Utolsó előtti...

Ezek a napok már eléggé zsúfoltak, nincs olyan pillanat, hogy ne attól tartanék, hogy mit nem tudok megcsinálni, amit szerettem volna...
Az utolsó festészet, melyen végre sikerült befejeznem az ajándékokat. Az első óra után nem számítottam rá, a végére ennyire megszeretem az egészet. Márpedig így van, a festészetben is sikerült társakra lelnem. Különböző festők, témák adtak alkalmat arra, hogy kipróbáljak különböző technikákat. Korábban is szerettem volna festeni, de igazán nem gondoltam rá, itt megadatott a lehetőség. Később is szeretnék még festeni, mert jó dolog látni, ahogy szépen lassan elkészül a mű.
Az ebédnél megint valami érdekeset kóstolhattunk. Érdekesek, de finomak a dán ételek, mindent összeraknak mindennel... Nehéz volt az elején megszokni, de nekem sikerült, talán egyetlen egy alkalommal nem laktam csak jól. :)
Az utolsó Svend féle Norbi tornát már nem is Svend tartotta, hanem Mr. Erik. Érdekes stílusban, bár látszott rajta, hogy nem igazán foglalkozott vele korábban. Mindegy kellőképpen sikerült még egyszer lefáradni...
Este aztán kezdetét vette az előkészület a holnapi utazáshoz...

Elf támadás

Szerencsére most sem maradtam le a nap első étkezéséről, úgyhogy megfelelő mennyiségű táplálék magamhoz vétele után bele is tudtam kezdeni a napba.
Festészeten folytattam a projektjeimet, ennek kapcsán, illetve barátok, ismerősök felkérései alapján elgondolkodtam egy újabb blog indításán, amelyben közszemlére tehetném a festészeti remekműveimet, ugyanis nagy valószínűség szerint a későbbiekben is szeretném folytatni a festést.
Együtténeklésen már a héten megkezdett úton haladtunk, karácsonyi és szerelmes dalok minden mennyiségben, ráadásul a mai napon az együtténeklés után további közös éneklős rész volt, így aztán Steffen meg a diákok számára is adódott bőven lehetőség a gyakorlásra. Ebédet követően jött egy kisebb szünet, melyben azt terveztük Zsuzsival, hogy elmegyünk az önkormányzathoz, de kissé keresztül húzták a számításainkat, mivel a kerámiásoknak a mai volt az utolsó nap, amikor ki tudták égetni a csecsebecséiket, így ahhoz kellett hozzákészülniük, úgyhogy elnapoltuk holnapra az "ügyintézést".
Vacsora előtt aztán ismét Svend világa, Norbi torna avagy Grundidræt... Most már szerintem Svend sem erőlteti annyira az egészet, hogy szinte meg se tudjunk mozdulni, mert most is csak mintegy 20 percnyi bemelegítés után, 3 részre osztotta a társaságot, az egyik rész lement a konditerembe, a másik a tornateremben futsalozott, vagy floorballozott, míg a harmadik a tornateremben a színpadon végezhetett különböző erősítő. átmozgató gyakorlatokat. Mondanom sem kell, megint jól elfáradtam, karácsonykor hiányozni is fog ez a testmozgás mennyiség.
Azt nem tudom, hogy az elfes dologban a tanárokat is lehetett-e húzni, de az biztos, hogy valaki egy kissé tréfás kedvében volt, ugyanis a vacsorához megérkezvén az étkezőbe, láttuk, hogy valaki(k) megfordították azt az asztalt, ahol a tanárok szoktak ülni, így aztán az asztal lapja a talajon, míg a négy láb meg az égnek meredve állt, de arra azért figyeltek, hogy az asztal hátlapjára azért szépen rendesen visszapakoljanak mindent, mintha mi sem történt volna. :D Az egészben az volt az érdekes, hogy ránk, nemzetköziekre próbálták fogni ezt az egészet és bár jó poén volt, nem mi voltunk. Zsuzsi meg is jegyezte, biztosan azért történt, mert nem fordítanak nekünk le mindent a tanárok, amikor az étkezések utáni "messages" szakaszhoz érünk. Nekik viszont most lefordították! :D
Aztán én is megkaptam, mármint az üzenetemet az elfemtől. Mit sem sejtve érkezem a szobámhoz a vacsorából, de az elfnek köszönhetően nem tudtam bejutni, mert az ajtókeretre ragasztott nagy papírra írt üzenettel jelezte, hogy megvan, jól van és Boldog Karácsonyt kíván, meg minden, és egy kis meglepetéssel is kedveskedett, kaptam tőle még egy üveg sört is! Szerencsés vagyok, mert az én elfem nem negatív, vagy morbid dolgokkal lep meg, hanem így. Köszönöm! :)
A "kultúr sokk" után még megpróbáltam beszélni a fogorvosommal skype-on, mert egy kontrollra nem ártana elmenni, most már fél év után, de nem sikerült elérnem, már nem voltak bent, majd holnap ismét próbálkozom. Ezután K.O., mint akit fejbekólintottak, úgy ledőltem aludni, mert nem bírtam nyitva tartani a szemem, ennek köszönhetően egy két és fél órás alvás blokk után, az éjszakába nyúlóan folytattam a dán szavak felvitelét a byki-be...

A hidegzuhany után...

A tegnapi híreket követően, immáron aludván a történtekre egyet, körvonalazódik bennem, hogy hogyan is lehetne megoldani a hazamenetelt, de ez úgyis függ még attól is, hogy mit tudok esetleg pénzügyileg intézni, mármint, hogy a bankkártyával "jegyet" vásárlóknak van-e reményük a pénz visszaszerzésére, avagy sincs...
A suliban igazából zajlik a második periódus nyitánya, szerdán festészeten pvc fóliára kellett különböző motívumokat kreálni, melyeket aztán később fóliahegesztővel fogunk egymáshoz illeszteni. Vacsora előtt Norbi torna, melyben floorballoztunk is egy kicsit, majd utána filmkészítés és tanulás. Mivel pénteken Halloween party lesz, valószínűleg az új "frizurámnak" köszönhetően Hitmanként oldom meg a jelmezesdit, úgyhogy csak egy zakót kellene majd vadásznom a ruhatárban hozzá. :)
Ma labdajátékokon Balleball-t játszottunk, melynek az volt a lényege, hogy egy tépőzáras anyagú "szuszpenzort" és egy hasonló anyaggal a mellén ellátott mezt kellett felvenni, amelyeknek a segítségével el kellett kapni egy labdát, mely aztán beleragadt ebbe az anyagba. A két csapatnak okosan, taktikusan kellett különböző célhelyszínekre juttatni így a labdát, vagy a mellkasunkon, vagy a fenekünkön. Vicces játék volt! :)
European Studies-on nagy nehezen befejeztük a múlt heti filmet, mert közben vitába elegyedtünk a kelet-európai és a nyugat-európai mentalitás közötti különbségeken. Csalás, nem csalás, okoskodás minden helyzetben, stb... Minden szóba került, ami csak az eszünkbe jutott.
Ebéd, majd lementünk a városba egyet sétálni. Gyönyörű a város melletti erdő így ősszel, úgyhogy szombaton reggel még teszek egy újabb kört, fényképezővel felszerelkezve, hogy megörökíthessem ezt a látványt. Vacsi után aztán a finisébe fordultunk a filmnek, csak az én nagy jelenetem van hátra, illetve a Zsuzsinak egy kisebb. Jövő héten elvileg premier!
A tanulás ma sem maradt el...

A szaladó idő nyomában

Annyira szalad az idő, hogy az ember szinte észre sem veszi és mindjárt itt van egy újabb hét közepe. A reggeli szaladást, én alvással helyettesítettem, így nem mentem le reggelizni, bár azt hiszem ezt egyszer-egyszer meg lehet tenni, eddig ez volt a második alkalom a részemről. Viszont a festést már nem hagyhattam ki, így aztán gyorsan összeszedtem magam és leiramodtam a festő műhelybe. Az aktuális projekt szerint őszi képeket kell csinálni levelekkel, de úgy, hogy csak egy-egy apró része marad majd csak meg a későbbiekre, hiszen átfestjük az egészet és mintegy ablak a világra, az előzetesen leragasztott rész alatti képdarabka marad eredetiben, a többi egy új, teljesen más hangulatot fog leképezni. Van még mit csinálni rajta...
Utána együtténeklés volt és azt vettem észre, hogy egyre több szót, mondatrészt vagyok képes felfedezni az igazgató mondandójában. Ennek azért nagyon megörültem.
Ezt követően Steffennel beszéltük át a helyzetünket, hogy érezzük magunkat, milyen volt a buli, stb... Aztán megemlítette, hogy be kellene osztani magunkat a konyhában, mert a következő két hétben mi vagyunk a sorosak. Bár én alapjaiban az ebédhez szerettem volna kerülni, de végül a reggeliknél leszek aktív kisegítő, mert a többiek véleménye alapján én vagyok az, akinek nem okoz gondot a reggeli kelés... Mondták ezt a mai elalvás után... :S Végülis nagy gondot tényleg nem okoz, így is, úgy is lemegyek, akkor teljesen mindegy, hogy elpakolom még a maradék kaját, vagy teszem ezt egy étkezéssel később.
Utána jött az ebéd, semmi különös, ismét elfogadható a számomra. Aztán ugye nekünk a szokásos lyukas órák jöttek, majd a Svend féle Norbi torna. Egyébként mielőtt lementem volna a gym-be, kilépvén a szobából, észrevettem, hogy a cuccaimat, melyet mostam, valaki letette a földre és elvitte a ruhaszárítót... Nem értem... Én akkor mosok, ha van üres ruhaszárító, eszembe sem jut, hogy valaki máséhoz hozzá nyúljak, náluk úgy látszik ez a szokás. Nem tudom miért esne nehezére legalább bekopogni, hogy "elvinném a szárítót, hahó" persze mindezt angolul, vagy bánom is én dánul, csak nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás...Ráadásul ők a hétvégén mennek is haza, így otthon is tudnának mosni... :S Ilyet!
Este aztán vacsora után megint nagy tanulásba fogtam, (hiszen az eső is elkezdett esni) dánt és portugált egyaránt tanultam az én igen kedvelt szoftverem segítségével.

A szerda meg a csütörtök

Az idő szerencsére kegyes hozzánk, bár már bekapcsoltam a fűtést (igaz csak takarékon), mert azért hajnalanta már rendesen lehűl a levegő. Szerdán ismét festészettel kezdtünk. Kezdek belejönni a dolgokba, sőt egyre jobban szeretem is az, hogy olyan technikákat próbálhatok ki, melyekkel korábban nem találkoztam. :)
Aztán megbeszéltük Steffennel, hogy ki hogyan látja az eddig eltelt időszakot, milyen a kapcsolat a többi diákkal, kérdezte, hogy van-e esetleg problémánk. Mi csak az angol kommunikáció hiányát emeltük ki. Megkérdeztük, hogy van-e valamiféle visszajelzés a nemzetköziekkel kapcsolatban a dánok részéről, de nem igazán tudott erre válaszolni, ugyanakkor megígérte, hogy a következő ilyen típusú találkozónkig (2 hét múlva) tájékozódik.
Utána jött az ebéd... Régen szóltam már a kajákról, de szerencsére okom nem is nagyon van, minden megfelelő, a héten már 2x volt lazac!! :D Bár igaz, ami igaz, a mai kaja érdekesre sikeredett. Volt valamiféle húsgombóc leves, nagy hagymadarabokkal és fővetlen tésztacafatokkal, míg utána tésztakosárka, melybe bele kellett rakni (legalábbis ők azt csinálták) egy zöldbab főzelékszerű cuccot... :S Bizarrnak tűnt, de azért jó volt. Néha van zöldségekkel ízesített kenyér, fűszeres dolgokkal becsavart tészta, amelyek isteniek, csak ne lenne ennyi disznóhús...
A szerda további részében volt még a Svend féle Norbi torna, mely most a jó idő miatt a szabadban volt, aminek most nem nagyon örültem, mert 1. fájt a sarkam, emiatt a szükséges futógyakorlatokat, nem tudtam megcsinálni, ráadásul sprintelgetni is kellett volna, 2. a frissen nyírt fűbe mentünk ki, bár eddig semmi bajom nem volt az allergiámmal, de eléggé elkezdett viszketni az orrom mikor odaértünk. Szóval félóra múlva visszabotorkáltam pár ugyancsak "sántával" a suliba.
Este aztán nagyon örültem, mert végre megtudtam venni a Byki nyelvtanuló program dán nyelvű verzióját! :D Hurrá, már "csak" meg kell tanulni a benne lévő közel 1500 szót és kb. 500 kifejezést, na meg a helyes kiejtésüket! :) Alvásig gyorsan elkezdtem ismerkedni a szoftverrel, majd még portugáloztam is egy kicsit.
A csütörtök délelőtti részében a sport és csapatépítős órán átbeszéltük, hogy mi lesz még a további programunk, amíg tart ez a blokk. Megyünk a jövő hét közepén 2 napra egy szomszédos településre, ahol egy szabadidő centrumban (Friluftscenter Sprækkebjerg) töltjük majd az időnket, mindenféle érdekességgel, rapelling-gel, falmászással, katonai gyakorlópályán való szaladgálással, majd ezek után ha jól értettem a szabad ég alatt alvással. Másnap meg visszajövünk... kerékpárral!!!! :O Érdekes lesz... Aztán még átbeszéltük, hogy mit is fogunk még csinálni akkor, amikor 2 hét múlva jönnek a szomszédos iskolából diákok, akiknek meg mi fogunk foglalkozásokat tartani. 4 fős csoportokba soroltak minket, majd átbeszéltük, hogy mit csináljunk a ránk bízott fiatalokkal. Valószínű, hogy a falmászás ismét terítéken lesz (lassan akár elmehetnék tanítani is, annyit foglalkozom vele), majd különféle tornatermi és szabadtéri foglalkozásokat fogunk velünk csinálni. Még addig kell találnom egy magyar játékot, amelyet bemutathatok nekik. :)
Aztán mikor már megint mindent átbeszéltünk, maradt az órából kb. 45 perc, melyet M-ballozással töltöttünk, mely egy kissé hasonlít a baseballra, meg egy kissé a softballra, de mégis egyedi. Jó volt, mondanom sem kell, milyen meglepő ismét a nyertes csapatban voltam, bár igaz, hogy a társaság fele azt sem tudta, hogy hogyan kell játszani...
European Studies-on a terrorizmusról beszélgettünk, mi változott meg "szeptember 11" után, mi a véleményünk róla.