Kényszerűen "hétvége"

Ma dán óra, meg kóruséneklés, meg táncóra... lett volna, ha, nem betegedik meg a Steffen, míg a táncon részt tudtam volna venni, ha a tegnapi napon nem strapálom le annyira a lábam, hogy ma alig bírtam még lábra állni is, nem hogy menni, sőt táncolni. Így aztán kényszeredetten "szobafogság" lett belőle, bár nem lustálkodtam, hanem tanultam dánt, meg intéztem a dolgaimat.
Beszéltem az ügyvédnővel is, aki "megnyugtatott", a bíróság, nem nagyon kapkodja el az ügyintézést sosem, úgyhogy jó esetben november végén, december elején várható válasz az ügyünkben... :S Amikor belevágtam ebbe a lakás vásárlásba, nem gondoltam volna, hogy 2 évet kell várnom arra, hogy ténylegesen az enyém lehessen a "palota". Na mindegy, most várunk, mást úgysem tehetünk.
Este "pihenésképpen" még egy laptophoz is próbáltam drivert vadászni, mert egész egyszerűen, egyik pillanatról a másikra, elment a hangja. Sajnos ehhez kevés voltam, viszont ha az eredeti telepítőlemezt előkerítik, akkor azért sikeresebb lehet az ügy. Közben követtem a Zenit-Real Madrid meccset a neten, szerencsére nyert a Madrid! Aztán meg ismét kiürült a suli, bár most csak 2 órára, mert elmentek a fiatalok "meccset nézni". Igazából ez csak indok volt, a hétközbeni ivási lehetőség inkább érdekelte őket. :) Ja egyébként az általuk követett meccsre (Aalborg-Man. Utd.) ki szerettem volna menni, mert itt játszották tőlünk kb. 100 km-re, de aztán a jegyárak elrettentettek. :( Mindegy, fogok én még meccsre menni Skandináviában!
Végezetül még a családdal (Reni, Anyáék) is tudtam beszélni Skype-on, aztán mondtam nekik, hogy holnapután, ha hazaértem a "kiképzésből", ismét jelentkezem!

Pörgés és sport a jelszó

Reggel 6.45-kor csörgött ismét az óra, hogy atombiztosan további 3 szundival időben tudjak felkelni a reggelihez, csakhogy... Miki is szokásához híven beállította az ébresztőt, de vagy nem hallotta, vagy nem érdekelte, hogy csörög, 7-kor és egy nyögvenyelős szundi múlva ismét ordíttatta az ébresztőjét és csak kb. 5-5 perc után kapcsolta le. Ez ahhoz tökéletesen jó volt, hogy leérjek a reggelihez, de neki még így sem sikerült, 10 előtt pár perccel kelt, hogy az együtténeklésre azért leérjen.
Csapatépítés órán különféle érdekességeket csináltunk ismét, többnyire 2 személyes dolgokat, de igazából ezek inkább erősítő feladatok voltak, mint sportos-játékosak. Aztán 3 fős csoportokba kerültünk és úgy is csináltunk egy hülye feladványt. Ennek a lényege az volt, hogy az egyik lefeküdt a polifoamra háttal, a másik keresztbe rajta, míg a harmadik ismét keresztbe, tehát úgy mint az első, csak 180 fokkal elfordulva. A feladat az volt, hogy ki kellett szabadulnia a középsőnek a szendvicsből. Na most ez nem is lett volna probléma, ha az egyik társam ne lett volna bőven túl a mázsán, míg a másik meg állandóan a konditeremben lóg, bár nem egy kigyúrt állat, de akkor is. Na jó nekem sincs panaszra okom, főleg amióta így naponta standardban megvan legalább 3 óra sport foglalkozásom. Szóval majdnem sikerült kiszabadulnom a szendvicsből, de nem igazán kaptam levegőt az elején, mikor szorítottak ezerrel, nehogy kiszabaduljak. Az óra végén meg kaptunk egy feladatot, miszerint a következő hétfői órára ki kell találnunk egy játékot. Ehhez számokat kellett mondani, az új 3 fős csapatok minden tagja mondott egy kétjegyű számot és ezekből egy kulcs alapján kiderült, hogy milyen fő paraméterek szükségeltetnek a játékhoz, amit nekünk kell majd prezentálni. Érdekes lesz ez is! :)
Ebéd, majd festészet. Festészeten haladok a műveimmel, lassan, de biztosan.
Egyébiránt próbáltam beszélni az ügyvéddel, hogy megkérdezzem, hogy mi újság, mert nagy a csend. Erre természeten megint nem tudtam elérni, mert fontos tárgyalása volt, míg amikorra mondták, hogy hívjam ismét, akkor meg már nem volt bent, mert el kellett szaladnia... :S Most vagy hülyének néz, vagy ennyire nem érdekli az ügyem, nem tudom. Azt hiszem kap annyi pénzt, amiért azért lehetne segítőkészebb is, nem értem...
Vacsora előtt elmentünk Zsuzsival egyet kerékpározni, gyakorlásképpen, hiszen így kell majd hazajönni csütörtökön. Na most hihetetlen mennyiségű autó közlekedik a suli feletti útnál, így aztán paráztam is rendesen. Visszafelé a suli utcáján jöttünk, na itt már nyugisabb volt, ítt csak egy csörgedező patakba akartam majdnem beleesni... Nem sikerült szerencsére. Kb. félórát kerékpároztunk, jól esett (mint ahogyan utána az eső is).
Vacsora után meg kétórát fociztunk, az is jó volt, úgyhogy a napot legalább 4-4,5 óra sportolással töltöttem. Este aztán meg pihi és dán volt még a terítéken.

Csendes vasárnap, mintha nem is lett volna

Ez a vasárnap ugyanolyan volt mint a tegnapi nap, kihalt suli pihenés ezerrel, nekem tanulással. Annyi pluszt sikerült belcsempésznem, hogy most indítottam egy, sőt két mosást. Azon lepődtem meg igazán, hogy ugyanolyan program az egyik gépben 40 fokon színes ruhákkal, míg egy másikban 60 fokon fehérekkel nem ugyanannyi ideig tartott. Illetve igazából nem is, mert hát otthon is a gépek más idővel mossák ki a ruhákat 60 és 40 fokon, de... a lényeg itt az volt, hogy a 60 fokos mosás rövidebb ideig tartott! :O Bizony, érdekes felfedezés!
Emellett azt is el lehet mondani, hogy dőzsöltem, 30 (2x15) koronáért mostam ma, nem volt egy olcsó menet az biztos! 5 doboz 0,33-as Tuborg kerül ennyibe pant-tel (csomagolási termékdíj, jelen esetben fémdoboz, melyet mindenre felszámítanak).
Estefelé kezdtek visszaszivárogni az emberek az otthonaikból és a szobatársam is visszaérkezett Koppenhágából, de eddig kb. 3 mondatot váltottunk egymással, mert a nemzetközi csajok egyből "lecsaptak" rá. Mindenki őt akarja... Nem irígykedem, nem kell azt hinni.
Egyébként a vacsoránál megint mi voltunk a sorosak a kipakolásban, elpakolásban. Csináltam kávét is, ezt tényleg csak "csináltam", mert csak egy egyszerű vízforralós átcsöpögős rendszerű "kávéfőző" állt rendelkezésre, úgyhogy nem volt nagy művészet. Az már annál inkább, hogy még skandinávosabbra csináltam, mint amilyet eddig ihattunk, ugyanis ahogyan kész lett és áttöltöttem egy dupla falú fémtermosz-szerű kancsóba, még felöntöttem egy kis vízzel, hogy több legyen, viszont ártani meg ne nagyon ártson. Így aztán lett egy nagy adag színes és illatos valami! Na ezt isszák itt majdhogynem liter számra, ettől aztán nem lesz semmi bajuk, az tuti! Ekkor még beszéltem Rikke-vel is, hogy egy kissé aggályosnak érzem a csütörtöki hazajövetelemet kerékpárral a Friluftcenterből... Először nem igazán értette, hogy miért is aggódom, de aztán mikor rávilágítottam, hogy én igazából eddig otthon, finoman szólva nem voltam a kerékpározás nagymestere, akkor egy kicsit meglepődött, de mondta, hogy majd ha gond van megáll a sor és megvár. Meg igazából inkább a kerékpár utak hiánya az ami egy kissé zavar, Norvégiában jóval többet láttam, itt mindenki az autóutat használja erre a célra. Mindegy, az útnak kb. csak a negyede fog autók között zajlani, a többi abszolút alsóbbrendű úton halad majd. Azért holnap elmegyek egy kicsit tekerni, ha az idő is engedi, ma tanár hiánya miatt, illetve a kerékpár tároló kulcsának hiánya miatt nem tudtam menni gyakorolni. Nekem így aztán nem is a Friluftcenterben lesz a kihívás, hanem inkább a haza úton!
Úgy látszik ezzel a blogírással, akaratomon kívül másra is tudtam hatni, ugyanis régi iwiwes társaságunkból Öcsi, ennek hatására szintén elkezdett írni egy blogot. Pedig ezelőtt nekem eszembe sem jutott volna, hogy ilyenbe vágjak, maximum még a régi szép időkben naplóírásba, de az már egy másik történet...

pihenős, tanulós szombat

A suli kong az ürességtől, illetve pontosabban nincsenek diákok, csak egy nyugdíjas kórus pihent meg a vendégszállásokon, gondolom a koncertjeik között félúton. Napközben ráadásul csak 4-en voltunk a maradék diákság is bement Aarhusba, így aztán kíséreteties csend honolt az egész épületben. Így legalább senki sem zajongott, senki sem zavart, nyugodtan tudtam pihenni, meg tanulni a dánt. Érdekes dolgok vannak ebben a dán nyelvben, például az, hogy sajnálom (I'm sorry), dánul Det er jeg ked af módon írjuk, és hangzás szerint valami ilyesmit kell ejteni, dé é kid é. :) Szóval nem egyszerű a nyelv, de tetszik, pláne ezzel a szoftverrel.
Vacsoránál már ismét "tömegekben" voltak a diákok, voltunk vagy egy tucatnyian. Mintha egy családi vacsorához ültünk volna le. A végén én voltam a soros elpakoló, takarító az étkezőben. Ezután mindenki visszavonult és kedve szerint töltötte a szombat estét, én a blogírás mellett, folytatom, folytattam a tanulást. Ja a blogírásról jut eszembe, egy minimál képes blogot is indítottam, de ezt csak azért, mert sokan nem találják a picasa-n a képeimet. Ezen az új blogon
elkezdem picture of the day (potd) alapon az eddigi utazásaim során készült képeket megmutatni, azt hiszem örök élet + egy nap lesz, mire az összes képem sorra kerül, így aztán az nem lesz egy pörgő blog egyelőre.

Minden napra egy kis meglepetés...

Igen, a mai napra is jutott belőle és nem is kicsi, legalábbis nekem volt az. Ugyanis örömmel és meglepetéssel konstatáltam, hogy sokan olvassák, vagy esetleg csak nézik, nyomonkövetik a blogot. :D Ma például Spanyolországból és Brazíliából kaptam - teljesen idegenektől - észrevételeket a bloggal kapcsolatban. Ez jó, teljesen meglepődtem tőle! :)
A mai napról dióhéjban...
Reggel a fun & fitness órán szabadtéri M-ballozás volt a program. Ha lehet mondani, ez inkább volt M-ball, mint az előző napi, amit játszottunk. Itt teljesen simán ronggyá vertek minket, ez talán köszönhető annak is, hogy a mi csapatunkban egyedül voltam fiú, míg a többi csapatban 2-2-en voltak, ráadásul nekik majdhogynem nemzeti sportnak is lehet nevezni ezt, szóval nem igazán voltunk a helyzet magaslatán. Sebaj, ez csak játék, sőt mi több csapatjáték. Utána a dán óránk elmaradt, mert Steffennek vendégei jöttek, de mondta, hogy mindenképpen bepótoljuk a kieső órát. Utána ismét röplabdáztunk, Rikke szerint egyre jobban játszunk, látszik már némi tudatosság is a játékunkban... Ha ő mondja... :D
Vacsora előtt elmentünk vásárolni, mivel péntek, így lehet alkoholt fogyasztani. Mivel szabad hétvége ez is, így dán csak elvétve található az épületben, többen vagyunk külföldiek. Majdhogynem végigjártuk az összes boltot, amely a városban van, mert hol ez, hol az volt olcsó (ugye a kelet-európai vér) márpedig van egy pár bolt. Fakta, Super Best, Kvickly, Netto, Kiwi ... és ezek mind a belvárosban, közel a helyi "Váci utcához". Előfordulhat, hogy a külső részekben még van másik is, de nem valószínű. Egyébként mozi is van, sőt egy "pláza" is a vasút- és buszállomással szemben Hadsten Centeret néven. Szóval egy nagyváros csak kicsiben.
Vannak további érdekességek is, például Modelbane Europa nevű modellvasutakat bemutató "múzeum". Európa egyik legnagyobb számítógép vezérelt terepasztalával!
Szóval, egyre kedvesebb a hely, egyre inkább bejön a hangulata.
A vacsora már teljesen "meghitt" volt, tizennéhányan ettünk, csendben, nyugalomban. Este nekem portugál órám volt, egyesek filmet néztek a kivetítőn, mások visszavonultak a szobájukba.
Szépen, csendben szeptember utolsó hétvégéjéhez érkeztünk...