Elf támadás

Szerencsére most sem maradtam le a nap első étkezéséről, úgyhogy megfelelő mennyiségű táplálék magamhoz vétele után bele is tudtam kezdeni a napba.
Festészeten folytattam a projektjeimet, ennek kapcsán, illetve barátok, ismerősök felkérései alapján elgondolkodtam egy újabb blog indításán, amelyben közszemlére tehetném a festészeti remekműveimet, ugyanis nagy valószínűség szerint a későbbiekben is szeretném folytatni a festést.
Együtténeklésen már a héten megkezdett úton haladtunk, karácsonyi és szerelmes dalok minden mennyiségben, ráadásul a mai napon az együtténeklés után további közös éneklős rész volt, így aztán Steffen meg a diákok számára is adódott bőven lehetőség a gyakorlásra. Ebédet követően jött egy kisebb szünet, melyben azt terveztük Zsuzsival, hogy elmegyünk az önkormányzathoz, de kissé keresztül húzták a számításainkat, mivel a kerámiásoknak a mai volt az utolsó nap, amikor ki tudták égetni a csecsebecséiket, így ahhoz kellett hozzákészülniük, úgyhogy elnapoltuk holnapra az "ügyintézést".
Vacsora előtt aztán ismét Svend világa, Norbi torna avagy Grundidræt... Most már szerintem Svend sem erőlteti annyira az egészet, hogy szinte meg se tudjunk mozdulni, mert most is csak mintegy 20 percnyi bemelegítés után, 3 részre osztotta a társaságot, az egyik rész lement a konditerembe, a másik a tornateremben futsalozott, vagy floorballozott, míg a harmadik a tornateremben a színpadon végezhetett különböző erősítő. átmozgató gyakorlatokat. Mondanom sem kell, megint jól elfáradtam, karácsonykor hiányozni is fog ez a testmozgás mennyiség.
Azt nem tudom, hogy az elfes dologban a tanárokat is lehetett-e húzni, de az biztos, hogy valaki egy kissé tréfás kedvében volt, ugyanis a vacsorához megérkezvén az étkezőbe, láttuk, hogy valaki(k) megfordították azt az asztalt, ahol a tanárok szoktak ülni, így aztán az asztal lapja a talajon, míg a négy láb meg az égnek meredve állt, de arra azért figyeltek, hogy az asztal hátlapjára azért szépen rendesen visszapakoljanak mindent, mintha mi sem történt volna. :D Az egészben az volt az érdekes, hogy ránk, nemzetköziekre próbálták fogni ezt az egészet és bár jó poén volt, nem mi voltunk. Zsuzsi meg is jegyezte, biztosan azért történt, mert nem fordítanak nekünk le mindent a tanárok, amikor az étkezések utáni "messages" szakaszhoz érünk. Nekik viszont most lefordították! :D
Aztán én is megkaptam, mármint az üzenetemet az elfemtől. Mit sem sejtve érkezem a szobámhoz a vacsorából, de az elfnek köszönhetően nem tudtam bejutni, mert az ajtókeretre ragasztott nagy papírra írt üzenettel jelezte, hogy megvan, jól van és Boldog Karácsonyt kíván, meg minden, és egy kis meglepetéssel is kedveskedett, kaptam tőle még egy üveg sört is! Szerencsés vagyok, mert az én elfem nem negatív, vagy morbid dolgokkal lep meg, hanem így. Köszönöm! :)
A "kultúr sokk" után még megpróbáltam beszélni a fogorvosommal skype-on, mert egy kontrollra nem ártana elmenni, most már fél év után, de nem sikerült elérnem, már nem voltak bent, majd holnap ismét próbálkozom. Ezután K.O., mint akit fejbekólintottak, úgy ledőltem aludni, mert nem bírtam nyitva tartani a szemem, ennek köszönhetően egy két és fél órás alvás blokk után, az éjszakába nyúlóan folytattam a dán szavak felvitelét a byki-be...