Lassan 100-as...

Ez a nap, mivel hétvége és nincsen szinte senki az egész épületben, a tanulásé lett igen jelentős részben. Készülvén a holnapi portugálra, átnéztem az egész könyvet, sosem árt újra és újra átismételni a dolgokat, amelyeket már egyszer megtanult az ember.
Minthogy már csak a száraz köhhintgetésem maradt meg és az összes többi nyavalya ahogy jött, úgy tűnt el, már tartósabban is kimozdultam a szobából és nem csak kajálni mentem le az étkezőbe, vacsora után a már jól bevált netező helyre a 8-as terembe mentem és folytattam a dán könyvből a szavak bevitelét a szótáramba, miközben beszéltem Öcsivel msn-en vagy másfél órát.
Este partit rendeztek az itt maradtak az Einsteinben, bár ezt erős túlzás partinak nevezni, mert amikor lementem megnézni, hogy mi a helyzet, összesen 6-an álltak a pult körül és hallgatták a hangfalakból áradó zenét. Hát igen így is lehet "bulizni"...

Egy igen rövid nap

Sikerült ezen a napon is elaludnom, illetve nem felkelnem a telefon ébresztésére, így aztán a reggelit megint kihagytam. Svend Fun és Fitnessén viszont természetesen ott voltam. Ez a mai különleges volt, nem volt annyira fitness, viszont annál inkább fun. Lars von Trier egyfajta mozgás és test színházat próbáltuk bemutatni. Mikor leérkeztünk a tornaterembe, Svend fogadott, majd csendben le kellett ülni az egyik - szerte a tornateremben elhelyezett - székre, majd egy ott található újságot olvasni. A lényeg itt azon volt, hogy mintha egy váróteremben lennénk, hogyan valósítjuk meg azt, ha csak ülünk, mit teszünk esetleg az újság segítségével, vagy éppen mit teszünk a székkel, mindezeket szavak nélkül. Ezután ugyanezeket kellett 3-3 embernek csoportban előadni - mindenkinek egyszerre - egyfajta élethelyzeteket bemutatva. Érdekes volt...
Az együtténeklés még lezajlott, majd nekem már a nap hátralévő része pihenéssel, tanulással telt, hiszen ebéd előtt alapból volt 2 szabad órám, míg ebéd után a dán diákok jelentős mennyiségű hazatávozása miatt jövő csütörtökre toltuk a röplabdát. Vacsorára már csak 6 dán diák maradt a nemzetközieken kívül. Este lett volna még portugál, de Zsuzsinak valami közbejött, így aztán sztornóztuk ezt az órát.

Ismerkedés a fotózással is

A nap legnagyobb meglepetése: sikerült felkelnem a reggelihez... a héten először, na jó ez nem nagy érdem, de akkor is, olyan volt, mintha már hetek óta ez lett volna az első alkalom. A reggeli után aztán nehogy a visszaalváson gondolkodhassak (nem mintha ez megfordult volna a fejemben) gyorsan belecsaptunk a mai labdajáték óra adagunkba. Kosárlabdáztunk, szerintem Mikit a guta megüti majd, ha megtudja (maximum akkor ha visszatért Koppenhágából a barátaitól), mert pont azért nem járt be ezekre, mert nincs kosárlabda... :) Most volt, el is fáradtunk. European Studies-on most kivételesen nem Mr. Erik volt benn, hanem Svend, ráadásul egy érdekes témát boncolgattunk egész idő alatt, miszerint hogyan látják ők a nemzetközieket. Mennyire érzik előnynek, hátránynak, hogy mellettük külföldiek is vannak a suliban, meg sorolják fel azokat a dolgokat, amelyeket másnak éreznek a nemzetköziekben. Ezek a kérdések - nem ennyire lesarkítva - a Zsuzsi fejéből pattantak ki, majd a Magda (lengyel) és Katyuska (észt-orosz) foglalta mondatokba, mert az utóbbi időben ők voltak azok akik leginkább elégedetlenkedtek a helyzettel. Jó volt egy kicsit tisztába tenni a helyzetet, bár igaz, hogy nekem eddig sem volt semmiféle problémám a beilleszkedéssel és az alkalmazkodással.
Ebéd után aztán végre jött a fotó óra. Nagyon jó volt végre egy olyan emberrel is beszélni, akinek ez a munkája, biztos vagyok benne, hogy sokat tudok majd tanulni tőle. A Magdáék ismét eléggé elégedetlennek tűntek, mert az óra döntően dánul zajlott, bár a fotózásban a kulcsszavak minden nyelven érthetőek, így aztán nekem nem okozott gondot ez sem. Be kellett, lehetett mutatni egy-egy képet amelyik tetszik és amelyik nem tetszik, aztán ezt jól kibeszéltük, hogy miért is jó illetve nem jó. A kedvenc képemet megmutattam a csoportnak, mindenkinek tetszett, még a "tanárnak" is, úgyhogy megnyugodtam, hogy azért van remény, 1000-2000 fotónként 1-1 jót is tudok csinálni! :)
Vacsora után aztán visszatértem a korábban már bevált elfoglaltsághoz, a tanuláshoz.

A hidegzuhany után...

A tegnapi híreket követően, immáron aludván a történtekre egyet, körvonalazódik bennem, hogy hogyan is lehetne megoldani a hazamenetelt, de ez úgyis függ még attól is, hogy mit tudok esetleg pénzügyileg intézni, mármint, hogy a bankkártyával "jegyet" vásárlóknak van-e reményük a pénz visszaszerzésére, avagy sincs...
A suliban igazából zajlik a második periódus nyitánya, szerdán festészeten pvc fóliára kellett különböző motívumokat kreálni, melyeket aztán később fóliahegesztővel fogunk egymáshoz illeszteni. Vacsora előtt Norbi torna, melyben floorballoztunk is egy kicsit, majd utána filmkészítés és tanulás. Mivel pénteken Halloween party lesz, valószínűleg az új "frizurámnak" köszönhetően Hitmanként oldom meg a jelmezesdit, úgyhogy csak egy zakót kellene majd vadásznom a ruhatárban hozzá. :)
Ma labdajátékokon Balleball-t játszottunk, melynek az volt a lényege, hogy egy tépőzáras anyagú "szuszpenzort" és egy hasonló anyaggal a mellén ellátott mezt kellett felvenni, amelyeknek a segítségével el kellett kapni egy labdát, mely aztán beleragadt ebbe az anyagba. A két csapatnak okosan, taktikusan kellett különböző célhelyszínekre juttatni így a labdát, vagy a mellkasunkon, vagy a fenekünkön. Vicces játék volt! :)
European Studies-on nagy nehezen befejeztük a múlt heti filmet, mert közben vitába elegyedtünk a kelet-európai és a nyugat-európai mentalitás közötti különbségeken. Csalás, nem csalás, okoskodás minden helyzetben, stb... Minden szóba került, ami csak az eszünkbe jutott.
Ebéd, majd lementünk a városba egyet sétálni. Gyönyörű a város melletti erdő így ősszel, úgyhogy szombaton reggel még teszek egy újabb kört, fényképezővel felszerelkezve, hogy megörökíthessem ezt a látványt. Vacsi után aztán a finisébe fordultunk a filmnek, csak az én nagy jelenetem van hátra, illetve a Zsuzsinak egy kisebb. Jövő héten elvileg premier!
A tanulás ma sem maradt el...

Elkezdődött a második szakasz

Pár új óra néhány "régi" helyett, kissé változó órarend, de alapjában véve minden ugyanaz.
Csapatépítés helyett labdajátékok, amely nem azt jelenti, hogy focizunk, kosárlabdázunk, kézilabdázunk, két órán keresztül, hanem olyan játékokat játszunk, amelyekhez labda szükségeltetik. Igazából hasonlókat már az utolsó csapatépítés órán vettünk, csak most Svend miatt sokkal pörgősebben.
Ez a nap aztán a sérülések napja is volt. Csodálkoztam is, hogy engem eddig elkerültek ezek a dolgok... Történt, hogy labdajátékok közben, mikor 4 a 4 ellen játszottunk egy kosárlabdás helyezkedési gyakorlatot, az ellenfél egyik tagja a háta mögött próbált továbbitani egy labdát, de szerencsétlenségemre, pont arcon talált. A szám felszakadt és egy kissé be is dagadt, de igazából amikor otthon a céges focibajnokságban játszottunk, sokkal komolyabb sérüléseket is szenvedtem már el. A másik dolog Zsuzsival történt, rosszul lépett, aláfordult a bokája és ráesett még egy másik lány is. Este már nem bírt rálépni, holnap megy dokihoz vele, ha nem gyógyul.
Napközben előtte még a múlt héten említett festmény kiállítás installációját csináltuk a folyósón, van még rajta mit alkotni.
Este aztán ismét a tanulás vette át a főszerepet...

Buli után

Sokan maradtak lenn bulizni hajnalig az Einsteinben, kihasználván az egy plusz órát, amelyet az éjszaka kaptunk. A régi diákok reggeli után elmentek, így aztán ismét a nyugalom és a csend szállta meg a sulit.
A nap egésze pihenéssel telt, amelyet hol tanulással, hol a film készítésével tettem színesebbé. Már megvan egy újabb jelenet is, de mivel én játszom Steffent, így most a "kamera" másik oldalán álltam. Vicces volt... :)
Holnap kezdjük a második periódust, úgyhogy kíváncsian várom a labdajátékok, illetve a fotózás órák bemutatkozását!

Szerdai hétfő

Először is egy köszönetnyilvánítás a dania.lap.hu oldal gazdájának, mert érdemesnek találta ezt a blogot, hogy megjelentesse az oldalon, ezáltal lehetőséget adott azoknak, nektek, akik akár nap, mint nap olvassátok a bejegyzéseimet és ezáltal egy magyar diák szemével tekinthessetek bele egy népfőiskola mindennapjaiba.

Ez a nap nem az a nap volt mint ahogyan a naptár jelezte, de mégis. A hétfőt most pótoltuk, ellenben a konyhai kisegítésnél szerdai nap szerint intéztünk mindent. A reggeli jelenlétemet egy korábban meg nem jelent társam látta el, de azért nem lehetett sokáig aludni, mert hát mégis hétköznap van.
A reggeli után mentünk felvenni a filmünkhöz egy jelenetet a Rikke-ékhez, majd sikerült még azt is letárgyalnia a főrendezőnek (Zsuzsinak), hogy a gyerekeik átjöjjenek este egy másik jelenet felvételéhez. Gőzerővel halad a film, 2 héten belül bemutató. Már mindenki várja, hiszen már az egész iskola tud róla, még az igazgató is! :)
Az együtténeklésen volt egy érdekes előadás az igazgatótól, melyben az egyik diákot érintve bemutatta az autizmust. Mindenki tudta, hogy az egyik dán diák egy kicsit más (nem pont ez a legjobb szó, hiszen számukra meg valószínűleg mi vagyunk azok), kicsit érzékenyebb, kicsit aktívabb és sok esetben még okosabb is mint mi. Mivel eddig senki sem volt tisztában a helyzettel, sajnos volt pár olyan eset amikor valaki megbántotta őt, de úgy gondolom ezután az előadás után már mindenki tudni fogja, hogy egyes helyzetekben mit tegyen, vagy mit ne, illetve elfogadja őt olyannak amilyen.
Most volt az utolsó aktív csapatépítés óránk, hiszen a jövő héttől (már a második periódusban) elkezdjük a labdajátékokat, illetve belekezdünk a fotózásba is. :)
Az ebédet és a konyhai feladatokat követően mentünk festeni. Mivel a hétvége előtt egy kis házi kiállítást csinálnak a képeinkből, így igyekeznem kellett befejezni azt, amelyiket erre szántam. Sikerült, úgyhogy most egy ideig kinn fognak lógni a képek a gym-hez vezető folyósón.
Vacsoráig vágtunk egy kicsit a filmen, majd vacsora után tanulás, hiszen portugál óra volt 9-től. Sajnos a WiFi most is bénázott, így jópárszor leszakadtam a konferencia tanulásról, de szerencsére azért sikerült végigvinni az órát.
Ja, majdnem elfelejtettem, mintegy keretbe foglalva a mai napi blogot, lehet szavazni a legjobb fotóblogokra. Ha valaki érdemesnek találná az enyémet, akkor nosza szavazzon! :)
http://myphotosabouttheworld.blogspot.com/, bár ez megtalálható itt az oldalsávon is, szóval egy bazi nagy ikont kell keresni az említett blog jobb felső sarkában. (x) ;)

Kedd, amely ugye egy kicsit csütörtök is

Úgy pattantam ki az ágyból, mintha két napot aludtam volna egyhuzamban, pedig nem volt 6 óra se. Szokásos reggeli projektem a reggeli utáni elpakolás és takarítás volt, most éppen az észt-orosz lány felejtett el lejönni, mindegy megcsináltuk, nem volt sok minden.
Együtténeklés, melynek végén ugye mindig megkapjuk a postát, feltéve, ha írt nekünk valaki. :) Nekem szerencsém volt, mert kaptam egy levelet, melyben megérkezett az itt létemet biztosító kis plasztik kártya, januárig jó vagyok vele.
Ebéd előtt az óracserének köszönhetően nem dán óránk volt így, hanem European Studies. Az óra első részében arról beszélgettünk, hogy egy-egy ország neve hallatán kiben milyen kép alakul ki és miért, illetve, hogy ez jó-e vagy rossz. Majd elkezdtünk egy dvd-t nézni, amely arról szólt, hogy összetrombitáltak 20 teljesen különböző külföldi fiatalt mindenfelől és 2 csoportban közlekedve, kellett mindenféle pénz nélkül, haladniuk stoppal az országban, miközben felfedezik azt, a kultúrát, társadalmat és mindent ami számukra más. Érdekes volt, bár csak az első felét tudtuk megnézni.
Ebéd után aztán kóruséneklés, ahol a múlt heti dalt csiszolgattuk. Táncon a quickstep és a jive volt soron, utóbbival mindenkinek meggyűlt a baja...
Vacsorát követően kiderült, hogy a kaffeaften nem ma lesz, hanem csütörtökön, úgyhogy gyorsan visszairamodtam a szobámba és skype-on beszélgettem egyet a családdal, szerencsére sikerült nővéremmel is beszélnem, vele, mióta itt vagyok, most beszéltem először. Beszéltem még Renivel is, majd folytattam a tanulást, mert holnap portugál óra, úgyhogy nem szabad azt sem ellébecolni...

Az első szabad hétfő

Ez a nap egy hivatalos pihenőnap, amelyből a második periódusban lesz még kettő. Ennek köszönhetően ma sem voltak sokan a suliban, ráadásul csak két kaja volt így a reggeli is későbbre került a megszokotthoz képest.
Nem igazán sikerült jól felkelnem, volt már 10.45 is, mire kikászálódtam az ágyból, pedig 8 óta (a telefon csörgése óta) mindig csak egy kicsit hunytam vissza. Egész nap teljesen nyomott voltam, ráadásul napközben még a fejem is elkezdett fájni, pedig amióta itt vagyok ilyet még nem csinált. Szóval nem indult túl jól a nap, de aztán aktivizáltam magam, szokásomhoz híven ismét dán tanulással, illetve a Zsuzsival tovább vágtuk a filmünket. Ebben a filmben az az érdekes, hogy igazából senki sem tud róla, mégis mindenki várja. A nemzetköziek egy része nem igazán akart szerepelni a filmben, de mégis időnként eszükbe jut, hogy mégis hogyan állunk vele, melyik jelenet készül éppen. A dánok pedig csak néha látnak, hallanak ezt-azt, vagy éppen Zsuzsi rohan néha oda hozzájuk egy-egy mondat fordításáért, de igazából nem avattuk be őket, legyen meglepetés. Kb. hárman vagyunk azok, akik pillanatról pillanatra nyomonkövetik az eseményeket és a film alakulását.
Vacsora után visszatértem a tanuláshoz, dánhoz, portugálhoz egyaránt.
A holnap is érdekes lesz, hiszen a nap közepe csütörtök lesz, pedig ugye holnap csak kedd, holnapután meg hétfő, aztán majd csütörtökön a nap közepén meg egy kis kedd végül egy szimpla péntekkel tényleg elébe megyünk a hétvégének... Ugye érthető!? ;)

Rövid csütörtök

Miközben lassan egy hosszú hétvége közeledik és nincsenek tanárok se nagyon, eltelt ez a csütörtök is. Rikke hiányzása miatt, a csapatépítés óra nem volt, így a reggelit követően megint tanultam, most éppen European Studies-ra, volt egy több oldalas angol szöveg a környezeti hatásokról és azt olvastam el.
Aztán az órán erről is beszéltünk, mit tartunk fontosnak, a világban milyen szemléletek uralkodnak ezzel kapcsolatosan, mivel tehetnénk többet a környezetünkért. Érdekes óra volt, hamar eltelt, főleg, hogy ugye végig angolul nyomtuk az egészet.
Aztán az ebédlőbe tartva Mr. Erik (a tanár) megállított, hogyan érzem magam, mi a célom a továbbiakban kérdésekkel, úgyhogy ebéd helyett kint a friss levegőn beszélgettem vele 10-15 percet még.
Szerencsémre volt még ebéd, majd visszatértem a tanulnivalómhoz és mert nem volt a nap további részében semmi érdemleges, hacsak az nem, hogy vacsorára pitába tölthető cuccok, természetesen javarészt zöldségek voltak falafellel, így a tanulás maradt a fő program a nap végéig...

Érdekes szerda

Ezen a napon is sok minden történt, de igazából nem történt semmi. Mivel a tanárok nagy része valami okból kifolyólag nem volt az iskolában, ezért volt egy pár óra amelyet más tartott, máshogyan.
A kezdetben még nem volt meglepetés, hacsak az nem, hogy a festés elején megbeszéltük, hogy egy-egy képünkkel résztveszünk a suliban egy kiállításon, melyet majd aztán mindenki nagyon megtekinthet, főleg akkor, mikor majd lesz a nagy családi nap. Aztán folytattuk a műveinket, majd a folytatás már más volt, lévén nem volt Steffen, így a szokásos együtténekléssel összekötött zenei blokk elég furcsára sikeredett. Volt itt minden, mint a búcsúban. Mivel ezeket a diákok is megtarthatják, így videoklipeket és egy dán rövidfilmet is megnéztünk, köszönhetően az előadó dán diákoknak. Az i-re a pontot Zsuzsi tette fel, ugyanis megint elgyakoroltatta az apacukát, meg a csip-csip csókát a dánokkal... Elég gyerekes lett, de azért úgy nézett ki, hogy élvezték a dánok.
Ezután ebéd, majd nekem a "szokásos" lyukas óra, melyben mostam, tanultam, tehát hasznossá tettem ismét magam. Az utolsó órákban jött a Norbi torna helyett Niels, aki próbálta Svendt helyettesíteni...
Vacsora, tanulás, majd este portugál óra, melyet nagyrészben egy tanteremben ülve vettem végig, köszönhetően annak, hogy még a kezdés előtt bejött az egyik észt lány skype-olni a gépterembe, majd megérkezett két nagyobb hangú dán lány is, akiktől aztán már képtelenség volt nyugodtan portugálozni. Így átmentem az egyik terembe, ahol kitűnő térerő és nyugodt, csendes légkör fogadott. Szerintem legközelebb is, onnan fogok portugálozni, ha már nem vagyok kötve a köldökzsinórhoz, akkor miért ne?

Nagyon szombat

Ezek azok a szombatok, amikor teljes nyugalom és csend telepszik a sulira. A reggeli is csak 10 óra után van, nincsen ebéd, a vacsora is szinte családias hangulatú, szóval ilyenkor mindenki, aki itt maradt, mintha egy kis családot alkotna. Ma reggel (10.15-től) a reggelit negyed magammal varázsoltam az asztalra, én az italokért voltam a felelős. Kávét készítettem, na jó mondhatjuk azt is, hogy forraltam hozzá vizet, majd a gyümölcskoncentrátumokat is higítotam a megfelelő arányban. Aztán a reggeli végeztével a mosogatás, törölgetés, asztal letörlés, összesöprés és kaja elrakási feladatokat is megosztottuk. Ezután sokan bementek Aarhusba, Aalborgba meg a "citybe" is vásárolgatni, hiszen vacsoráig nagyon sok idő állt a rendelkezésükre.
Részemről megmaradtam a tanuljunk és töltsük hasznosan az időt projektnél, így aztán először a dánnal foglalkoztam, majd lazításképpen a picasa képek között raktam rendet, majd pedig a portugált gyakoroltam serényen, nehogy hiányt szenvedjek benne.
Ezután következett a vacsora, melyet rendhagyó módon a sønderhus (az az épületszárny, ahol én is lakom) konyhai részében fogyasztottunk el (sült krumpli, csirke valamivel és hozzá saláta) Este aztán megnéztem a magyarok meccsét az albánok ellen, egy internetes oldalon kommentátorok nélkül, így aztán sokkal jobb is volt a meccs. :)
Aztán pedig a jövő szerdán dánul előadandó mondókámat kezdtem magyarul összeállítani, újabb hét, újabb kihívás...

Egy újabb közeledő szabad hétvége

A napot Svend Fun & Fitnessével kezdtük, de az első meglepetés már az óra elején érte Svendt, amikor kiderült, hogy 18-an vagyunk csak a mindenki számára "kötelező" órán. Ugyan voltak egy páran akik hiányoztak a suliból, illetve "felmentésük" volt egyes sportórák alól, de érthetetlen, hogy miért nem voltak képesek a többiek megjelenni. Aztán sikerült kideríteni, hogy többek között az éjszakai buli lehetett a fő indoka a távollétnek.
Mindegy mi egy jót Frisbeeztünk. :) Másfél órán keresztül futottunk, dobáltunk, majd megint futottunk és így tovább. Jól esett, utána már nem voltam álmos.
Aztán jött a reggeli együtténeklés, amely idővel csoportterápiává alakult... Ugyanis előjött az, hogy mit szabad, mit nem, miért nincsenek ott egyesek a "kötelező" órákon, miért tartanak alkoholos bulikat az iskolában hétköznap és nem csak a kijelölt helyen dohányoznak stb...
A nemzetköziek között is volt egy kis nézeteltérés ebből, hiszen az egyik észt (orosz) lány nehezményezte, hogy miért probléma az, hogy hétköznap egyszer-egyszer van alkoholfogyasztás (na most ő eddig minden csütörtökön ott iszogatott, csak éppen nem feltétlen volt hangos, füstös és nagy társaság körülötte, így nem volt belőle probléma), szóval erre én megjegyeztem, hogy vannak szabályok (nem sok) amelyeket be kell tartani és miért nem tudják tartani magukat ahhoz. Arról nem is beszélve, hogy hétvégén is csak a sör, meg a bor engedélyezett az iskola falain belül és nem a vodka, vagy a gin... Úgyhogy nem vette jó néven, hogy más véleményem volt ezen témában. Ez van!
Azt követően a dán óra elhúzódott, több, mint félórás késéssel kezdtünk neki, de azért sikerült haladnunk. A főnevek többes számának képzéséről és a szavak összevonásáról tanultunk. Steffen aztán ennek kapcsán bemutatta az egyik leghosszabb dán szót is (ungdomsarbejdsløshedskonsulenterne), melynek hevenyészett fordítása, a munkanélküli fiatalok tanácsadói. :)
Aztán ebéd, majd röplabda, amire éppen két csapatnyian maradtunk. A sáncolást gyakoroltuk, de ezt elég nehéz olyan emberek esetében, akik ha felugranak nem érik el a háló tetejét sem... :S
Vicces volt! Gyors zuhany, majd készülés a portugálra, illetve csak lett volna, ugyanis megint elmaradt, most Zsuzsi, a portugál tanár robbant le... Elvileg majd vasárnap délelőtt lesz az óra, ha a többieknek is megfelelő lesz az időpont.
Következett a vacsora, majd aztán tanulás, végül a kora éjszakában aludni térés, a nagy tanulós hétvége előtt... :)

A szaladó idő nyomában

Annyira szalad az idő, hogy az ember szinte észre sem veszi és mindjárt itt van egy újabb hét közepe. A reggeli szaladást, én alvással helyettesítettem, így nem mentem le reggelizni, bár azt hiszem ezt egyszer-egyszer meg lehet tenni, eddig ez volt a második alkalom a részemről. Viszont a festést már nem hagyhattam ki, így aztán gyorsan összeszedtem magam és leiramodtam a festő műhelybe. Az aktuális projekt szerint őszi képeket kell csinálni levelekkel, de úgy, hogy csak egy-egy apró része marad majd csak meg a későbbiekre, hiszen átfestjük az egészet és mintegy ablak a világra, az előzetesen leragasztott rész alatti képdarabka marad eredetiben, a többi egy új, teljesen más hangulatot fog leképezni. Van még mit csinálni rajta...
Utána együtténeklés volt és azt vettem észre, hogy egyre több szót, mondatrészt vagyok képes felfedezni az igazgató mondandójában. Ennek azért nagyon megörültem.
Ezt követően Steffennel beszéltük át a helyzetünket, hogy érezzük magunkat, milyen volt a buli, stb... Aztán megemlítette, hogy be kellene osztani magunkat a konyhában, mert a következő két hétben mi vagyunk a sorosak. Bár én alapjaiban az ebédhez szerettem volna kerülni, de végül a reggeliknél leszek aktív kisegítő, mert a többiek véleménye alapján én vagyok az, akinek nem okoz gondot a reggeli kelés... Mondták ezt a mai elalvás után... :S Végülis nagy gondot tényleg nem okoz, így is, úgy is lemegyek, akkor teljesen mindegy, hogy elpakolom még a maradék kaját, vagy teszem ezt egy étkezéssel később.
Utána jött az ebéd, semmi különös, ismét elfogadható a számomra. Aztán ugye nekünk a szokásos lyukas órák jöttek, majd a Svend féle Norbi torna. Egyébként mielőtt lementem volna a gym-be, kilépvén a szobából, észrevettem, hogy a cuccaimat, melyet mostam, valaki letette a földre és elvitte a ruhaszárítót... Nem értem... Én akkor mosok, ha van üres ruhaszárító, eszembe sem jut, hogy valaki máséhoz hozzá nyúljak, náluk úgy látszik ez a szokás. Nem tudom miért esne nehezére legalább bekopogni, hogy "elvinném a szárítót, hahó" persze mindezt angolul, vagy bánom is én dánul, csak nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás...Ráadásul ők a hétvégén mennek is haza, így otthon is tudnának mosni... :S Ilyet!
Este aztán vacsora után megint nagy tanulásba fogtam, (hiszen az eső is elkezdett esni) dánt és portugált egyaránt tanultam az én igen kedvelt szoftverem segítségével.

Megint egy újabb hétfő

Nyugodt, ámde nem eseménytelen nap volt ez.
Reggel a szokásos menetrend, reggeli annak aki fel tudott kelni, majd regenerálódás 10-ig, aztán együtténeklés, majd csapatépítés óra. A tervek szerint rövid megbeszélés lett volna a csütörtökkel kapcsolatban, de hosszú lett belőle, így aztán nem maradt idő semmi másra. Viszont megvan a teljes programunk az általános iskolásokkal töltendő napunkra. Aztán a végén rákérdeztem, hogy mi lesz a jövő heti trampolinozással...Hát Rikke teljesen elfelejtette az egészet, így aztán mondta, hogy még figyelmeztessem, hogy közölje az információkat a csoporttal. Majd jött az ebéd... Ez volt az első olyan kaja, amely nem tetszett... Az elején már a gomba levest is fenntartásokkal kezeltem, de utána nyeles csirkecomb volt rizzsel, hozzá mazsolával megszórt saláta... :S Mindegy, igazából nagy gondot nem okozott, hogy nem ebédeltem. Viszont akár akartam, akár nem, az egész nap során mérhetetlenül intenzív trágya szag terjengett az iskolában és gondolom a környéken is, úgyhogy csak óvatosan vettem levegőt szabad ég alatt. :(
A továbbiakban, festésen jóval többen voltunk mint egyébként, mert egy másik tanár megbetegedett, így a diákok arról az óráról is lejöttek hozzánk. Egy teljesen új dologba kellett belekezdenünk, valamiféle őszi hangulattal és levelekkel. Remélem majd kiderül, hogy mi is lesz ebből.
Vacsoráig folytattam a tanulást és utána is, majd feltöltöttem a maradék anyagot is a YouTube-ra, így most már nincs elmaradásom ebben sem.

Tanulás és pihenés

Ez a nap ismét az aktív pihenés jegyében telt. A buli után a diákok nagy része ki sem dugta a fejét a levegőre, ki így, ki úgy töltötte ezt a napot. Részemről egy nyugodt, ámde hasznos napot terveztem és ez sikerült is. A nap nagy részében a tanulást helyeztem előtérbe, töltöttem le új listákat a nyelvtanuló programhoz, majd 3,5-4 órát aktív nyelvtanulással töltöttem. Mivel ebéd nem volt, így csak a kis kaja csomagomat kellett időközben elfogyasztanom. Szerencsére délután már az idő is jobb lett, hiszen előző estétől délig, először a szél akart volna bejönni a szobába, már ha hagyjuk, míg a éjszakától az eső szakadt kérlelhetetlenül. Délután aztán varázsütésre kitisztult az ég. Vacsora után aztán láttam olyat, mint még otthon sem, egy több ezer fős madárraj lepte el az eget, mire felrohantam a gépért, hogy lefotózzam őket, már csak a végét sikerült lekapni, de még így is hihetetlen látvány volt. Este aztán Real Madrid meccset néztem a neten, mely elég vicces volt, először egy dél-afrikai csatornán néztem, majd az átviteli problémák miatt átváltottam egy amerikaira, végül egy spanyolon fejeztem be a meccset... :)
Este aztán feltöltöttem a filmeket is a Sprækkebjerg túrával kapcsolatban.