan már korán hazamentek, de miért nem voltak ott a nemzetköziek az órán, még majdnem mindenki itt van, vagy mégsem? Gyaníthatóan lélekben sokan már máshol járnak, csak a testük van még itt. Mindegy, kihagyták. Az ő bajuk, én jól éreztem magam.

Utolsó... Röplabda óra, nem lesz több belőle. Sokat tanultunk, tanulhattunk, Rikke elmagyarázott nekünk mindent, mi meg megpróbáltuk megvalósítani. Sokat játszottunk, de sokszor nem is az eredmény volt a fontos, hanem maga a játék. Az, hogy együtt lehettünk, dánok, magyarok, észtek, lengyelek, grönlandiak, bolgárok és játszhattunk, mert kíváncsiak voltunk a játékra.
Én megkedveltem ezt is, mert itt sem az egyén számít, hanem a csapat. Itt az Utolsó órán már látni lehetett, hogy nem volt hiábavaló Rikke munkája, végre két Csapat játszott, de ennél a játéknál már azzal a különbséggel, hogy itt mindenki nyert, mert talán mindenki megtanulta, hogy milyen egy csapatban és nem az egyénben gondolkodni.
Egyébként az óra végén még játszottunk egy Dánok-Nemzetköziek meccset, melynek gondolata már az óra elején, a bemelegítésnél felötlött bennem is, mikor végignéztem a többieken. Az eredmény mellékes, bár mi nyertünk döntő szett hosszabbításban, de mégis úgy gondolom, azzal, hogy ennyien választották ezt a "tantárgyat", bebizonyosodott, hogy sokan hoztak egy nagyon jó döntést, amikor felvették az órarendjükbe ezt a sportot.
Utolsó... hétvégére kiürülő iskola, hiszen a jövő hétén a búcsúparty hetében még itt lesznek a diákok, de aztán az iskola kiürül, megpihen, hogy januárban újabb diákok tölthessék meg a termeket, folyósókat.

Fáradt, beteg péntek

Tegnap beszéltünk Svend-nel, hogy ki marad mára a szabad hétvége előtt, illetve mit csináljunk Fun and Fitnessen, de annyiban maradtunk, hogy reggel majd kitaláljuk...
Reggel jött be Jacob az órára, hogy találjunk ki magunknak valamit, mert Svend lebetegedett, így aztán az óra első felében kosárlabdáztunk, majd röplabdáztunk, csak az volt az érdekes, hogy ezen az órán elvileg mindenkinek részt kellett volna vennie. Persze azoknak nem, akik a rendőrségi vonalon vannak itt, mert nekik ma volt valami szeánsz, de ennyien akkor sem akarnak rendőrök lenni, főleg nem a nemzetköziek. Egyedül tettem csak tiszteletemet az órán a 10 emberből... Nem kívánok mélyebben belemenni a dolgokba, de miért fontosabb egyeseknek az alvás, mint a közösségi élet? Nem tudom. :(
Az együtténeklésen aztán kiderült, hogy Steffen is lebetegedett, úgyhogy az éneklés zongorakíséret nélkül zajlott, kb. 15 embernek.
Ebéd után ismét röplabdázás, most már érdemi dolgokkal, megtanultuk a szerválás különböző fajtáit, majd utána megint játék. A délutánra már eléggé elfáradtam, így amikor a következő adag szavakat írtam volna be a byki-be, elaludtam a gép mellett. :S
Estére aztán pihenten újra belevágtam és sikerült befejeznem amit szerettem volna.
Az éjszakába nyúlóan az itt maradt dánok ismét megnyitották az Einsteint...

Egy igen rövid nap

Sikerült ezen a napon is elaludnom, illetve nem felkelnem a telefon ébresztésére, így aztán a reggelit megint kihagytam. Svend Fun és Fitnessén viszont természetesen ott voltam. Ez a mai különleges volt, nem volt annyira fitness, viszont annál inkább fun. Lars von Trier egyfajta mozgás és test színházat próbáltuk bemutatni. Mikor leérkeztünk a tornaterembe, Svend fogadott, majd csendben le kellett ülni az egyik - szerte a tornateremben elhelyezett - székre, majd egy ott található újságot olvasni. A lényeg itt azon volt, hogy mintha egy váróteremben lennénk, hogyan valósítjuk meg azt, ha csak ülünk, mit teszünk esetleg az újság segítségével, vagy éppen mit teszünk a székkel, mindezeket szavak nélkül. Ezután ugyanezeket kellett 3-3 embernek csoportban előadni - mindenkinek egyszerre - egyfajta élethelyzeteket bemutatva. Érdekes volt...
Az együtténeklés még lezajlott, majd nekem már a nap hátralévő része pihenéssel, tanulással telt, hiszen ebéd előtt alapból volt 2 szabad órám, míg ebéd után a dán diákok jelentős mennyiségű hazatávozása miatt jövő csütörtökre toltuk a röplabdát. Vacsorára már csak 6 dán diák maradt a nemzetközieken kívül. Este lett volna még portugál, de Zsuzsinak valami közbejött, így aztán sztornóztuk ezt az órát.