Első, utolsó decemberi hétvége

Szerencsére pihenés tekintetében volt lehetőség pótolni az elmaradást, hiszen kiürült ismét a suli, a reggelik ilyenkor meg úgyis csak 10 óra után vannak.
Dán és portugál tanulás szerepelt a programban. Szerencsére az ajándékokkal már jól állok, így most a műhely is pihenhetett egy kicsit.
A nemzetköziek egy része elutazott Randersbe, mivel ők még nem voltak, miközben sikerült egy újabb szívderítő hírt hallanom otthonról.
Nehogy túl egyszerű legyen a budapesti érkezésünk, a jövő hét keddjére a reptéri dolgozók sztrájkot jelentettek be. Úgy látszik minden évben eljátsszák ezt, aztán előállnak különféle követelésekkel, most olyannal is, amely miatt nem is sztrájkolhatnának, aztán mint akik jól végezték a dolgukat, folytatják tovább. Ha én otthon nekikezdtem volna sztrájkolni, a következő napon már be sem kellett volna mennem dolgozni, ők meg, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga, állandóan csak fenyegetőznek, meg sztrájkolgatnak. Hihetetlen, de amint hallom, a közalkalmazottak, a BKV-sok, a vasúti dolgozók, meg ki tudja kik akarnak még sztrájkolni. Elképesztő...
Miután a hírről mindent elolvastam és a többiek is visszajöttek, lementünk vacsizni. Mikiékkel közöltem a hírt, bár azért bízunk benne, hogy megtudnak állapodni majd a helyzetről és nem bukok el egy újabb repülőjegyet...
Vacsora után lementünk egyet bulizni az Einsteinbe, mert még utoljára, soron kívül kinyitottuk. Az elfemtől kapott sörök segítségével ezt a "szenzációsan nagy" bulit, egy kicsit elfogadhatóbbá tettem, mert a nemzetközieken kívül nem voltak mások "bulizni", így beszélgettem egy jót még Magdával, majd a Zsuzsival is, aztán aludni tértem.
Vasárnap aztán egy gyors reggeli (ismét 10-től), majd portugál óra, aztán óra után végre ismét beszélgettem egyet a Renivel. Jövő héten ismét megy Svédországba és remélem a pénteki visszaérkezésével nem lesz baj, mármint a géppel, mert ha késik, akkor én is többet fogok majd kolbászolni Oslo-ban péntek este, bár végülis nem olyan nagy baj, éjszaka még úgysem láttam Oslot, pláne nem télen. :)
Vacsora után még angoloztunk Zsuzsival egyet, majd utána elmondhattuk, hogy végetért az Utolsó szabad hétvége is...