Utolsó... Ezt a szót használjuk többek között, ha valamiből nincs több, ha valami véget ér.
Ma elkezdődött mindez.
Utolsó... Nincs több Fun and Fitness, nekem sem, hiszen jövő héten pénteken abban az időben már úton leszek Frederikshavn felé, de a többieknek sem, mert ők meg úton lesznek Aarhusba egy futónapra. Ezen az Utolsó órán még játszottunk egyet, floorballoztunk, meg futsaloztunk, ugyanakkor egy kis hiányérzetem maradt. Miért voltunk csak 19-en az órán, amikor ez az egyik a kettőből, amely "kötelező"? A dánok közül néhányan már korán hazamentek, de miért nem voltak ott a nemzetköziek az órán, még majdnem mindenki itt van, vagy mégsem? Gyaníthatóan lélekben sokan már máshol járnak, csak a testük van még itt. Mindegy, kihagyták. Az ő bajuk, én jól éreztem magam.
Utolsó... Röplabda óra, nem lesz több belőle. Sokat tanultunk, tanulhattunk, Rikke elmagyarázott nekünk mindent, mi meg megpróbáltuk megvalósítani. Sokat játszottunk, de sokszor nem is az eredmény volt a fontos, hanem maga a játék. Az, hogy együtt lehettünk, dánok, magyarok, észtek, lengyelek, grönlandiak, bolgárok és játszhattunk, mert kíváncsiak voltunk a játékra.
Én megkedveltem ezt is, mert itt sem az egyén számít, hanem a csapat. Itt az Utolsó órán már látni lehetett, hogy nem volt hiábavaló Rikke munkája, végre két Csapat játszott, de ennél a játéknál már azzal a különbséggel, hogy itt mindenki nyert, mert talán mindenki megtanulta, hogy milyen egy csapatban és nem az egyénben gondolkodni.
Egyébként az óra végén még játszottunk egy Dánok-Nemzetköziek meccset, melynek gondolata már az óra elején, a bemelegítésnél felötlött bennem is, mikor végignéztem a többieken. Az eredmény mellékes, bár mi nyertünk döntő szett hosszabbításban, de mégis úgy gondolom, azzal, hogy ennyien választották ezt a "tantárgyat", bebizonyosodott, hogy sokan hoztak egy nagyon jó döntést, amikor felvették az órarendjükbe ezt a sportot.
Utolsó... hétvégére kiürülő iskola, hiszen a jövő hétén a búcsúparty hetében még itt lesznek a diákok, de aztán az iskola kiürül, megpihen, hogy januárban újabb diákok tölthessék meg a termeket, folyósókat.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: röplabda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: röplabda. Összes bejegyzés megjelenítése
05 december 2008
21 november 2008
Fáradt, beteg péntek
Tegnap beszéltünk Svend-nel, hogy ki marad mára a szabad hétvége előtt, illetve mit csináljunk Fun and Fitnessen, de annyiban maradtunk, hogy reggel majd kitaláljuk...
Reggel jött be Jacob az órára, hogy találjunk ki magunknak valamit, mert Svend lebetegedett, így aztán az óra első felében kosárlabdáztunk, majd röplabdáztunk, csak az volt az érdekes, hogy ezen az órán elvileg mindenkinek részt kellett volna vennie. Persze azoknak nem, akik a rendőrségi vonalon vannak itt, mert nekik ma volt valami szeánsz, de ennyien akkor sem akarnak rendőrök lenni, főleg nem a nemzetköziek. Egyedül tettem csak tiszteletemet az órán a 10 emberből... Nem kívánok mélyebben belemenni a dolgokba, de miért fontosabb egyeseknek az alvás, mint a közösségi élet? Nem tudom. :(
Az együtténeklésen aztán kiderült, hogy Steffen is lebetegedett, úgyhogy az éneklés zongorakíséret nélkül zajlott, kb. 15 embernek.
Ebéd után ismét röplabdázás, most már érdemi dolgokkal, megtanultuk a szerválás különböző fajtáit, majd utána megint játék. A délutánra már eléggé elfáradtam, így amikor a következő adag szavakat írtam volna be a byki-be, elaludtam a gép mellett. :S
Estére aztán pihenten újra belevágtam és sikerült befejeznem amit szerettem volna.
Az éjszakába nyúlóan az itt maradt dánok ismét megnyitották az Einsteint...
Reggel jött be Jacob az órára, hogy találjunk ki magunknak valamit, mert Svend lebetegedett, így aztán az óra első felében kosárlabdáztunk, majd röplabdáztunk, csak az volt az érdekes, hogy ezen az órán elvileg mindenkinek részt kellett volna vennie. Persze azoknak nem, akik a rendőrségi vonalon vannak itt, mert nekik ma volt valami szeánsz, de ennyien akkor sem akarnak rendőrök lenni, főleg nem a nemzetköziek. Egyedül tettem csak tiszteletemet az órán a 10 emberből... Nem kívánok mélyebben belemenni a dolgokba, de miért fontosabb egyeseknek az alvás, mint a közösségi élet? Nem tudom. :(
Az együtténeklésen aztán kiderült, hogy Steffen is lebetegedett, úgyhogy az éneklés zongorakíséret nélkül zajlott, kb. 15 embernek.
Ebéd után ismét röplabdázás, most már érdemi dolgokkal, megtanultuk a szerválás különböző fajtáit, majd utána megint játék. A délutánra már eléggé elfáradtam, így amikor a következő adag szavakat írtam volna be a byki-be, elaludtam a gép mellett. :S
Estére aztán pihenten újra belevágtam és sikerült befejeznem amit szerettem volna.
Az éjszakába nyúlóan az itt maradt dánok ismét megnyitották az Einsteint...
19 november 2008
Programok minden szinten
A mai napon ismét nem hagytak unatkozni. Szerencsére. Nem mintha eddig unatkoztam volna. De akkor is...
Szóval reggel bementünk Aarhusba, hogy megnézzük az ARoS Aarhus Kunstmuseumot, illetve a kiállításokat. A modern művészet igen sok iránya található meg itt és bár volt bennem némi fenntartás korábban a modern műveszetekkel kapcsolatban, de most már azt hiszem ez is kezd megváltozni. Az épület csodálatos volt, kívülről semmi kü
lönös, de belülről már maga a csoda. Mindenhol ívek, formák, neonok, teljes összhangban, nagyon élveztem a bent létet, szerencsére lehetőség volt a fotózásra is, úgyhogy ki is használtam! :)
Miután kikultúráltuk magunkat, elmentünk egyet ebédelni egy olyan helyre (Huset), ahol az "utca népe" mindenféle előképzettség nékül belefoghat szabadon egy-egy művészeti dologba és így kitalálhatja, hogy tetszik neki, avagy sem. Ez egyébként Dániában is egyedülálló, Marianne, a tanárunk, természetesen ismert itt is szinte mindenkit.
Ezt követően próbáltunk intézkedni CPR és tartózkodási ügyében, de sajnos megint sikertelen volt a próbálkozás, mert a városházáról a rendőrségre küldtek, de mikor odaértünk, már az is zárva volt, mármint a bevándorlási része, így aztán holnap telefonon próbálunk informálódni, remélhetőleg nagyobb sikerrel...
Aarhusi ügyintézési próbálkozásaink után, siettünk vissza a suliba, mert este jöttek a "régi" diákok egy röplabda meccsre, illetve estére. Jó volt játszani, az eredmény sokadlagos volt, bár azért kijött belőlem a játékos vérem, igyekeztem azért nyerni, ennek köszönhetően volt néhány alkalom, amikor szinte feltakarítottam a pályát, mert éppenséggel repültem a labdáért, vagy taglóztam le a csapattársamat, mert ő már érintette a labdát és nem szerettem volna, ha a pont nem a miénk lesz, úgyhogy azt hiszem holnapra megint tele leszek kék-zöld foltokkal, de ezt már teljesen megszoktam, hiszen nálam ez szinte már mindennapos, ha sportolok...
Szóval reggel bementünk Aarhusba, hogy megnézzük az ARoS Aarhus Kunstmuseumot, illetve a kiállításokat. A modern művészet igen sok iránya található meg itt és bár volt bennem némi fenntartás korábban a modern műveszetekkel kapcsolatban, de most már azt hiszem ez is kezd megváltozni. Az épület csodálatos volt, kívülről semmi kü
lönös, de belülről már maga a csoda. Mindenhol ívek, formák, neonok, teljes összhangban, nagyon élveztem a bent létet, szerencsére lehetőség volt a fotózásra is, úgyhogy ki is használtam! :)Miután kikultúráltuk magunkat, elmentünk egyet ebédelni egy olyan helyre (Huset), ahol az "utca népe" mindenféle előképzettség nékül belefoghat szabadon egy-egy művészeti dologba és így kitalálhatja, hogy tetszik neki, avagy sem. Ez egyébként Dániában is egyedülálló, Marianne, a tanárunk, természetesen ismert itt is szinte mindenkit.
Ezt követően próbáltunk intézkedni CPR és tartózkodási ügyében, de sajnos megint sikertelen volt a próbálkozás, mert a városházáról a rendőrségre küldtek, de mikor odaértünk, már az is zárva volt, mármint a bevándorlási része, így aztán holnap telefonon próbálunk informálódni, remélhetőleg nagyobb sikerrel...
Aarhusi ügyintézési próbálkozásaink után, siettünk vissza a suliba, mert este jöttek a "régi" diákok egy röplabda meccsre, illetve estére. Jó volt játszani, az eredmény sokadlagos volt, bár azért kijött belőlem a játékos vérem, igyekeztem azért nyerni, ennek köszönhetően volt néhány alkalom, amikor szinte feltakarítottam a pályát, mert éppenséggel repültem a labdáért, vagy taglóztam le a csapattársamat, mert ő már érintette a labdát és nem szerettem volna, ha a pont nem a miénk lesz, úgyhogy azt hiszem holnapra megint tele leszek kék-zöld foltokkal, de ezt már teljesen megszoktam, hiszen nálam ez szinte már mindennapos, ha sportolok...
31 október 2008
Halloween party
Ma ismét Fun & Fitness-szel kezdtünk, ahol az óra nagy részét a náluk is régi nemzeti játékként kezelt "kidobós"-t játszottuk, majd nekem szabadidő következett. Ezt álláskereséssel töltöttem, illetve próbáltam információhoz jutni a Sterling-gel kapcsolatban. Holnap írok a Norwegian.no-nak egy levelet, mert azt írták az oldalukon, hogy november 8-ig van lehetőség féláron eljutni a kívánt úticélhoz, ha bemutatom a Sterling jegyem. Na most csak az a kérdés, hogy ez mennyiben lehetséges, ha nekem Dániából szól a jegyem Budapestre, mert természetesen elmegyek Oslo-ba, ha így megoldható, mert ugyanennyiből jönne ki, ha Malmö-ből szeretnék menni Wizzair-rel, hiszen ott meg a csomag szállítása kerül nagyon sokba. Na mindegy, majd kiderül.
Ebéd után röplabdáztunk, ahol a 6-os pozícióban lévő játékos szerepével ismerkedtünk meg.
Viszont utána elkezdődött az őrület, mindenki vadászta a jelmezeket a ruhatárból az esti party-ra, végülis nem Hitman leszek, hanem szerzetes, találtam egy fekete reverendát, csuklyával, mert az úgyis megy a leborotvált fejemhez. :)
Lassan vacsora, mindenkinek a szettjében kell megjelennie rajta!
Ebéd után röplabdáztunk, ahol a 6-os pozícióban lévő játékos szerepével ismerkedtünk meg.
Viszont utána elkezdődött az őrület, mindenki vadászta a jelmezeket a ruhatárból az esti party-ra, végülis nem Hitman leszek, hanem szerzetes, találtam egy fekete reverendát, csuklyával, mert az úgyis megy a leborotvált fejemhez. :)
Lassan vacsora, mindenkinek a szettjében kell megjelennie rajta!
A buli vicces volt, a többiek véleménye szerint az enyém abszolút találó volt, hozzám illett leginkább a jelmez. Itt volt a Spice Girls is (5 fiú beöltözött a lányoknak megfelelően), áztán még manók, vámpírok és vadászaik, kalóz, bokszoló, spanyl tánctanár (utalva a múltkori filmre amit a moziban láttunk), úgyhogy széles volt a paletta.
A nemzetközi csoport nagy része az étkező előtt, illetve én vagyok, pontosabban a jelmezem látható a másik képen.
17 október 2008
Egy nem szokványos péntek
Reggel kissé mérgesen indult a napom...
Szobatársam ugyanis beállította az ébresztőjét, de nemhogy nem kelt fel rá, még fel sem ébredt, még akkor sem, amikor már úgy ordított az óra, hogy szinte a suli másik szárnybeli lakói is felkeltek tőle. Így aztán annyira felidegesített, hogy inkább gyorsan lehúztam a konyhába, egyébként ő is tagja volt a reggeli takarítós csapatnak, nemcsak én.
A reggeli után jött a Fun & Fitness, ismét frisbee volt az "óra" témája, de most instruktorok foglalkoztak velünk. Nem volt annyira jó most a játék, ráadásul a nedves fűtől átázott a cipőm és a zoknim is... :S
A mindennapos együtténeklés után, ismét dán óra. Egész jól haladtunk, de érezhetően sokaknak ez az óra csak egy töltelék. Emiatt beszéltem óra végén Steffennel, hogy a második periódusban, ha lehetséges, legyen szabadon választható, hogy ki jár órára és ki nem, mert úgy érzem, hogy így nem igazán tudunk haladni. Steffen mondta is, hogy ez jó ötlet, mert úgy érzi, hogy egyeseket nem érdekel az egész és ez frusztrálja őt. Úgyhogy remélhetőleg a hátralevő 2 hónapban tényleg aktívan tudunk dánul tanulni majd, legalábbis azok, akiket érdekel.
Ebéd után röplabda, legalábbis órarend szerint az volt, de sok dánt ez nem igazán érdekelt, hazament. Így nem igazán maradtunk az órára 2 teljes csapatnyian, úgyhogy kisebb csapatokkal próbálkoztunk. Jó volt ez az óra ismét, sajnálhatják a többiek, akik kihagyták.
Elkezdtük a tanároknak szánt ajándékunk készítését, a filmet róluk, ahogyan mi látjuk őket, én leszek a vágó és a fotós, videós. Majd kiderül milyen lesz! :)
Szobatársam ugyanis beállította az ébresztőjét, de nemhogy nem kelt fel rá, még fel sem ébredt, még akkor sem, amikor már úgy ordított az óra, hogy szinte a suli másik szárnybeli lakói is felkeltek tőle. Így aztán annyira felidegesített, hogy inkább gyorsan lehúztam a konyhába, egyébként ő is tagja volt a reggeli takarítós csapatnak, nemcsak én.
A reggeli után jött a Fun & Fitness, ismét frisbee volt az "óra" témája, de most instruktorok foglalkoztak velünk. Nem volt annyira jó most a játék, ráadásul a nedves fűtől átázott a cipőm és a zoknim is... :S
A mindennapos együtténeklés után, ismét dán óra. Egész jól haladtunk, de érezhetően sokaknak ez az óra csak egy töltelék. Emiatt beszéltem óra végén Steffennel, hogy a második periódusban, ha lehetséges, legyen szabadon választható, hogy ki jár órára és ki nem, mert úgy érzem, hogy így nem igazán tudunk haladni. Steffen mondta is, hogy ez jó ötlet, mert úgy érzi, hogy egyeseket nem érdekel az egész és ez frusztrálja őt. Úgyhogy remélhetőleg a hátralevő 2 hónapban tényleg aktívan tudunk dánul tanulni majd, legalábbis azok, akiket érdekel.
Ebéd után röplabda, legalábbis órarend szerint az volt, de sok dánt ez nem igazán érdekelt, hazament. Így nem igazán maradtunk az órára 2 teljes csapatnyian, úgyhogy kisebb csapatokkal próbálkoztunk. Jó volt ez az óra ismét, sajnálhatják a többiek, akik kihagyták.
Elkezdtük a tanároknak szánt ajándékunk készítését, a filmet róluk, ahogyan mi látjuk őket, én leszek a vágó és a fotós, videós. Majd kiderül milyen lesz! :)
10 október 2008
Egy újabb közeledő szabad hétvége
A napot Svend Fun & Fitnessével kezdtük, de az első meglepetés már az óra elején érte Svendt, amikor kiderült, hogy 18-an vagyunk csak a mindenki számára "kötelező" órán. Ugyan voltak egy páran akik hiányoztak a suliból, illetve "felmentésük" volt egyes sportórák alól, de érthetetlen, hogy miért nem voltak képesek a többiek megjelenni. Aztán sikerült kideríteni, hogy többek között az éjszakai buli lehetett a fő indoka a távollétnek.
Mindegy mi egy jót Frisbeeztünk. :) Másfél órán keresztül futottunk, dobáltunk, majd megint futottunk és így tovább. Jól esett, utána már nem voltam álmos.
Aztán jött a reggeli együtténeklés, amely idővel csoportterápiává alakult... Ugyanis előjött az, hogy mit szabad, mit nem, miért nincsenek ott egyesek a "kötelező" órákon, miért tartanak alkoholos bulikat az iskolában hétköznap és nem csak a kijelölt helyen dohányoznak stb...
A nemzetköziek között is volt egy kis nézeteltérés ebből, hiszen az egyik észt (orosz) lány nehezményezte, hogy miért probléma az, hogy hétköznap egyszer-egyszer van alkoholfogyasztás (na most ő eddig minden csütörtökön ott iszogatott, csak éppen nem feltétlen volt hangos, füstös és nagy társaság körülötte, így nem volt belőle probléma), szóval erre én megjegyeztem, hogy vannak szabályok (nem sok) amelyeket be kell tartani és miért nem tudják tartani magukat ahhoz. Arról nem is beszélve, hogy hétvégén is csak a sör, meg a bor engedélyezett az iskola falain belül és nem a vodka, vagy a gin... Úgyhogy nem vette jó néven, hogy más véleményem volt ezen témában. Ez van!
Azt követően a dán óra elhúzódott, több, mint félórás késéssel kezdtünk neki, de azért sikerült haladnunk. A főnevek többes számának képzéséről és a szavak összevonásáról tanultunk. Steffen aztán ennek kapcsán bemutatta az egyik leghosszabb dán szót is (ungdomsarbejdsløshedskonsulenterne), melynek hevenyészett fordítása, a munkanélküli fiatalok tanácsadói. :)
Aztán ebéd, majd röplabda, amire éppen két csapatnyian maradtunk. A sáncolást gyakoroltuk, de ezt elég nehéz olyan emberek esetében, akik ha felugranak nem érik el a háló tetejét sem... :S
Vicces volt! Gyors zuhany, majd készülés a portugálra, illetve csak lett volna, ugyanis megint elmaradt, most Zsuzsi, a portugál tanár robbant le... Elvileg majd vasárnap délelőtt lesz az óra, ha a többieknek is megfelelő lesz az időpont.
Következett a vacsora, majd aztán tanulás, végül a kora éjszakában aludni térés, a nagy tanulós hétvége előtt... :)
Mindegy mi egy jót Frisbeeztünk. :) Másfél órán keresztül futottunk, dobáltunk, majd megint futottunk és így tovább. Jól esett, utána már nem voltam álmos.
Aztán jött a reggeli együtténeklés, amely idővel csoportterápiává alakult... Ugyanis előjött az, hogy mit szabad, mit nem, miért nincsenek ott egyesek a "kötelező" órákon, miért tartanak alkoholos bulikat az iskolában hétköznap és nem csak a kijelölt helyen dohányoznak stb...
A nemzetköziek között is volt egy kis nézeteltérés ebből, hiszen az egyik észt (orosz) lány nehezményezte, hogy miért probléma az, hogy hétköznap egyszer-egyszer van alkoholfogyasztás (na most ő eddig minden csütörtökön ott iszogatott, csak éppen nem feltétlen volt hangos, füstös és nagy társaság körülötte, így nem volt belőle probléma), szóval erre én megjegyeztem, hogy vannak szabályok (nem sok) amelyeket be kell tartani és miért nem tudják tartani magukat ahhoz. Arról nem is beszélve, hogy hétvégén is csak a sör, meg a bor engedélyezett az iskola falain belül és nem a vodka, vagy a gin... Úgyhogy nem vette jó néven, hogy más véleményem volt ezen témában. Ez van!
Azt követően a dán óra elhúzódott, több, mint félórás késéssel kezdtünk neki, de azért sikerült haladnunk. A főnevek többes számának képzéséről és a szavak összevonásáról tanultunk. Steffen aztán ennek kapcsán bemutatta az egyik leghosszabb dán szót is (ungdomsarbejdsløshedskonsulenterne), melynek hevenyészett fordítása, a munkanélküli fiatalok tanácsadói. :)
Aztán ebéd, majd röplabda, amire éppen két csapatnyian maradtunk. A sáncolást gyakoroltuk, de ezt elég nehéz olyan emberek esetében, akik ha felugranak nem érik el a háló tetejét sem... :S
Vicces volt! Gyors zuhany, majd készülés a portugálra, illetve csak lett volna, ugyanis megint elmaradt, most Zsuzsi, a portugál tanár robbant le... Elvileg majd vasárnap délelőtt lesz az óra, ha a többieknek is megfelelő lesz az időpont.
Következett a vacsora, majd aztán tanulás, végül a kora éjszakában aludni térés, a nagy tanulós hétvége előtt... :)
03 október 2008
A nagy hadsteni filmfesztivál gála előestéje
A nap, reggeli után egy szimpla Fun & Fitness-sel indult, melynek keretében a frisbee alapjaival ismerkedtünk meg gyorsan, majd játszottunk is. Egész vicces játék ez, sokat kell futni, meg helyezkedni. Utána már nem nagyon volt álmos senki sem.
Aztán együtténeklés, most kicsivel többen énekeltünk, ugyanis a suliban van néhány német is pár napig, akik dánul tanulnak és jöttek egy kicsit gyakorolni.
Következett a dán óra, melyen a dinamikus és statikus határozókkal, a jelen idővel és a birtokosokkal foglalkoztunk. Elég jelentős anyagot ismertünk meg, lesz mit memorizálni.
Aztán ebéd, majd röplabda volt ismét.
Röplabdán most a szerválás és a sáncolás volt soron, próbálkoztunk megfelelően kivitelezni, de van még mit javítanunk rajta. Egyébként az a jó, hogy korábban sokan abszolút nem is foglalkoztak ezzel a játékkal, de most már néha lehet némi tudatosságot is felfedezni a játékban.
Utána következett a megbeszélés, hogy ki milyen csoportba került a hétvégi programhoz, amely egy Oscar gála helyi változata lesz. A nemzetköziek egy csoportba kerültek, amin azért meglepődtem, hiszen most már azért nem ártott volna vegyes csoportokat csinálni, de így döntöttek, úgyhogy így lesz.
A feladat, készíteni kell egy "filmet", melynek a sztorija a suli körül forog. Külön le kellett adni, hogy kinek milyen szerepe lesz a filmben, mi a film címe, ki lesz az operatőr-rendező-vágó egyben, mi lesz a zene. A film igazából egy fotósorozat lesz PowerPointba ágyazva némi szöveggel és zenei aláfestéssel. A sztori arról szól majd, hogy ellopják a számítógépeket az iskolából és így milyen sivár és nehézkes lesz a diákok élete. Postára kell járni levelet feladni, ki kell menni telefonálni a telefonfülkéhez, stb. Kíváncsi vagyok hogyan fog sikerülni, mert mindössze 6-6,5 óránk lesz az egészre. :)
Ezután készültem a portugálra, de sajnos végül az óra elmaradt, Évi lebetegedett. Remélem nem komoly és a jövő héten tudjuk folytatni. Utána beszélgettem még a Renivel, szerencsére a hálózat is kegyes volt hozzánk, nem szakadt le.
Aztán még beszéltem a többiekkel a holnapi napról, majd nyugovóra tértem, hiszen holnap filmfesztivál!
Aztán együtténeklés, most kicsivel többen énekeltünk, ugyanis a suliban van néhány német is pár napig, akik dánul tanulnak és jöttek egy kicsit gyakorolni.
Következett a dán óra, melyen a dinamikus és statikus határozókkal, a jelen idővel és a birtokosokkal foglalkoztunk. Elég jelentős anyagot ismertünk meg, lesz mit memorizálni.
Aztán ebéd, majd röplabda volt ismét.
Röplabdán most a szerválás és a sáncolás volt soron, próbálkoztunk megfelelően kivitelezni, de van még mit javítanunk rajta. Egyébként az a jó, hogy korábban sokan abszolút nem is foglalkoztak ezzel a játékkal, de most már néha lehet némi tudatosságot is felfedezni a játékban.
Utána következett a megbeszélés, hogy ki milyen csoportba került a hétvégi programhoz, amely egy Oscar gála helyi változata lesz. A nemzetköziek egy csoportba kerültek, amin azért meglepődtem, hiszen most már azért nem ártott volna vegyes csoportokat csinálni, de így döntöttek, úgyhogy így lesz.
A feladat, készíteni kell egy "filmet", melynek a sztorija a suli körül forog. Külön le kellett adni, hogy kinek milyen szerepe lesz a filmben, mi a film címe, ki lesz az operatőr-rendező-vágó egyben, mi lesz a zene. A film igazából egy fotósorozat lesz PowerPointba ágyazva némi szöveggel és zenei aláfestéssel. A sztori arról szól majd, hogy ellopják a számítógépeket az iskolából és így milyen sivár és nehézkes lesz a diákok élete. Postára kell járni levelet feladni, ki kell menni telefonálni a telefonfülkéhez, stb. Kíváncsi vagyok hogyan fog sikerülni, mert mindössze 6-6,5 óránk lesz az egészre. :)
Ezután készültem a portugálra, de sajnos végül az óra elmaradt, Évi lebetegedett. Remélem nem komoly és a jövő héten tudjuk folytatni. Utána beszélgettem még a Renivel, szerencsére a hálózat is kegyes volt hozzánk, nem szakadt le.
Aztán még beszéltem a többiekkel a holnapi napról, majd nyugovóra tértem, hiszen holnap filmfesztivál!
26 szeptember 2008
Minden napra egy kis meglepetés...
Igen, a mai napra is jutott belőle és nem is kicsi, legalábbis nekem volt az. Ugyanis örömmel és meglepetéssel konstatáltam, hogy sokan olvassák, vagy esetleg csak nézik, nyomonkövetik a blogot. :D Ma például Spanyolországból és Brazíliából kaptam - teljesen idegenektől - észrevételeket a bloggal kapcsolatban. Ez jó, teljesen meglepődtem tőle! :)
A mai napról dióhéjban...
Reggel a fun & fitness órán szabadtéri M-ballozás volt a program. Ha lehet mondani, ez inkább volt M-ball, mint az előző napi, amit játszottunk. Itt teljesen simán ronggyá vertek minket, ez talán köszönhető annak is, hogy a mi csapatunkban egyedül voltam fiú, míg a többi csapatban 2-2-en voltak, ráadásul nekik majdhogynem nemzeti sportnak is lehet nevezni ezt, szóval nem igazán voltunk a helyzet magaslatán. Sebaj, ez csak játék, sőt mi több csapatjáték. Utána a dán óránk elmaradt, mert Steffennek vendégei jöttek, de mondta, hogy mindenképpen bepótoljuk a kieső órát. Utána ismét röplabdáztunk, Rikke szerint egyre jobban játszunk, látszik már némi tudatosság is a játékunkban... Ha ő mondja... :D
Vacsora előtt elmentünk vásárolni, mivel péntek, így lehet alkoholt fogyasztani. Mivel szabad hétvége ez is, így dán csak elvétve található az épületben, többen vagyunk külföldiek. Majdhogynem végigjártuk az összes boltot, amely a városban van, mert hol ez, hol az volt olcsó (ugye a kelet-európai vér) márpedig van egy pár bolt. Fakta, Super Best, Kvickly, Netto, Kiwi ... és ezek mind a belvárosban, közel a helyi "Váci utcához". Előfordulhat, hogy a külső részekben még van másik is, de nem valószínű. Egyébként mozi is van, sőt egy "pláza" is a vasút- és buszállomással szemben Hadsten Centeret néven. Szóval egy nagyváros csak kicsiben.
Vannak további érdekességek is, például Modelbane Europa nevű modellvasutakat bemutató "múzeum". Európa egyik legnagyobb számítógép vezérelt terepasztalával!
Szóval, egyre kedvesebb a hely, egyre inkább bejön a hangulata.
A vacsora már teljesen "meghitt" volt, tizennéhányan ettünk, csendben, nyugalomban. Este nekem portugál órám volt, egyesek filmet néztek a kivetítőn, mások visszavonultak a szobájukba.
Szépen, csendben szeptember utolsó hétvégéjéhez érkeztünk...
A mai napról dióhéjban...
Reggel a fun & fitness órán szabadtéri M-ballozás volt a program. Ha lehet mondani, ez inkább volt M-ball, mint az előző napi, amit játszottunk. Itt teljesen simán ronggyá vertek minket, ez talán köszönhető annak is, hogy a mi csapatunkban egyedül voltam fiú, míg a többi csapatban 2-2-en voltak, ráadásul nekik majdhogynem nemzeti sportnak is lehet nevezni ezt, szóval nem igazán voltunk a helyzet magaslatán. Sebaj, ez csak játék, sőt mi több csapatjáték. Utána a dán óránk elmaradt, mert Steffennek vendégei jöttek, de mondta, hogy mindenképpen bepótoljuk a kieső órát. Utána ismét röplabdáztunk, Rikke szerint egyre jobban játszunk, látszik már némi tudatosság is a játékunkban... Ha ő mondja... :D
Vacsora előtt elmentünk vásárolni, mivel péntek, így lehet alkoholt fogyasztani. Mivel szabad hétvége ez is, így dán csak elvétve található az épületben, többen vagyunk külföldiek. Majdhogynem végigjártuk az összes boltot, amely a városban van, mert hol ez, hol az volt olcsó (ugye a kelet-európai vér) márpedig van egy pár bolt. Fakta, Super Best, Kvickly, Netto, Kiwi ... és ezek mind a belvárosban, közel a helyi "Váci utcához". Előfordulhat, hogy a külső részekben még van másik is, de nem valószínű. Egyébként mozi is van, sőt egy "pláza" is a vasút- és buszállomással szemben Hadsten Centeret néven. Szóval egy nagyváros csak kicsiben.
Vannak további érdekességek is, például Modelbane Europa nevű modellvasutakat bemutató "múzeum". Európa egyik legnagyobb számítógép vezérelt terepasztalával!
Szóval, egyre kedvesebb a hely, egyre inkább bejön a hangulata.
A vacsora már teljesen "meghitt" volt, tizennéhányan ettünk, csendben, nyugalomban. Este nekem portugál órám volt, egyesek filmet néztek a kivetítőn, mások visszavonultak a szobájukba.
Szépen, csendben szeptember utolsó hétvégéjéhez érkeztünk...
12 szeptember 2008
Koppenhága túra - helyzetjelentés, pénteki hangulat
Csütörtökön reggel, 8 óra után indult el a buszunk a fővárosba. Mivel az utunk szinte csak abból állt, hogy itt Hadstennél felmentünk az autópályára és Koppenhágánál meg le, ezért nem igazán lehet változatosnak mondani. A dimbes-dombos tájak között haladva rádöbb
enhettünk, hogy hiába csak száz néhány méter a legmagasabb pont az országban, mégis változatos, szerethető a vidéki Dánia is, a maga természeti adottságaival. Fyn szigetén kb. félúton, pihentünk egy kicsit, majd folytattuk utunkat Koppenhága felé. Az autópálya a Storebælt hídon is áthaladt, amelyről érdemes tudni, hogy a közúti forgalomnak 1998-ban adták át, addig csak komppal lehetett Fyn és Sjælland között utazni. Az áthidalt távolság 18 km. Igazából a híd két különböző részre osztható, köszönhetően, hogy féltávnál a Sprogø szigeten is áthalad, a keleti az igazi látványosság, mely tulajdonképpen egy függőhíd (a világ második leghosszabb függőhídja), melynek tartópillére Dánia legmagasabb szilárd szerkezető építménye. A nyugati egy hagyományos pilléreken nyugvó híd, mely két külön részből áll, az egy
iken a vasúti, a másikon a közúti forgalom zajlik. A szigetnél alagútba kerül, hogy aztán Sjælland szigetén újra felbukkanjon.
Lenyűgöző volt a látvány...
A közel 4 órás út végén, nem messze a Tivolitól (a vidámpark) parkolt le a busz, ahonnan mindenki szabadon járhatott-kelhetett egészen 5-ig. Én speciel teljesen lejártam a lábam, mert igyekeztem feltérképezni az összes fontosabb látnivalót, a Folketingtől, a királyi család lakhelyét jelentő Amalienborg Palace-ig, a Kis hableány szobrától, Nyborg utcáin át a Von Frelsers Kirke-ig. Azt egyébként meg kell jegyezni, hogy miközben az utcákon botorkáltam és szívtam magamba az új élményeket és látnivalókat, olyan érzés fogott el, mintha egy óriási kerékpár versenybe csöppentem volna, mindenhol kerékpáros, szinte legalább annyian, mint az autósok. Az eddigi tapasztalataim alapján nyugodtan mondhatom, hogy a kerékpárosok városa Koppenhága.
5-től aztán jött a "koncertünk" az utca népének a Helligands Kirke-nél.
Érdekes volt, nem nagyon vettek rólunk tudomást az emberek... Ezután fogtuk magunkat és elindultunk a Városháza elé, ahol már a többi népfőiskola (szerte az országból) diákja is jelen volt. Nagyon hangulatos és látványos volt az egész, mert minden diák egy zöld kendőt kötött, tett magára, mely a mozgalmat jelképezte és így leptük el a Városháza előtti teret. Együtt éneklések, szónoklatok, majd végül koncertek zárták a napot. Az egyik fellépő egy bevándorlókból, vagy azok leszármazottaiból álló együttes volt, melynek azért egy-két száma otthon is ismerős lehet, mint például az Aicha, vagy esetleg az I only ask of God című szám. Nagyon jó hangulatot
varázsoltak a hűvösödő, koppenhágai estébe. Találkoztunk egyébként a másik iskolákból, hasonló nemzetiségű internationalos diákokkal, magyarokkal, észtekkel és bolgárokkal is.
A buli végeztével már alig várta mindenki, hogy buszra szálljunk és elinduljunk haza.
Egy újabb közel 4 órás út után visszaérkeztünk Hadstenbe.
A pénteki hangulatot körülbelül úgy tudnám jellemezni, mintha egy egész napos buli után próbált volna a társaság ébredezni.
A délelőttöt egy kissé átszervezték, az órák elmaradtak, így sajnos a dán is, ellenben reggeli után a dán kultúrából (építészet, zene- és filmművészet, stb.) kaptunk egy kis ízelítőt. Svend vezette az egészet, ő beszélt, vagy a dvd, míg a dán diák fordította a nemzetközinek az infót. :) Aztán megbeszéltük a látottakat, hallottakat, majd elmentünk ebédelni.
Ebéd után visszaállt a rend, így még volt hátra röplabda a mai napra. Taktikai elemeket gyakoroltunk arról, hogy mi a szerepe egy csapaton belül a 3-as poszton játszó embernek. :)
Ebédnél említették, hogy szeretnék ma is megnyitni az Einsteint, bár nem igazán értem miért, ugyanis a diákok több, mint fele hazament, így szinte csak a nemzetköziek maradtak. Aztán a dánok visszakoztak, inkább pihenéssel töltötték az időt, de a nemzetköziek azért lementek egyet bulizni.
Ezek mellett otthonról kaptam még híreket a lakásüggyel kapcsolatban, szerencsére ezek most jobbak, mint az eddigiek, ráadásul Reni is hazaért a svédországi konferenciáról, úgyhogy a mai nap is pozitívan zárult.
enhettünk, hogy hiába csak száz néhány méter a legmagasabb pont az országban, mégis változatos, szerethető a vidéki Dánia is, a maga természeti adottságaival. Fyn szigetén kb. félúton, pihentünk egy kicsit, majd folytattuk utunkat Koppenhága felé. Az autópálya a Storebælt hídon is áthaladt, amelyről érdemes tudni, hogy a közúti forgalomnak 1998-ban adták át, addig csak komppal lehetett Fyn és Sjælland között utazni. Az áthidalt távolság 18 km. Igazából a híd két különböző részre osztható, köszönhetően, hogy féltávnál a Sprogø szigeten is áthalad, a keleti az igazi látványosság, mely tulajdonképpen egy függőhíd (a világ második leghosszabb függőhídja), melynek tartópillére Dánia legmagasabb szilárd szerkezető építménye. A nyugati egy hagyományos pilléreken nyugvó híd, mely két külön részből áll, az egy
iken a vasúti, a másikon a közúti forgalom zajlik. A szigetnél alagútba kerül, hogy aztán Sjælland szigetén újra felbukkanjon.Lenyűgöző volt a látvány...
A közel 4 órás út végén, nem messze a Tivolitól (a vidámpark) parkolt le a busz, ahonnan mindenki szabadon járhatott-kelhetett egészen 5-ig. Én speciel teljesen lejártam a lábam, mert igyekeztem feltérképezni az összes fontosabb látnivalót, a Folketingtől, a királyi család lakhelyét jelentő Amalienborg Palace-ig, a Kis hableány szobrától, Nyborg utcáin át a Von Frelsers Kirke-ig. Azt egyébként meg kell jegyezni, hogy miközben az utcákon botorkáltam és szívtam magamba az új élményeket és látnivalókat, olyan érzés fogott el, mintha egy óriási kerékpár versenybe csöppentem volna, mindenhol kerékpáros, szinte legalább annyian, mint az autósok. Az eddigi tapasztalataim alapján nyugodtan mondhatom, hogy a kerékpárosok városa Koppenhága.
5-től aztán jött a "koncertünk" az utca népének a Helligands Kirke-nél.
Érdekes volt, nem nagyon vettek rólunk tudomást az emberek... Ezután fogtuk magunkat és elindultunk a Városháza elé, ahol már a többi népfőiskola (szerte az országból) diákja is jelen volt. Nagyon hangulatos és látványos volt az egész, mert minden diák egy zöld kendőt kötött, tett magára, mely a mozgalmat jelképezte és így leptük el a Városháza előtti teret. Együtt éneklések, szónoklatok, majd végül koncertek zárták a napot. Az egyik fellépő egy bevándorlókból, vagy azok leszármazottaiból álló együttes volt, melynek azért egy-két száma otthon is ismerős lehet, mint például az Aicha, vagy esetleg az I only ask of God című szám. Nagyon jó hangulatot
varázsoltak a hűvösödő, koppenhágai estébe. Találkoztunk egyébként a másik iskolákból, hasonló nemzetiségű internationalos diákokkal, magyarokkal, észtekkel és bolgárokkal is.A buli végeztével már alig várta mindenki, hogy buszra szálljunk és elinduljunk haza.
Egy újabb közel 4 órás út után visszaérkeztünk Hadstenbe.
A pénteki hangulatot körülbelül úgy tudnám jellemezni, mintha egy egész napos buli után próbált volna a társaság ébredezni.
A délelőttöt egy kissé átszervezték, az órák elmaradtak, így sajnos a dán is, ellenben reggeli után a dán kultúrából (építészet, zene- és filmművészet, stb.) kaptunk egy kis ízelítőt. Svend vezette az egészet, ő beszélt, vagy a dvd, míg a dán diák fordította a nemzetközinek az infót. :) Aztán megbeszéltük a látottakat, hallottakat, majd elmentünk ebédelni.
Ebéd után visszaállt a rend, így még volt hátra röplabda a mai napra. Taktikai elemeket gyakoroltunk arról, hogy mi a szerepe egy csapaton belül a 3-as poszton játszó embernek. :)
Ebédnél említették, hogy szeretnék ma is megnyitni az Einsteint, bár nem igazán értem miért, ugyanis a diákok több, mint fele hazament, így szinte csak a nemzetköziek maradtak. Aztán a dánok visszakoztak, inkább pihenéssel töltötték az időt, de a nemzetköziek azért lementek egyet bulizni.
Ezek mellett otthonról kaptam még híreket a lakásüggyel kapcsolatban, szerencsére ezek most jobbak, mint az eddigiek, ráadásul Reni is hazaért a svédországi konferenciáról, úgyhogy a mai nap is pozitívan zárult.
31 augusztus 2008
hétvége - első rész
A péntek reggel érdekesen indult, mert nem az órarend szerinti Svend-féle Fun & Fitness, mozgásos óra volt, hanem egy Erik-féle "sétáljunk egyet a környéken", mely arról szólt, hogy miként maradhatunk egészségesek, ha legalább 10.000 lépést teszünk naponta. Ez mennyire egészséges, hány százalékkal csökkenti a különböző érrendszeri és szívbetegségek, na meg az elhízás kockázatát. Így aztán 1,5 órán át sétáltunk Hadstenben és a környékén. Aztán megint éneklés, majd az első igazi dán óra. Elkezdtünk ismerkedni a könyvekkel, meg a kiejtéssel is, az alapok alapja a "hogy hívnak", "honnan jöttél" stb. kérdések voltak. Érdekes hallgatni, hogy a nemzetközi osztály különböző országbeli tagjai hogyan próbálkoznak meg a kiejtéssel. Az már most látható, hogy a más betűkészlettel rendelkező embereknek (a lengyel illetve a bolgár és az orosz származású észt lánynak) mennyire más a kiejtése. Az órával kapcsolatban csak egyetlen bajom van, hogy elég rövidnek érzem ezt az idő mennyiséget, ennyi emberre, Steffen mondta is, hogy itt tényleg csak megismerkedni fogunk a dán nyelvvel. :( Na majd meglátjuk, én szeretnék többet is... Érdekes dolog egyébként idegen nyelvről tanulni egy másik idegen nyelvet. Várom már a következő órát megint!
Jött a "szokásos" ebéd, amelyről egyébként jut eszembe, nem is annyira szokásos... Volt már eddig is jónéhány olyan étel, mely enyhén szólva furcsának tűnt, bár ha nem látja az ember csak eszi, akkor nem is tűnik annak. Például azt hiszem nem kell említenem, mennyire fontos a dánoknak az egészséges étkezés, többféle rozs és teljeskiőrlésű kenyér, saláták és zöldségek széles spektruma vonul fel egy-egy étkezéskor. Így aztán néhány különlegesebb költemény is helyet kap, például a reszelt sárgarépa szőlővel, vagy egy különlegesebb fajta vegyes saláta (lollo rosso és ruccola spárgával, hagymával és... eperrel :O ), vagy paradicsom leves őszibarackkal, esetleg sárgabarackjam reszelt sárgarépával. :)
A "munkanap" levezetéseként következett a röplabda, így aztán most már szinte minden labdás csapatsportot kipróbáltam, talán csak a vízilabda maradt ki, de aztán mit lehet tudni, lehet, hogy az is sorra kerül még!
Vacsorát követően összeállítottuk a beosztást a hétvégi konyhai munkához, mert a szabad hétvége miatt a konyhán sem dolgoznak.
Pihenésképpen aztán még segítettem a rock együttesnek is, hogy egy kicsit gyakorolhassák az együtt zenélést, beálltam basszus gitározni... ÉN! :O Igen, én, bár nagy dolgokat nem valósítottam meg, csak az ütemet adtam az egyik zene szám alá, azt mondták egész jó volt. Ha ők mondják akkor biztos igazuk van. ;)
Estére aztán teljesen kiürült az épület, mert a dánok nagy része hazament a hétvégére, így csak néhány dán plusz a 10 nemzetközi maradt benn. Este aztán összeültünk beszélgetni pár üveg bor társaságában a bennmaradókkal, majd jól éreztük magunkat.
A szombati reggelit követően bementünk Aarhusba, mert most van a fesztiválhét (festuge), koncertekkel, bulikkal, nagy nyíltszíni, kikötői sörőzőkkel. Bóklásztunk a városban, majd beültünk az egyik ilyen "ivóhelyre" és a tengertől 20 méterre, jó hangulatban, sör (2 literes műanyag korsók) mellett beszélgettünk az élet nagy dolgairól! :) Este aztán a dánok elmentek vacsorázni, míg a nemzetközi csoport meg útra kelt, hogy belevesse magát az aarhusi éjszakába...
Jött a "szokásos" ebéd, amelyről egyébként jut eszembe, nem is annyira szokásos... Volt már eddig is jónéhány olyan étel, mely enyhén szólva furcsának tűnt, bár ha nem látja az ember csak eszi, akkor nem is tűnik annak. Például azt hiszem nem kell említenem, mennyire fontos a dánoknak az egészséges étkezés, többféle rozs és teljeskiőrlésű kenyér, saláták és zöldségek széles spektruma vonul fel egy-egy étkezéskor. Így aztán néhány különlegesebb költemény is helyet kap, például a reszelt sárgarépa szőlővel, vagy egy különlegesebb fajta vegyes saláta (lollo rosso és ruccola spárgával, hagymával és... eperrel :O ), vagy paradicsom leves őszibarackkal, esetleg sárgabarackjam reszelt sárgarépával. :)
A "munkanap" levezetéseként következett a röplabda, így aztán most már szinte minden labdás csapatsportot kipróbáltam, talán csak a vízilabda maradt ki, de aztán mit lehet tudni, lehet, hogy az is sorra kerül még!
Vacsorát követően összeállítottuk a beosztást a hétvégi konyhai munkához, mert a szabad hétvége miatt a konyhán sem dolgoznak.
Pihenésképpen aztán még segítettem a rock együttesnek is, hogy egy kicsit gyakorolhassák az együtt zenélést, beálltam basszus gitározni... ÉN! :O Igen, én, bár nagy dolgokat nem valósítottam meg, csak az ütemet adtam az egyik zene szám alá, azt mondták egész jó volt. Ha ők mondják akkor biztos igazuk van. ;)
Estére aztán teljesen kiürült az épület, mert a dánok nagy része hazament a hétvégére, így csak néhány dán plusz a 10 nemzetközi maradt benn. Este aztán összeültünk beszélgetni pár üveg bor társaságában a bennmaradókkal, majd jól éreztük magunkat.
A szombati reggelit követően bementünk Aarhusba, mert most van a fesztiválhét (festuge), koncertekkel, bulikkal, nagy nyíltszíni, kikötői sörőzőkkel. Bóklásztunk a városban, majd beültünk az egyik ilyen "ivóhelyre" és a tengertől 20 méterre, jó hangulatban, sör (2 literes műanyag korsók) mellett beszélgettünk az élet nagy dolgairól! :) Este aztán a dánok elmentek vacsorázni, míg a nemzetközi csoport meg útra kelt, hogy belevesse magát az aarhusi éjszakába...
24 augusztus 2008
egy szolíd vasárnap
Végre először sikerült kialudnom magam mióta itt vagyok, viszont nagy árat kellett ezért fizetnem, lemaradtam a reggeliről és így az ebédről is, mármint a lehetőségről, hogy elkészíthessem magamnak az ebéd csomagomat, hiszen vasárnap nincs ebéd. Fél 9 és fél 10 között lehetett volna menni reggelizni, erre 9.40 körül kászálódtam ki az ágyból, természetesen így már semmit sem találtam az étkezőben. Így jár az, akinek hiába szól az ébresztő óra, ha nem kel fel rá. Ez van.
Gondoltam akkor csapok egy diétás, fogyókúrás napot és vacsoráig semmit sem veszek magamhoz. Na most szerencsére rendesek ezek a dánok, az ebéd helyetti 14 órai kávé és frissítő italok mellé szolgáltak fel péksüteményt is! Ááá, megmenekültem ! :D Miután éhen már nem haltam és a szokásos skandináv kávétól sem álltam fejre, elmentünk a tornaterembe röplabdázni. Sosem röplabdáztam, gondoltam miért ne. Különben is, ha már felvettem a tárgyaim közé, akkor miért ne teszteljem előtte magam? Egész jó sport, bár elég messze volt a játékunk a szabályostól. Mindegy jól éreztük magunkat, dánok és nemzetköziek egyaránt. Aztán egy kis pihenő, majd lementünk focizni ismét. Egyre többen vagyunk ott is. Újabb másfél óra sport, aztán egy kis pihenés, majd mentünk vacsizni. Mivel kaja után kezdődött a portugál órám, mert azért persze azt sem szabad abbahagyni, gondoltam előkészülök mindennel, hogy csak be kelljen jelentkeznem, de egy kicsit megrémültem. Ugyanis nem működött, és nem működik még mindig a WiFi (fene a kényelmes mindenemet). Érdekesnek nézett ki és az is volt az óra, ugyanis, itt a számítógépteremben, mellettem a lengyel lány is éppen az ismerőseivel beszélgetett, úgyhogy néha belőle többet lehetett hallani, mint belőlem. :S Közben jöttek-mentek a dánok, magyarok és még a bolgár lány is beült az egyik géphez. Szóval amennyiben lehetséges, inkább WiFiznék a szobából, mert azért mégiscsak nyugodtabb...
Feltöltöttem a YouTube-ra a pénteki performance-t, úgyhogy ha valaki érez magában elég bátorságot, akkor akár meg is nézheti, hogy mit alkottunk. Nekünk nagyon tetszett és nagyon jól éreztük magunkat közben, de azt hiszem ez látható is a felvételen.
Holnaptól elkezdődik az igazi "munka", elkezdjük az órákat. Nagyon várom már...
Gondoltam akkor csapok egy diétás, fogyókúrás napot és vacsoráig semmit sem veszek magamhoz. Na most szerencsére rendesek ezek a dánok, az ebéd helyetti 14 órai kávé és frissítő italok mellé szolgáltak fel péksüteményt is! Ááá, megmenekültem ! :D Miután éhen már nem haltam és a szokásos skandináv kávétól sem álltam fejre, elmentünk a tornaterembe röplabdázni. Sosem röplabdáztam, gondoltam miért ne. Különben is, ha már felvettem a tárgyaim közé, akkor miért ne teszteljem előtte magam? Egész jó sport, bár elég messze volt a játékunk a szabályostól. Mindegy jól éreztük magunkat, dánok és nemzetköziek egyaránt. Aztán egy kis pihenő, majd lementünk focizni ismét. Egyre többen vagyunk ott is. Újabb másfél óra sport, aztán egy kis pihenés, majd mentünk vacsizni. Mivel kaja után kezdődött a portugál órám, mert azért persze azt sem szabad abbahagyni, gondoltam előkészülök mindennel, hogy csak be kelljen jelentkeznem, de egy kicsit megrémültem. Ugyanis nem működött, és nem működik még mindig a WiFi (fene a kényelmes mindenemet). Érdekesnek nézett ki és az is volt az óra, ugyanis, itt a számítógépteremben, mellettem a lengyel lány is éppen az ismerőseivel beszélgetett, úgyhogy néha belőle többet lehetett hallani, mint belőlem. :S Közben jöttek-mentek a dánok, magyarok és még a bolgár lány is beült az egyik géphez. Szóval amennyiben lehetséges, inkább WiFiznék a szobából, mert azért mégiscsak nyugodtabb...
Feltöltöttem a YouTube-ra a pénteki performance-t, úgyhogy ha valaki érez magában elég bátorságot, akkor akár meg is nézheti, hogy mit alkottunk. Nekünk nagyon tetszett és nagyon jól éreztük magunkat közben, de azt hiszem ez látható is a felvételen.
Holnaptól elkezdődik az igazi "munka", elkezdjük az órákat. Nagyon várom már...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
