találkozás a dán nyelvkönyvvel

Ma reggel kipróbáltam a mosógépet is...
Mivel lassan nem maradt már mit felvennem, ezért gondoltam egy merészet és lementem a mosógépekhez, majd betáraztam az egyiket a szennyeseimmel. Érdekes szerkezet, mármint nem a mosógép maga, hanem konkrétan ezek. Az természetes, hogy minden dánul van csak ráírva, de különféle szerkezetek is rá vannak szerelve. Az egyiken keresztül tudjuk működésre bírni, hiszen oda kell a mosó tokent dugni, de hogy a másik mire való, arra nem igazán tudtam rájönni. Na mindegy, betáraztam, aztán elindítottam. Érdekes volt, hogy mikor beállítottam a programot, azt írta, hogy 25 perc lesz a mosás, pedig általában 50-55 perc a normál 40 fok. Aztán meg mikor félóra múlva lementem, még mindig volt hátra közel félóra?! Ki érti ezt? A lényeg a lényeg, minden gond nélkül végülis kimosta a ruhákat, ráadásul mosóport sem kellett használni, ugyanis magától adagolta a gép az anyagot.
A nap lényegi része eztán kezdődött, közös éneklés, majd elvileg kezdődött volna az első dán óra... Ehelyett volt még egy megbeszélés a francia úttal kapcsolatban, látnivalók és a szükséges dolgok átbeszélése miatt, úgyhogy a dán óra mindössze annyi volt, hogy megkaptuk a nyelvkönyveket meg a szótárt, majd elmentünk ebédelni. :S Nem voltam feltétlen boldog, hogy nem tanultunk még mindig semmit dánul.
Ebéd után kezdődött a kóruséneklés óra, 12-en vagyunk rajta és csak 2 fiú... Az első napi számok között szerepelt az Only You, meg az Eternal Flames is a Banglestől. Egészen érdekes is kis közösségben, szabad akaratomból énekelni. Állítólag lesz egy nagy buli majd valamikor novemberben és ha minden igaz, akkor fel fogunk lépni rajta a kórussal... :)
Közben egy kisebb meglepetés ért, mikor megláttam a kiírást a francia úttal kapcsolatban, ugyanis ki lehetett választani, hogy ki mit szeretne csinálni, canyoning-olni (kanyonban gázolni, akár derékig érő vízben), vagy rapelling-elni (egy kifeszített kötélen egy szerkezetbe kapaszkodva A-ból B-be jutni), vagy esetleg íjászkodni, netán barlangba menni, vagy éppenséggel sziklát mászni. Természetesen az utóbbit választottam prioritással, hiszen ezt szeretem és ráadásul hoztam is hozzá a felszerelést. Szóval amint kikerültek a faliújságra a listák, meglepetéssel tapasztaltam, hogy a barlangtúrás csoportba raktak... :S Persze nem hagytam magam, a következő óra úgyis Rikke-vel volt (tánc), rákérdeztem. Teljesen meg volt lepődve a dolgon, azt mondta, hogy természetesen átkerülhetek a másik csoportba, hiszen nekem legalább némi ismeretem van a hegyekkel kapcsolatban és akár még segíteni is tudok nekik. Úgyhogy megnyugodtam.
A tánc az fantasztikus volt, már csak azért is, mert legalább 30-an voltunk rajta, tehát a csoport jelentős része felvette ezt az órát. Az első tánc amit elkezdtünk tanulni némi bemelegítő és bizalomépítő gyakorlatok után, az a cha-cha-cha volt. A táncot Ekaterina-val az egyik észt lánnyal gyakoroltuk be, majd a táncpartner csere után Line-vel, egy dán lánnyal gyakoroltuk tovább. Rendesen lefáradtunk az óra végére. Igazából egy apró gondunk van csak a tánccal, hogy kevés van egy héten belőle. ;)
Aztán zuhany, majd vacsora, végül egy közös, játékos összejövetel (számomra ismét póker) az ebédlőben. Szóval nem mondok újdonságot, de ez a nap is jó volt, ugyanúgy, mint az eddigiek...