Utolsók napja 1.rész

Utolsó... Ezt a szót használjuk többek között, ha valamiből nincs több, ha valami véget ér.
Ma elkezdődött mindez.

Utolsó... Nincs több Fun and Fitness, nekem sem, hiszen jövő héten pénteken abban az időben már úton leszek Frederikshavn felé, de a többieknek sem, mert ők meg úton lesznek Aarhusba egy futónapra. Ezen az Utolsó órán még játszottunk egyet, floorballoztunk, meg futsaloztunk, ugyanakkor egy kis hiányérzetem maradt. Miért voltunk csak 19-en az órán, amikor ez az egyik a kettőből, amely "kötelező"? A dánok közül néhányan már korán hazamentek, de miért nem voltak ott a nemzetköziek az órán, még majdnem mindenki itt van, vagy mégsem? Gyaníthatóan lélekben sokan már máshol járnak, csak a testük van még itt. Mindegy, kihagyták. Az ő bajuk, én jól éreztem magam.

Utolsó... Röplabda óra, nem lesz több belőle. Sokat tanultunk, tanulhattunk, Rikke elmagyarázott nekünk mindent, mi meg megpróbáltuk megvalósítani. Sokat játszottunk, de sokszor nem is az eredmény volt a fontos, hanem maga a játék. Az, hogy együtt lehettünk, dánok, magyarok, észtek, lengyelek, grönlandiak, bolgárok és játszhattunk, mert kíváncsiak voltunk a játékra.
Én megkedveltem ezt is, mert itt sem az egyén számít, hanem a csapat. Itt az Utolsó órán már látni lehetett, hogy nem volt hiábavaló Rikke munkája, végre két Csapat játszott, de ennél a játéknál már azzal a különbséggel, hogy itt mindenki nyert, mert talán mindenki megtanulta, hogy milyen egy csapatban és nem az egyénben gondolkodni.
Egyébként az óra végén még játszottunk egy Dánok-Nemzetköziek meccset, melynek gondolata már az óra elején, a bemelegítésnél felötlött bennem is, mikor végignéztem a többieken. Az eredmény mellékes, bár mi nyertünk döntő szett hosszabbításban, de mégis úgy gondolom, azzal, hogy ennyien választották ezt a "tantárgyat", bebizonyosodott, hogy sokan hoztak egy nagyon jó döntést, amikor felvették az órarendjükbe ezt a sportot.
Utolsó... hétvégére kiürülő iskola, hiszen a jövő hétén a búcsúparty hetében még itt lesznek a diákok, de aztán az iskola kiürül, megpihen, hogy januárban újabb diákok tölthessék meg a termeket, folyósókat.

Nagyon szombat

Ezek azok a szombatok, amikor teljes nyugalom és csend telepszik a sulira. A reggeli is csak 10 óra után van, nincsen ebéd, a vacsora is szinte családias hangulatú, szóval ilyenkor mindenki, aki itt maradt, mintha egy kis családot alkotna. Ma reggel (10.15-től) a reggelit negyed magammal varázsoltam az asztalra, én az italokért voltam a felelős. Kávét készítettem, na jó mondhatjuk azt is, hogy forraltam hozzá vizet, majd a gyümölcskoncentrátumokat is higítotam a megfelelő arányban. Aztán a reggeli végeztével a mosogatás, törölgetés, asztal letörlés, összesöprés és kaja elrakási feladatokat is megosztottuk. Ezután sokan bementek Aarhusba, Aalborgba meg a "citybe" is vásárolgatni, hiszen vacsoráig nagyon sok idő állt a rendelkezésükre.
Részemről megmaradtam a tanuljunk és töltsük hasznosan az időt projektnél, így aztán először a dánnal foglalkoztam, majd lazításképpen a picasa képek között raktam rendet, majd pedig a portugált gyakoroltam serényen, nehogy hiányt szenvedjek benne.
Ezután következett a vacsora, melyet rendhagyó módon a sønderhus (az az épületszárny, ahol én is lakom) konyhai részében fogyasztottunk el (sült krumpli, csirke valamivel és hozzá saláta) Este aztán megnéztem a magyarok meccsét az albánok ellen, egy internetes oldalon kommentátorok nélkül, így aztán sokkal jobb is volt a meccs. :)
Aztán pedig a jövő szerdán dánul előadandó mondókámat kezdtem magyarul összeállítani, újabb hét, újabb kihívás...

Csendes vasárnap, mintha nem is lett volna

Ez a vasárnap ugyanolyan volt mint a tegnapi nap, kihalt suli pihenés ezerrel, nekem tanulással. Annyi pluszt sikerült belcsempésznem, hogy most indítottam egy, sőt két mosást. Azon lepődtem meg igazán, hogy ugyanolyan program az egyik gépben 40 fokon színes ruhákkal, míg egy másikban 60 fokon fehérekkel nem ugyanannyi ideig tartott. Illetve igazából nem is, mert hát otthon is a gépek más idővel mossák ki a ruhákat 60 és 40 fokon, de... a lényeg itt az volt, hogy a 60 fokos mosás rövidebb ideig tartott! :O Bizony, érdekes felfedezés!
Emellett azt is el lehet mondani, hogy dőzsöltem, 30 (2x15) koronáért mostam ma, nem volt egy olcsó menet az biztos! 5 doboz 0,33-as Tuborg kerül ennyibe pant-tel (csomagolási termékdíj, jelen esetben fémdoboz, melyet mindenre felszámítanak).
Estefelé kezdtek visszaszivárogni az emberek az otthonaikból és a szobatársam is visszaérkezett Koppenhágából, de eddig kb. 3 mondatot váltottunk egymással, mert a nemzetközi csajok egyből "lecsaptak" rá. Mindenki őt akarja... Nem irígykedem, nem kell azt hinni.
Egyébként a vacsoránál megint mi voltunk a sorosak a kipakolásban, elpakolásban. Csináltam kávét is, ezt tényleg csak "csináltam", mert csak egy egyszerű vízforralós átcsöpögős rendszerű "kávéfőző" állt rendelkezésre, úgyhogy nem volt nagy művészet. Az már annál inkább, hogy még skandinávosabbra csináltam, mint amilyet eddig ihattunk, ugyanis ahogyan kész lett és áttöltöttem egy dupla falú fémtermosz-szerű kancsóba, még felöntöttem egy kis vízzel, hogy több legyen, viszont ártani meg ne nagyon ártson. Így aztán lett egy nagy adag színes és illatos valami! Na ezt isszák itt majdhogynem liter számra, ettől aztán nem lesz semmi bajuk, az tuti! Ekkor még beszéltem Rikke-vel is, hogy egy kissé aggályosnak érzem a csütörtöki hazajövetelemet kerékpárral a Friluftcenterből... Először nem igazán értette, hogy miért is aggódom, de aztán mikor rávilágítottam, hogy én igazából eddig otthon, finoman szólva nem voltam a kerékpározás nagymestere, akkor egy kicsit meglepődött, de mondta, hogy majd ha gond van megáll a sor és megvár. Meg igazából inkább a kerékpár utak hiánya az ami egy kissé zavar, Norvégiában jóval többet láttam, itt mindenki az autóutat használja erre a célra. Mindegy, az útnak kb. csak a negyede fog autók között zajlani, a többi abszolút alsóbbrendű úton halad majd. Azért holnap elmegyek egy kicsit tekerni, ha az idő is engedi, ma tanár hiánya miatt, illetve a kerékpár tároló kulcsának hiánya miatt nem tudtam menni gyakorolni. Nekem így aztán nem is a Friluftcenterben lesz a kihívás, hanem inkább a haza úton!
Úgy látszik ezzel a blogírással, akaratomon kívül másra is tudtam hatni, ugyanis régi iwiwes társaságunkból Öcsi, ennek hatására szintén elkezdett írni egy blogot. Pedig ezelőtt nekem eszembe sem jutott volna, hogy ilyenbe vágjak, maximum még a régi szép időkben naplóírásba, de az már egy másik történet...

pihenős, tanulós szombat

A suli kong az ürességtől, illetve pontosabban nincsenek diákok, csak egy nyugdíjas kórus pihent meg a vendégszállásokon, gondolom a koncertjeik között félúton. Napközben ráadásul csak 4-en voltunk a maradék diákság is bement Aarhusba, így aztán kíséreteties csend honolt az egész épületben. Így legalább senki sem zajongott, senki sem zavart, nyugodtan tudtam pihenni, meg tanulni a dánt. Érdekes dolgok vannak ebben a dán nyelvben, például az, hogy sajnálom (I'm sorry), dánul Det er jeg ked af módon írjuk, és hangzás szerint valami ilyesmit kell ejteni, dé é kid é. :) Szóval nem egyszerű a nyelv, de tetszik, pláne ezzel a szoftverrel.
Vacsoránál már ismét "tömegekben" voltak a diákok, voltunk vagy egy tucatnyian. Mintha egy családi vacsorához ültünk volna le. A végén én voltam a soros elpakoló, takarító az étkezőben. Ezután mindenki visszavonult és kedve szerint töltötte a szombat estét, én a blogírás mellett, folytatom, folytattam a tanulást. Ja a blogírásról jut eszembe, egy minimál képes blogot is indítottam, de ezt csak azért, mert sokan nem találják a picasa-n a képeimet. Ezen az új blogon
elkezdem picture of the day (potd) alapon az eddigi utazásaim során készült képeket megmutatni, azt hiszem örök élet + egy nap lesz, mire az összes képem sorra kerül, így aztán az nem lesz egy pörgő blog egyelőre.

Visszafogott hétfő

Mivel a vasárnapi hazaérkezés után, a dánok közül sokan hazamentek, így kihalt a suli és ez kihatott hétfőre is, nem volt ebéd sem. Ügyintéztem én is, tettem-vettem elmaradásokat pótoltam be. A képeket is elrendeztem, úgyhogy most már azt is lehet nézegetni.
Kedden már nagyüzem és szerencsére lesz dán óra is. Lakótársam bemegy Koppenhágába, így egész héten egyedül leszek, a tanulásban sem fog zavarni, bár nem mintha eddig zavart volna, pl. portugál óra esetén is mindig hagyott tanulni...