Utolsók napja(i) 2-3. rész

Utolsó hétfő, és az utolsó szabad hétfő. Pihenés, meg a mi belefér, egyike az utolsó buliknak, Magda kedden indul(t), hétfő este az első és egyben nekünk valószínűleg utolsó dániai karácsonyi koncert idén...
A pakolás és a készülődés elkezdődött, az indulók minden még használható, de a csomagjukba bele nem férő dolgaikat közös prédává teszik, akinek szüksége van rá, az lecsaphat rá. Hihetetlen, hogy 4 hónap alatt, mennyi minden fel tud halmozódni, amit aztán persze már nem tudnak elvinni magukkal. Kispárna, pipereszettek, ruhák, cipők, melyek maximum 2-3 hónapig voltak csak használva, de mégis... A legjobb az utolsónak, csak aztán ő mit csinál azzal, ami hozzá nem fér?? :O
Kedden már ismét órák, de valahogyan a távozás szelleme lengi be az egész iskolát, nem olyan mint korábban volt, kicsit csendesebb, minden kicsit más. Ezen a héten még a nemzetköziek, illetve akik maradnak belőlük, belőlünk, azok felügyelnek a konyhában. Továbbra is a reggeliknél aktívizálom magam, ha már úgyis felkel az ember, akkor már az a pár perc belefér.
Az utolsó dán óra is más mint eddig volt, már ha egyáltalán volt a második periódusban "rendes" óra, mindig közbejött valami, hol Steffennek, hol az órarendben történt változás, hol meg ügyintéztünk. Ketten Zsuzsival, most is jelen voltunk és kérdezgettük Steffent a kiejtésről, ilyen órából kellett volna több, sokkal jobban tudtunk volna haladni dánból...
Az utolsó dán politika és kultúra, egyben az utolsó Mr. Erik óra, mivel European Studies sem lesz már, mivel csütörtökön ismét órarend változás lesz. Szóval befejeztük azt is, ami a nemzetközieknek "kötelező" volt. Érdekes dolgokat tudhattunk meg a dán modellről, hogyan és miért működik, mert tényleg működik. Mr. Erik mindig felkészült volt, néha ugyan átesett a ló túlsó oldalára és olyan dolgokba is belement, amelyekről aztán tényleg fogalmunk sem volt és talán nem feltétlen volt annyira a témához szervesen kötődő, de azért mégis sikerült olyan információkkal ellátni minket, amelyeket a későbbiekben is tudunk majd használni.
Ebéd után, aztán elindult Magda is - hiszen Márti már a múlt héten elkezdte a hazaszivárgást -, majd mindenki folytatta a dolgát. Az utolsó énekkaron már karácsonyi a hangulat, karácsonyi dalok minden szinten, zongorával, gitárral vegyesen. Szerdán egy kis meglepetés a többieknek...
Az utolsó tánc... igen, el is eljött, az utolsó órán Rikke is belehúzott, vagy 7-8 különféle tánccal próbálkoztunk, volt benne egyszerű sortánc, volt autentikus dán tánc, a jól ismert Village People számra (YMCA) is kerekítettünk egy formációt. Szóval jól éreztük magunkat. Ugyan voltak olyan táncórák, amikor a kelleténél nagyobb tempóban haladtunk és ez aztán a tánc rovására ment (jive, cha-cha-cha), de mégis, jó volt megint táncolni és jó volt, hogy ennyi embert érdekelt a tánc világa (Vild med dans).
Este még egy utolsó Kaffeaften, a félidei beszélgetéses estét megismételtük a dánokkal. Valószínűleg úgysem találkozunk velük többet már, bár ki tudja??

Karácsony lázában égve

Ilyen sem volt még, nem állítottam be az ébresztő órát, így aztán nem is csoda, hogy nem keltem fel, csak akkor amikor már gyanúsan világos volt kint, na ez már jóval 9 óra után volt... :S
A közöséneklésre lementem, majd utána következett Mr. Erikkel egy European Studies, ahol az Európai Unió részvételét vitattuk meg, néhány szituációban, mit kellene tenni, miért. Kissé vontatott volt az óra, de szünet után egy tegnapi EU-s hírt beszéltünk át, miszerint milyen kapcsolatot kellene kialakítani Oroszországgal, hiszen a soros cseh elnökség alatt lesz egy 27+6 keleti ország részvételével rendezendő csúcstalálkozó és Oroszország nem igazán szeretné, ha az EU többi bővítése folyamán már szinte csak EU-s határa lenne nyugaton. Mivel a hír rövid volt és aktuálpolitikai hírekben senki nem akart igazán állást foglalni, így hamar átbeszéltük.
Ebédet követően elszaladtunk az önkormányzathoz, CPR ügyben, de az ügyintéző hölgy nem igazán tudott intézkedni, menjünk vissza holnap... :) Már szinte hazajárunk hozzájuk...
Fotózáson fotó és kép manipulációról volt szó természetesen a Photoshop segítségével. Ennek köszönhetően szinte megint én voltam a tanári segítség. Mennyire örülök, hogy ennyit kellett használnom az utóbbi években a programot, most legalább átadhatom, amit tudok róla. :)
A vacsora egy kicsivel korábban volt ma, mert jött egy pár vendég, míg utána megint egyedüli nemzetköziként, segítettem a dánoknak a karácsonyfára függőket készíteni.
Este aztán befejeztem a dán könyvből a szavak és kifejezések átültetését a byki-be.

Ja, azt majd elfelejtettem, ismét jelentkezett az elfem... Megint kaptam tőle egy üveg sört! :D
Örülök neki, a hétvégén meg is iszom, ne kelljen üvegekkel hazaindulni...

Sánta csütörtök

A tegnapi röplabdának köszönhetően tényleg lesántultam. Mikor felébredtem még voltam ennek tudatában, csak akkor amikor a lábam megmozdítva ki óhajtottam kelni az ágyból... Majdnem ottmaradtam egész napra. A labdajátékok órát Svendnél lemondtam mivel a sebességem -1, úgyhogy nem sok értelme lett volna. Aztán Erik jött a European Studies-zal, ahol Amerika és Európa viszonyát vitattuk meg, mi mit tennénk és miért, mi az igazi hatalom, melyik erő az igazi? Érdekes lehetett volna az óra, ha teljes létszámban vagyunk jelen, de a nemzetköziek egy része elment Londonba meg Izlandra, ráadásul a dánoktól is hiányoztak, úgyhogy közel sem volt meg a teljes csoport.
Majd kiderült, hogy elkészültek a tablóképek, végre a nevem fölött tényleg az én képem szerepel! :) Próbáltam bemenni az irodába, de még nem voltak, aztán ebéd után meg már nem voltak... Nem baj, előbb-utóbb most már tényleg megkapom a tablóképet.
Kicsit más téma, Zsuzsit vacsora után elkísértem egy dán, de magyarul is akcentus nélkül beszélő fordítóhoz itt Hadstenben - mivel sajnos az otthoni vonalak nem jöttek be - és most ért vissza, teljes siker, elvállalta a dán fordítását a novelláinak és úgy néz ki, hogy a könyve is sínen lesz... :)
Szeretném, ha nekem is történne már valami az ügyeimmel, de legalább a lakás projekttel, vagy túlságosan nagyravágyó vagyok?

Lassú ébredés

Szerencse, hogy nem volt labdajátékok óra, mert nem is nagyon bírtam volna résztvenni, köszönhetően a hajnali festegetésnek...
Ellenben sikerült kialudnom magam, így a napi órákról nem maradtam le.
European Studies-on a szólásszabadság témakörét tárgyaltuk ki, Chris vezetésével, majd az ebédet követően még az utolsó simításokat is elvégeztem a képen, így aztán sikerült Münch Sikolyát újraértelmezve megfestenem.
Fotózáson ismét témákat gyüjtöttünk, megismertünk néhány alapvető fotózási hibalehetőséget, majd belekezdtünk a Photoshopozásba. :) Ezzel szerencsére nincsen gondom, így próbáltam azoknak segíteni - mint a jó úttörők -, akik eddig nem használták. Este Lars-szal továbbválogattuk a képeket a fotóshow-hoz, ennek köszönhetően a képeim fogják a legnagyobb részét kitenni az egészből! :) Egy kis exhibicionizmus... :O
Már majdnem éjszaka a dánok nagy része elkezdte az ünneplést, mi azért próbáltunk szolídak maradni, Zsuzsival például készítettünk egy blogot neki, hiszen a könyveinek már éppen ideje lesz megjelenni a neten, ráadásul a blogot pár perc alatt tudja frissíteni. Egyébként ő Bak Zsuzsanna aki író, szerkesztő már több könyve is megjelent otthon, több műsorban is szerepelt tv-ben, rádióban. Amint készen lesz a blogja, feltüntetem persze én is, főleg azok számára, akiket érdekel a szépirodalom. Ha minden igaz, a legújabb regénye - Senki fája - valószínűsíthetően megjelenik már külföldön is. Ja és egyébként éppen most írja novelláit Dániáról... Ugye hát, kiből mit hoz ki egy dániai népfőiskolai lét... ;)

Ismerkedés a fotózással is

A nap legnagyobb meglepetése: sikerült felkelnem a reggelihez... a héten először, na jó ez nem nagy érdem, de akkor is, olyan volt, mintha már hetek óta ez lett volna az első alkalom. A reggeli után aztán nehogy a visszaalváson gondolkodhassak (nem mintha ez megfordult volna a fejemben) gyorsan belecsaptunk a mai labdajáték óra adagunkba. Kosárlabdáztunk, szerintem Mikit a guta megüti majd, ha megtudja (maximum akkor ha visszatért Koppenhágából a barátaitól), mert pont azért nem járt be ezekre, mert nincs kosárlabda... :) Most volt, el is fáradtunk. European Studies-on most kivételesen nem Mr. Erik volt benn, hanem Svend, ráadásul egy érdekes témát boncolgattunk egész idő alatt, miszerint hogyan látják ők a nemzetközieket. Mennyire érzik előnynek, hátránynak, hogy mellettük külföldiek is vannak a suliban, meg sorolják fel azokat a dolgokat, amelyeket másnak éreznek a nemzetköziekben. Ezek a kérdések - nem ennyire lesarkítva - a Zsuzsi fejéből pattantak ki, majd a Magda (lengyel) és Katyuska (észt-orosz) foglalta mondatokba, mert az utóbbi időben ők voltak azok akik leginkább elégedetlenkedtek a helyzettel. Jó volt egy kicsit tisztába tenni a helyzetet, bár igaz, hogy nekem eddig sem volt semmiféle problémám a beilleszkedéssel és az alkalmazkodással.
Ebéd után aztán végre jött a fotó óra. Nagyon jó volt végre egy olyan emberrel is beszélni, akinek ez a munkája, biztos vagyok benne, hogy sokat tudok majd tanulni tőle. A Magdáék ismét eléggé elégedetlennek tűntek, mert az óra döntően dánul zajlott, bár a fotózásban a kulcsszavak minden nyelven érthetőek, így aztán nekem nem okozott gondot ez sem. Be kellett, lehetett mutatni egy-egy képet amelyik tetszik és amelyik nem tetszik, aztán ezt jól kibeszéltük, hogy miért is jó illetve nem jó. A kedvenc képemet megmutattam a csoportnak, mindenkinek tetszett, még a "tanárnak" is, úgyhogy megnyugodtam, hogy azért van remény, 1000-2000 fotónként 1-1 jót is tudok csinálni! :)
Vacsora után aztán visszatértem a korábban már bevált elfoglaltsághoz, a tanuláshoz.

A hidegzuhany után...

A tegnapi híreket követően, immáron aludván a történtekre egyet, körvonalazódik bennem, hogy hogyan is lehetne megoldani a hazamenetelt, de ez úgyis függ még attól is, hogy mit tudok esetleg pénzügyileg intézni, mármint, hogy a bankkártyával "jegyet" vásárlóknak van-e reményük a pénz visszaszerzésére, avagy sincs...
A suliban igazából zajlik a második periódus nyitánya, szerdán festészeten pvc fóliára kellett különböző motívumokat kreálni, melyeket aztán később fóliahegesztővel fogunk egymáshoz illeszteni. Vacsora előtt Norbi torna, melyben floorballoztunk is egy kicsit, majd utána filmkészítés és tanulás. Mivel pénteken Halloween party lesz, valószínűleg az új "frizurámnak" köszönhetően Hitmanként oldom meg a jelmezesdit, úgyhogy csak egy zakót kellene majd vadásznom a ruhatárban hozzá. :)
Ma labdajátékokon Balleball-t játszottunk, melynek az volt a lényege, hogy egy tépőzáras anyagú "szuszpenzort" és egy hasonló anyaggal a mellén ellátott mezt kellett felvenni, amelyeknek a segítségével el kellett kapni egy labdát, mely aztán beleragadt ebbe az anyagba. A két csapatnak okosan, taktikusan kellett különböző célhelyszínekre juttatni így a labdát, vagy a mellkasunkon, vagy a fenekünkön. Vicces játék volt! :)
European Studies-on nagy nehezen befejeztük a múlt heti filmet, mert közben vitába elegyedtünk a kelet-európai és a nyugat-európai mentalitás közötti különbségeken. Csalás, nem csalás, okoskodás minden helyzetben, stb... Minden szóba került, ami csak az eszünkbe jutott.
Ebéd, majd lementünk a városba egyet sétálni. Gyönyörű a város melletti erdő így ősszel, úgyhogy szombaton reggel még teszek egy újabb kört, fényképezővel felszerelkezve, hogy megörökíthessem ezt a látványt. Vacsi után aztán a finisébe fordultunk a filmnek, csak az én nagy jelenetem van hátra, illetve a Zsuzsinak egy kisebb. Jövő héten elvileg premier!
A tanulás ma sem maradt el...

Kedd, amely ugye egy kicsit csütörtök is

Úgy pattantam ki az ágyból, mintha két napot aludtam volna egyhuzamban, pedig nem volt 6 óra se. Szokásos reggeli projektem a reggeli utáni elpakolás és takarítás volt, most éppen az észt-orosz lány felejtett el lejönni, mindegy megcsináltuk, nem volt sok minden.
Együtténeklés, melynek végén ugye mindig megkapjuk a postát, feltéve, ha írt nekünk valaki. :) Nekem szerencsém volt, mert kaptam egy levelet, melyben megérkezett az itt létemet biztosító kis plasztik kártya, januárig jó vagyok vele.
Ebéd előtt az óracserének köszönhetően nem dán óránk volt így, hanem European Studies. Az óra első részében arról beszélgettünk, hogy egy-egy ország neve hallatán kiben milyen kép alakul ki és miért, illetve, hogy ez jó-e vagy rossz. Majd elkezdtünk egy dvd-t nézni, amely arról szólt, hogy összetrombitáltak 20 teljesen különböző külföldi fiatalt mindenfelől és 2 csoportban közlekedve, kellett mindenféle pénz nélkül, haladniuk stoppal az országban, miközben felfedezik azt, a kultúrát, társadalmat és mindent ami számukra más. Érdekes volt, bár csak az első felét tudtuk megnézni.
Ebéd után aztán kóruséneklés, ahol a múlt heti dalt csiszolgattuk. Táncon a quickstep és a jive volt soron, utóbbival mindenkinek meggyűlt a baja...
Vacsorát követően kiderült, hogy a kaffeaften nem ma lesz, hanem csütörtökön, úgyhogy gyorsan visszairamodtam a szobámba és skype-on beszélgettem egyet a családdal, szerencsére sikerült nővéremmel is beszélnem, vele, mióta itt vagyok, most beszéltem először. Beszéltem még Renivel is, majd folytattam a tanulást, mert holnap portugál óra, úgyhogy nem szabad azt sem ellébecolni...

Rövid csütörtök

Miközben lassan egy hosszú hétvége közeledik és nincsenek tanárok se nagyon, eltelt ez a csütörtök is. Rikke hiányzása miatt, a csapatépítés óra nem volt, így a reggelit követően megint tanultam, most éppen European Studies-ra, volt egy több oldalas angol szöveg a környezeti hatásokról és azt olvastam el.
Aztán az órán erről is beszéltünk, mit tartunk fontosnak, a világban milyen szemléletek uralkodnak ezzel kapcsolatosan, mivel tehetnénk többet a környezetünkért. Érdekes óra volt, hamar eltelt, főleg, hogy ugye végig angolul nyomtuk az egészet.
Aztán az ebédlőbe tartva Mr. Erik (a tanár) megállított, hogyan érzem magam, mi a célom a továbbiakban kérdésekkel, úgyhogy ebéd helyett kint a friss levegőn beszélgettem vele 10-15 percet még.
Szerencsémre volt még ebéd, majd visszatértem a tanulnivalómhoz és mert nem volt a nap további részében semmi érdemleges, hacsak az nem, hogy vacsorára pitába tölthető cuccok, természetesen javarészt zöldségek voltak falafellel, így a tanulás maradt a fő program a nap végéig...

Egy mindenki számára jó nap

Jó nap volt nekem, mert...
1. Jól sikerült a diákokkal tervezett egész délelőttöt kitevő sportos, mozgásos "testnevelés óra"...
2. Nem maradtam le a European Studies óráról, mert Mr. Erik késve ért vissza Brüsszelből, így aztán nem tudta megtartani az órát...
3. Sikerült ismét kedvezményes áron szereznem (természetesen Steffentől) mosótokent 30 koronáért 3 darabot! :)
4. Még tovább sikerült haladnom a dán és a portugál tanulásban egyaránt.
Jó nap volt a dán diákoknak, akik résztvettek ezen a "testnevelés órán", mert...
1. Két nappal az őszi szünetük előtt már kissé szabadabban lehettek, nem csak az iskola falai között...
2. Láthatóan örültek, hogy vidám, sportos dolgokat csinálhattak, amilyeneket szeretnek.
Jó nap volt a Zsuzsinak, mert...
1. Ugyan egyedül és dánul kellett megtartania az együtténeklési blokkot, de sikerrel akceptálta, a dánok teljesen meglepődve hallgatták végig az előadását dánul...
2. Ezen felbuzdulva a jövő héten újabb előadást fog tartani, bár ehhez már én is csatlakozni fogok! :)
3. Egy minikiállítás keretében az ebédlőben kiállításra kerültek a kerámia órákon készített művei.
Aztán jó nap volt továbba mindazoknak akik annak ellenére szerveztek egy bulit a Vesterhus konyhájában, hogy csütörtök volt... :S

A szerda meg a csütörtök

Az idő szerencsére kegyes hozzánk, bár már bekapcsoltam a fűtést (igaz csak takarékon), mert azért hajnalanta már rendesen lehűl a levegő. Szerdán ismét festészettel kezdtünk. Kezdek belejönni a dolgokba, sőt egyre jobban szeretem is az, hogy olyan technikákat próbálhatok ki, melyekkel korábban nem találkoztam. :)
Aztán megbeszéltük Steffennel, hogy ki hogyan látja az eddig eltelt időszakot, milyen a kapcsolat a többi diákkal, kérdezte, hogy van-e esetleg problémánk. Mi csak az angol kommunikáció hiányát emeltük ki. Megkérdeztük, hogy van-e valamiféle visszajelzés a nemzetköziekkel kapcsolatban a dánok részéről, de nem igazán tudott erre válaszolni, ugyanakkor megígérte, hogy a következő ilyen típusú találkozónkig (2 hét múlva) tájékozódik.
Utána jött az ebéd... Régen szóltam már a kajákról, de szerencsére okom nem is nagyon van, minden megfelelő, a héten már 2x volt lazac!! :D Bár igaz, ami igaz, a mai kaja érdekesre sikeredett. Volt valamiféle húsgombóc leves, nagy hagymadarabokkal és fővetlen tésztacafatokkal, míg utána tésztakosárka, melybe bele kellett rakni (legalábbis ők azt csinálták) egy zöldbab főzelékszerű cuccot... :S Bizarrnak tűnt, de azért jó volt. Néha van zöldségekkel ízesített kenyér, fűszeres dolgokkal becsavart tészta, amelyek isteniek, csak ne lenne ennyi disznóhús...
A szerda további részében volt még a Svend féle Norbi torna, mely most a jó idő miatt a szabadban volt, aminek most nem nagyon örültem, mert 1. fájt a sarkam, emiatt a szükséges futógyakorlatokat, nem tudtam megcsinálni, ráadásul sprintelgetni is kellett volna, 2. a frissen nyírt fűbe mentünk ki, bár eddig semmi bajom nem volt az allergiámmal, de eléggé elkezdett viszketni az orrom mikor odaértünk. Szóval félóra múlva visszabotorkáltam pár ugyancsak "sántával" a suliba.
Este aztán nagyon örültem, mert végre megtudtam venni a Byki nyelvtanuló program dán nyelvű verzióját! :D Hurrá, már "csak" meg kell tanulni a benne lévő közel 1500 szót és kb. 500 kifejezést, na meg a helyes kiejtésüket! :) Alvásig gyorsan elkezdtem ismerkedni a szoftverrel, majd még portugáloztam is egy kicsit.
A csütörtök délelőtti részében a sport és csapatépítős órán átbeszéltük, hogy mi lesz még a további programunk, amíg tart ez a blokk. Megyünk a jövő hét közepén 2 napra egy szomszédos településre, ahol egy szabadidő centrumban (Friluftscenter Sprækkebjerg) töltjük majd az időnket, mindenféle érdekességgel, rapelling-gel, falmászással, katonai gyakorlópályán való szaladgálással, majd ezek után ha jól értettem a szabad ég alatt alvással. Másnap meg visszajövünk... kerékpárral!!!! :O Érdekes lesz... Aztán még átbeszéltük, hogy mit is fogunk még csinálni akkor, amikor 2 hét múlva jönnek a szomszédos iskolából diákok, akiknek meg mi fogunk foglalkozásokat tartani. 4 fős csoportokba soroltak minket, majd átbeszéltük, hogy mit csináljunk a ránk bízott fiatalokkal. Valószínű, hogy a falmászás ismét terítéken lesz (lassan akár elmehetnék tanítani is, annyit foglalkozom vele), majd különféle tornatermi és szabadtéri foglalkozásokat fogunk velünk csinálni. Még addig kell találnom egy magyar játékot, amelyet bemutathatok nekik. :)
Aztán mikor már megint mindent átbeszéltünk, maradt az órából kb. 45 perc, melyet M-ballozással töltöttünk, mely egy kissé hasonlít a baseballra, meg egy kissé a softballra, de mégis egyedi. Jó volt, mondanom sem kell, milyen meglepő ismét a nyertes csapatban voltam, bár igaz, hogy a társaság fele azt sem tudta, hogy hogyan kell játszani...
European Studies-on a terrorizmusról beszélgettünk, mi változott meg "szeptember 11" után, mi a véleményünk róla.

a csütörtök jelzőt se kap...

Egy rövid és az otthoni helyzet miatt kissé frusztráló nap volt ez a csütörtök.

A lakásügy továbbra sem halad úgy ahogyan szeretnénk és kétlem, hogy októberig rendeződne az egész... :( Na mindegy, innen a távolból idegeskednem teljesen felesleges!

Reggel kezdtünk egy sport és csapatépítés órával. Rykke olyan feladatokat adott, ami tényleg csapatépítő jellegű volt. Nem voltunk teljes létszámban, ugyanis a diákok egy része, egy rendőrségi gyakorlaton vett részt (tömegoszlatás, kríziskezelés stb.), ugyanis ők szeretnének a suli után a rendőrség kötelékében szolgálni. Számunkra ez is meglepetéssel szolgált, hiszen az otthoni helyzetet ismerve, nem igazán ez a szándéka a mai magyar fiataloknak. Itt van presztízse és megbecsülik, ha valaki rendőr...Elgondolkodtató, mert a közel 50 diákból majdnem a 20%! képzeli el a jövőjét a rendőrség kötelékében.

Na de visszatérve a csapatépítéshez, volt olyan feladat, hogy egy nagy kötelet (melynek a két vége össze volt kötve) kellett bekötött szemmel megfognunk (8 embernek), majd anélkül, hogy beszéltünk volna, négyzetté formálni. A következő feladatban már beszélhettünk, de még mindig bekötött szemmel kellett lennünk, így azért kissé négyzetesebb formát sikerült már kialakítanunk. Ezt követően megbeszéltük a tapasztalatokat, majd kimentünk a suli elé a füves domboldalba, ahol egy ismert játékot adtuk elő, melynek célja, a birkák karámba terelése. Jó volt, én voltam az egyes számú birka. :D A terelő egy helyben állt, míg mi bekötött szemmel az utasításait, jeleit követve jutottunk el a karámba. Az óra végén egy újabb érdekes feladat következett, ebben csak dánok vettek részt. 4 bekötött szemű embernek kellett figyelni egy másikra és követni az utasításait. A cél az volt, hogy a 4 embernél egy-egy fonal, mely rá volt erősítve egy befőttes gumira, amit egy vízzel teli pohárra kellett ráhelyezni, majd ezéltal felemelni... Sikerült nekik! :)
European Studies-on különféle mutatók alapján próbáltuk vizsgálni az EU országokat, mi lehet a különbség és miért, melyik országban miként látják a helyzetet.

Réka és Norbi

Ez a nap is hasonlóan indult, mint a többi nap, nehézkes reggeli ébredés (benőtt szemek, vissza-visszarántó ágy), szokásos, egészséges dán reggeli, jó társaság. Aztán elkezdtük az órákat...
Festés. A napi téma meglehetősen érdekes volt, egy emberi testrészt, illetve inkább csonto(ka)t kellett egy (két színből kevert) háttéren ábrázolni a saját egyedi látásmódunk szerint... Volt kirakva egy pár ihlet adó kép (gerincoszlop, koponya, bordák stb.) és én egy medencecsontot választottam. Sokáig kacérkodtam a koponyával, de aztán belegondoltam, hogy az olyan snassz, mindig, mindenhol az szerepel, legyen most egy kicsit más. Szóval elkészült a mű, melybe később sikerült belemagyaráznom, hogy miért lett olyan, amilyen. Aztán egyszercsak odajött a tanárnő is, nézegette csendben, majd egyszer csak megkérdezte: - Hogy érzed magad? -?? :S
Úgy érzem eléggé letaglózhatta a látvány, aztán elmagyaráztam neki, hogy lassan 18 éve, hogy nem festettem és nem foglalkoztam hasonló dolgokkal, és az emberi testek ábrázolását sem igazán szeretem, lévén, hogy eléggé fontosak az arányok a testrészeknél. Utána elmondta, hogy nyugodtan megpróbálhatom a különböző technikákat, attól csak jobb lehet a kép. Egy szó, mint száz, minél többet gyakorlom, annál inkább lesz esélyem a 4. hónap végére egy normális képet alkotni.
Rövid szünet és éneklés után átbeszéltük, hogy milyen hétvégi programok lesznek decemberig, majd ezek szervezésére lehetett jelentkezni. Mindenkinek legalább 2 programban kell segédkezni, én az állandó Einsteines (ez a bár neve, mert régebben kémia labor volt) szervezést, meg az első iskolai hétvégét (sporthétvége szeptember 5-7 között, egy jelentős családi kerékpáros happening, különböző távú kerékpáros túrákkal és egy ismert dán kerékpáros részvételével) vállaltam el. Kíváncsi vagyok, hogy milyenek lesznek ezek a közös, iskolai hétvégék.
Következett az ebéd, ismét hallal, most éppen rántva. Zsuzsi meg is jegyezte, hogy amióta itt vagyunk először látunk igazi panírt. :) Ebéd után nekem szünet, mert nem igazán csigázott fel az improvizációs színházas projekt, így ekkor elkezdtem a közelebbi ismerkedést a dán könyvvel. Érdekes lesz és már várom a pénteki, remélhetőleg teljes dán órát amikor már tényleg belekezdünk a nyelvbe.
Vacsora előtt volt még egy óránk, melyről annyit tudtunk, hogy Svend tartja, úgyhogy felköthetjük a gatyánkat. Mármint, ha így halad tovább biztosan felköthetjük, mert ki fogunk fogyni belőle. Ez az óra, az elején egy kicsit még hasonlított az első heti vidám, mozgásos "testnevelés" órára, de aztán rá kellett döbbennünk, hogy nem az. Ez inkább a Rubint Réka és Schobert Norbi kazettáin, cd-in felnőtt embereknek szól, nem a nagy átlagnak. Bár igaz, Svend az ebédnél megjegyezte, hozzon mindenki váltás pólót, mert egy nem lesz elég. ?! Ezt akkor nem tudtuk mire vélni, de aztán a valóságban rájöttünk. Nekem tetszett az óra, tényleg hasonlított egy norbirékaszerű programra, de valahogy jobb volt. Réka 3-as programjánál is keményebb volt, azért is, mert nemcsak megmozgatott mindent, de ráadásul 2 órán keresztül is tartott. A második óra végére a pólómból már csavarni lehetett a vizet, de tényleg. El is gondolkodtam, egészségesen, mindig azonos időben eszem, sokat mozgok, decemberre még a család sem fog megismerni, nemhogy a barátok. Az újabb ruha vásárlásról már nem is beszélve! :)
Ezek után Zsuzsi megemlítette, hogy figyeli a tanárokat és úgy tűnik mindenkinek megvan a szerepe ebben az egészben. Ha tudatosan így állították össze a tanári kart, akkor nagyon ügyesek, de ha véletlen, akkor nagyon szerencsések.
Mit értünk ez alatt? Kezdjük az igazgatóval Jacobbal, Ő az aki az a tipikus igazgató forma, távolságtartó, kissé hűvös ember. Rikke az egyik sporttanár, aki civilben a felesége Svendnek és ténylegesen szembe állíthatjuk őket a magyar megfelelőikkel Rubint Rékával és Schobert Norbival. Vissza a pozíciókhoz, tehát Rikke az anyatípus, akihez bármikor odamehetsz, ha bármi bajod van, mindenben segít. Svend a nagy mókamester, de az igazi energia bomba is. Steffen a dán és zenetanár, aki flegmának és a "nagy cimbora"-nak tűnik, aki egy hullámhosszon van a diákokkal, de emellett hihetetlen okos és tájékozott mindenben. Aztán ott van Margit, aki minket ugyan nem tanít, de a hétvégi buszos túrán vele voltunk, ő a tipikus idős, tapasztalt tanár, akinek mindig kell szerepelni egy ilyen iskolában. Aztán ott a kisegítő személyzet, mint a konyhások, akik azok a tipikus konyhásnénik, meg a kertész csajszi, aki az a tipikus kertész, ki egy kissé férfias, de kistraktorral furikázza a levágott ágakat és egyéb hasonló dolgokat. Szóval kicsit olyan az egész, mintha egy jól megírt filmben szerepelnénk, de nagyon jó érzés. Nagyon-nagyon jó érzés. :) Aztán hozzá ez a semmihez sem fogható időjárás, ahol néha esik, de max. 30 perc múlva már abba is hagyja, majd újabb 30 perc múlva már süt a nap, hogy aztán megint befelhősödjön, majd essen és mindez kezdődhessen előlről. Isteni!
Vacsora után még a Zsuzsi lement a kerámiázós műhelybe, mert be szerette volna fejezni a művét, hogy ne kelljen már később foglalkoznia vele, mi meg lementünk Mikivel hozzá beszélgetni. Aztán nem sokkal később lejött Ekaterina is, úgyhogy átváltottunk angolra, szerencsére ez nem okozott gondot, mert a Zsuzsiékkal egyébként is igyekszünk angolul kommunikálni amikor csak lehet, bár sajnos ez nem minden magyarról mondható el. :S
Aztán miután elkészült a mű, még elmentünk a Statoil benzinkúthoz, egy-egy sörért (persze csak szigorúan az iskola keretein kívül fogyasztottuk el, hiszen bent hétköznap tilos), miközben beszélgettünk egy jót angolul. Ott is mondta Ekaterina, hogy ne görcsöljek azon, ha valamit nem mondok irodalmi angolsággal, csak mondjam. Mert sajnos vannak olyanok, akik inkább meg sem szólalnak. ?!
A nap végén, az eddigiektől eltérően már 11 előtt ágyba kerültem, mert gondoltam, hátha ki tudom így aludni magam (ráadásul az Internet sem működött), de tévednem kellett...

A csütörtök reggeli kelés megint nem ment könnyen, valószínűsítem, hogy az is közre játszhat, hogy jóval puhább az ágy, mint amihez hozzászoktam. Na mindegy, egyszer majdcsak sikerül tényleg kialudnom magam hétköznap is. Egyébként a Svend által beharangozott izomláz nálam elmaradt, köszönhetően az utóbbi időben egyre aktívabbá vált sportolásnak. Reggelit követően jött a sport és csapatépítés óra, melyen falat másztunk. Tök jól esett, hogy Rikke megbízott bennem, így az egyik úton a biztosítást én csináltam. Az óra elején mindenkinek megtanította a dupla 8-ast, ami elengedhetetlen a mászáshoz. Nagyon jó volt, kb. 6-8 alkalommal biztosítottam másokat, majd a végén, kétszer még én is másztam. Azt hiszem nem kell mondanom, hogy milyen jól esett a mászás. Az óra végén Rikke megköszönte a segítséget. Ez is jól esett! :)
Újabb reggeli éneklés, majd egy teljesen angol nyelvű óra, mely a gyönyörű "European Studies" nevet viseli. Nagyon jó, hogy angolul beszélünk rajta, sokat segít a nyelv (angol) fejlesztésében. Az első óra fő témája az volt, hogy mit tartunk a legnagyobb problémának a saját országunkban és a világon. Megpróbáltuk minél többen kifejteni a véleményünket, de nem igazán sikerült, így aztán valószínűleg a jövő héten visszatérünk rá...