Fárasztó hétfő

Ez a mai nap ismét arról szólt, hogy miként lehet, minél több sportot minél több ideig űzni. Ma csak 4,5 órát sportoltam megint, ebben volt mindenféle a kosárlabdázástól a fociig, a tollaslabdától a trampolinozásig, de csak szépen lassan...
Reggel az első feladat az étkezőben talált, ugyanis az elkövetkező két hétben mi nemzetköziek vagyunk a sorosak a konyhában. Minden reggel plusz szerda délben vagyok én a serénykedő brigádban. Aztán gyorsan rendet raktunk, meg még letörölgettem az asztalokat, de aztán nagy rohanás, ugyanis a csapatépítő team már készülődött az udvaron az induláshoz az aarhusi torna és trampolin csarnokba. Gyorsan összekaptam magam, majd nemsokára el is indultunk.
3 órányi mozgás várt ránk, mindenféle olyasmi, amely egy tornacsarnokban lehetséges, megspékelve a trampolinokkal. Sokféle érdekes dolgot csináltunk, szerencsére az ex tornatagozatos általános iskolai létem sokat segített, bár azóta nem is nagyon ugrabugráltam ilyen szereken. Volt egy olyan alkalmatosság, mint egy ugrálóvár, csak éppen nem vár volt, hanem egy rövid futópálya. :) Az ottlétünk első felében (persze csak a bemelegítés után) ez volt a középpontban nekünk (mivel a fiúkat és a lányokat külön csoportokba osztották), különböző ugrásformákat hajtottunk rajta végre, hiszen nagyon jól lehetett rajta dobbantani. Kicsivel később bejött még egy normál dobbantó is egy szép nagy szivaccsal, és azon is próbálkoztunk. Körülbelül féltávnál cseréltünk a lányokkal és mi mentünk a trampolinokhoz. Vicces szerkezetek, nem mindegy, hogy melyik részére és milyen ütemben, milyen testtartással ugrottunk, mert egyéb esetben érdekes meglepetésben lehetett részünk... A legjobb rész az volt, amikor a trampolinról egy szivacstengerbe kellett ugrani, különböző szaltók és mutatványok után! :D
Az óra vége felé szabad foglalkozásként mindenki azt csinált amihez még kedve, s ereje volt.
Ebédre visszaértünk, majd jött a festészet. Tovább folytattam az éppen aktuális képemet, egész jól kezd kinézni, legalábbis nekem tetszik, sőt a festő tanár is azt mondta, hogy egész jó...
Ezt követően nekem jött a szabadabb idő, ebben lementem egy kicsit még kosárlabdázgatni, majd vacsora után meg kimentünk focizni a fiúkkal, lányokkal. Ja mielőtt még kimentünk volna, gyorsan tollasoztam egy szettet a Zsuzsival.
Szóval ezen a napon sem szükséges altatni, mert eléggé sikerült lefárasztanom magam.