Az első kellemetlen nap

Már reggel sem ébredtem jól, bár lejutottam időben a reggelihez, de mégis, régóta nem tapasztalt érzések kerítettek hatalmukba, a levertség és a torokfájás. Egész nap, amikor éppen nem feküdtem az ágyban, próbáltam egy kicsit összeszedni magam, de nem nagyon ment.
Azért a tanulás ma sem maradhatott el, délben Zsuzsi átjött, úgyhogy angoloztunk, míg este lefekvés előtt még a dánnal is haladtam valamelyest, de nem úgy ahogyan szerettem volna. Napközben beszéltem skype-on az otthoniakkal, milyen érdekes, ott már havazott is, itt meg inkább csak a nap süt, persze nem vagyok irígy, biztosan itt is fog még decemberig. A portugál tanár Zsuzsival nem tudtam, mert éppen akkor ment be Évihez a kórházba, majd holnap este talán már lesz info, hogy mi van vele. Beszéltem Reni mamájáékkal is, jó volt hallani őket is.
Vacsoránál benne voltam a kajakészítő csapatban, így ahhoz is le kellett menni már hamarabb, majd vacsora után a szokásos takarításban is aktivizáltam magam és aztán Magdát, a lengyel lányt is felköszöntöttük születésnapja alkalmából.
Ennyi most elég is volt ebből a napból, leginkább a levertség és a délutántól néha-néha feltűnő szédülés miatt... Remélem, hogy holnapra, ahogyan jöttek, el is fognak tűnni, hosszú időre...

Egy novemberi borongós nap

Most már tényleg kezd elég lenni az alvásból, most is 11 után keltem. Ellenben sok mindenről nem maradtam le, lévén itt a hosszú hétvége és a tegnaphoz képest is kevesebben maradtunk.
A késői reggeli után Zsuzsival belekezdtünk a munkakeresésbe, legalábbis a tájékozódásba, bár holnap az århusi magyar találkozón valószínűleg több konkrét infót zsebelhetünk be, mint most tapasztalat nélkül a netről. Mivel ebéd nem volt így nyugodtan tehettük mindezt, ráadásul az időjárás is hozza a heti formáját, ha éppen nem esik, akkor ködös, párás, szürke a táj. Abban biztos vagyok, hogy sokan jelen időjárási viszonyok között inkább a napsütéses tengerpartot választanák és nem Dániát... ;)
Délután beszéltem nővéremékkel, majd egy kicsit kimentem levegőzni, mert bár nem tetszetős ez az idő, de egészséges, a mostani napok budapesti levegőjénél tuti, hogy tisztább! :)
Vacsorához le kellett menni mindenkinek segíteni, így aztán már 5-től ott todzódtunk a konyhában, én ismételten a kávékészítést vettem szárnyaim alá, igények szerint készítettem egy erősebbet, meg egy gyengébbet is a társaságnak. Vacsora végeztével, 7-től egy pókerpartin vettem részt a neten, akik a héten regisztráltak, azoknak ez a parti ingyen volt. Előtte azért szóltam Chrisnek, hogy volna-e kedve segíteni benne, hátha ketten többre megyünk, de mire leért már nem nagyon kellett segítenie, mert egy rizikós játékban elbuktam a zsetonok nagy részét, aztán meg már hiába kapáloztam nem igazán tudtam feljebb jönni. Így a több, mint 1200 játékosból a hatszáz valahányadik lettem. Kezdésnek azért nem rossz...
Este aztán kinyitották az Einsteint, ahol ingyen sör fogadott, így ittam kettőt, majd lefeküdtem aludni.

Kedd, amely ugye egy kicsit csütörtök is

Úgy pattantam ki az ágyból, mintha két napot aludtam volna egyhuzamban, pedig nem volt 6 óra se. Szokásos reggeli projektem a reggeli utáni elpakolás és takarítás volt, most éppen az észt-orosz lány felejtett el lejönni, mindegy megcsináltuk, nem volt sok minden.
Együtténeklés, melynek végén ugye mindig megkapjuk a postát, feltéve, ha írt nekünk valaki. :) Nekem szerencsém volt, mert kaptam egy levelet, melyben megérkezett az itt létemet biztosító kis plasztik kártya, januárig jó vagyok vele.
Ebéd előtt az óracserének köszönhetően nem dán óránk volt így, hanem European Studies. Az óra első részében arról beszélgettünk, hogy egy-egy ország neve hallatán kiben milyen kép alakul ki és miért, illetve, hogy ez jó-e vagy rossz. Majd elkezdtünk egy dvd-t nézni, amely arról szólt, hogy összetrombitáltak 20 teljesen különböző külföldi fiatalt mindenfelől és 2 csoportban közlekedve, kellett mindenféle pénz nélkül, haladniuk stoppal az országban, miközben felfedezik azt, a kultúrát, társadalmat és mindent ami számukra más. Érdekes volt, bár csak az első felét tudtuk megnézni.
Ebéd után aztán kóruséneklés, ahol a múlt heti dalt csiszolgattuk. Táncon a quickstep és a jive volt soron, utóbbival mindenkinek meggyűlt a baja...
Vacsorát követően kiderült, hogy a kaffeaften nem ma lesz, hanem csütörtökön, úgyhogy gyorsan visszairamodtam a szobámba és skype-on beszélgettem egyet a családdal, szerencsére sikerült nővéremmel is beszélnem, vele, mióta itt vagyok, most beszéltem először. Beszéltem még Renivel is, majd folytattam a tanulást, mert holnap portugál óra, úgyhogy nem szabad azt sem ellébecolni...