Békés Karácsonyt!

Minden Kedves Olvasónak és Érdeklődőnek Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánok!

Az utolsó nap... de még bármi lehetséges...

Az utolsó, mert vége van... Végetért egy tanulással, jókedvvel kísért, közel 4 hónapos kaland.
Azt hiszem érdemes volt belevágni, mert sok mindent megtanultam, emberekről, egy másik kultúráról, a közösségi létről...
Jó volt résztvenni a különböző programokon és órákon, mert mindenhol valami újat, valami érdekeset tapasztalhattunk, tanulhattunk persze csak ha nyitottak voltunk rá. Én az voltam, ezért jöttem. Most megyek, de nem mondom, hogy nem jövök vissza, sőt... ;)
Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik lehetővé tették, hogy itt legyek vagy segítettek, támogattak amikor éppen arra volt szükségem.
Örülök annak, hogy több, mint 1000-szer érdemesnek találtátok, hogy tájékozódjatok az életemről, vagy éppen kíváncsiak voltatok arra, hogy milyen is az élet (persze szigorúan szubjektíven) egy Népfőiskolán Dániában...

Utolsó előtti...

Ezek a napok már eléggé zsúfoltak, nincs olyan pillanat, hogy ne attól tartanék, hogy mit nem tudok megcsinálni, amit szerettem volna...
Az utolsó festészet, melyen végre sikerült befejeznem az ajándékokat. Az első óra után nem számítottam rá, a végére ennyire megszeretem az egészet. Márpedig így van, a festészetben is sikerült társakra lelnem. Különböző festők, témák adtak alkalmat arra, hogy kipróbáljak különböző technikákat. Korábban is szerettem volna festeni, de igazán nem gondoltam rá, itt megadatott a lehetőség. Később is szeretnék még festeni, mert jó dolog látni, ahogy szépen lassan elkészül a mű.
Az ebédnél megint valami érdekeset kóstolhattunk. Érdekesek, de finomak a dán ételek, mindent összeraknak mindennel... Nehéz volt az elején megszokni, de nekem sikerült, talán egyetlen egy alkalommal nem laktam csak jól. :)
Az utolsó Svend féle Norbi tornát már nem is Svend tartotta, hanem Mr. Erik. Érdekes stílusban, bár látszott rajta, hogy nem igazán foglalkozott vele korábban. Mindegy kellőképpen sikerült még egyszer lefáradni...
Este aztán kezdetét vette az előkészület a holnapi utazáshoz...

Utolsók napja(i) 2-3. rész

Utolsó hétfő, és az utolsó szabad hétfő. Pihenés, meg a mi belefér, egyike az utolsó buliknak, Magda kedden indul(t), hétfő este az első és egyben nekünk valószínűleg utolsó dániai karácsonyi koncert idén...
A pakolás és a készülődés elkezdődött, az indulók minden még használható, de a csomagjukba bele nem férő dolgaikat közös prédává teszik, akinek szüksége van rá, az lecsaphat rá. Hihetetlen, hogy 4 hónap alatt, mennyi minden fel tud halmozódni, amit aztán persze már nem tudnak elvinni magukkal. Kispárna, pipereszettek, ruhák, cipők, melyek maximum 2-3 hónapig voltak csak használva, de mégis... A legjobb az utolsónak, csak aztán ő mit csinál azzal, ami hozzá nem fér?? :O
Kedden már ismét órák, de valahogyan a távozás szelleme lengi be az egész iskolát, nem olyan mint korábban volt, kicsit csendesebb, minden kicsit más. Ezen a héten még a nemzetköziek, illetve akik maradnak belőlük, belőlünk, azok felügyelnek a konyhában. Továbbra is a reggeliknél aktívizálom magam, ha már úgyis felkel az ember, akkor már az a pár perc belefér.
Az utolsó dán óra is más mint eddig volt, már ha egyáltalán volt a második periódusban "rendes" óra, mindig közbejött valami, hol Steffennek, hol az órarendben történt változás, hol meg ügyintéztünk. Ketten Zsuzsival, most is jelen voltunk és kérdezgettük Steffent a kiejtésről, ilyen órából kellett volna több, sokkal jobban tudtunk volna haladni dánból...
Az utolsó dán politika és kultúra, egyben az utolsó Mr. Erik óra, mivel European Studies sem lesz már, mivel csütörtökön ismét órarend változás lesz. Szóval befejeztük azt is, ami a nemzetközieknek "kötelező" volt. Érdekes dolgokat tudhattunk meg a dán modellről, hogyan és miért működik, mert tényleg működik. Mr. Erik mindig felkészült volt, néha ugyan átesett a ló túlsó oldalára és olyan dolgokba is belement, amelyekről aztán tényleg fogalmunk sem volt és talán nem feltétlen volt annyira a témához szervesen kötődő, de azért mégis sikerült olyan információkkal ellátni minket, amelyeket a későbbiekben is tudunk majd használni.
Ebéd után, aztán elindult Magda is - hiszen Márti már a múlt héten elkezdte a hazaszivárgást -, majd mindenki folytatta a dolgát. Az utolsó énekkaron már karácsonyi a hangulat, karácsonyi dalok minden szinten, zongorával, gitárral vegyesen. Szerdán egy kis meglepetés a többieknek...
Az utolsó tánc... igen, el is eljött, az utolsó órán Rikke is belehúzott, vagy 7-8 különféle tánccal próbálkoztunk, volt benne egyszerű sortánc, volt autentikus dán tánc, a jól ismert Village People számra (YMCA) is kerekítettünk egy formációt. Szóval jól éreztük magunkat. Ugyan voltak olyan táncórák, amikor a kelleténél nagyobb tempóban haladtunk és ez aztán a tánc rovására ment (jive, cha-cha-cha), de mégis, jó volt megint táncolni és jó volt, hogy ennyi embert érdekelt a tánc világa (Vild med dans).
Este még egy utolsó Kaffeaften, a félidei beszélgetéses estét megismételtük a dánokkal. Valószínűleg úgysem találkozunk velük többet már, bár ki tudja??

ÁLTALÁNOS SZTRÁJK FERIHEGYEN!

ÁLTALÁNOS ÉS HATÁROZATLAN IDEJŰ SZTRÁJK FERIHEGYEN!

Nem sikerült megállapodniuk a szakszervezeteknek és a Budapest Airportnak, így általános és határozatlan idejű sztrájkot hirdetett az RDSZSZ és a LESZ, mely 2008. december 10-én szerdán reggel 6 órától lép életbe!

Járat késésekre és törlésekre lehet számítani...

A hivatalos sajtóközlemény itt olvasható!

Első, utolsó decemberi hétvége

Szerencsére pihenés tekintetében volt lehetőség pótolni az elmaradást, hiszen kiürült ismét a suli, a reggelik ilyenkor meg úgyis csak 10 óra után vannak.
Dán és portugál tanulás szerepelt a programban. Szerencsére az ajándékokkal már jól állok, így most a műhely is pihenhetett egy kicsit.
A nemzetköziek egy része elutazott Randersbe, mivel ők még nem voltak, miközben sikerült egy újabb szívderítő hírt hallanom otthonról.
Nehogy túl egyszerű legyen a budapesti érkezésünk, a jövő hét keddjére a reptéri dolgozók sztrájkot jelentettek be. Úgy látszik minden évben eljátsszák ezt, aztán előállnak különféle követelésekkel, most olyannal is, amely miatt nem is sztrájkolhatnának, aztán mint akik jól végezték a dolgukat, folytatják tovább. Ha én otthon nekikezdtem volna sztrájkolni, a következő napon már be sem kellett volna mennem dolgozni, ők meg, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga, állandóan csak fenyegetőznek, meg sztrájkolgatnak. Hihetetlen, de amint hallom, a közalkalmazottak, a BKV-sok, a vasúti dolgozók, meg ki tudja kik akarnak még sztrájkolni. Elképesztő...
Miután a hírről mindent elolvastam és a többiek is visszajöttek, lementünk vacsizni. Mikiékkel közöltem a hírt, bár azért bízunk benne, hogy megtudnak állapodni majd a helyzetről és nem bukok el egy újabb repülőjegyet...
Vacsora után lementünk egyet bulizni az Einsteinbe, mert még utoljára, soron kívül kinyitottuk. Az elfemtől kapott sörök segítségével ezt a "szenzációsan nagy" bulit, egy kicsit elfogadhatóbbá tettem, mert a nemzetközieken kívül nem voltak mások "bulizni", így beszélgettem egy jót még Magdával, majd a Zsuzsival is, aztán aludni tértem.
Vasárnap aztán egy gyors reggeli (ismét 10-től), majd portugál óra, aztán óra után végre ismét beszélgettem egyet a Renivel. Jövő héten ismét megy Svédországba és remélem a pénteki visszaérkezésével nem lesz baj, mármint a géppel, mert ha késik, akkor én is többet fogok majd kolbászolni Oslo-ban péntek este, bár végülis nem olyan nagy baj, éjszaka még úgysem láttam Oslot, pláne nem télen. :)
Vacsora után még angoloztunk Zsuzsival egyet, majd utána elmondhattuk, hogy végetért az Utolsó szabad hétvége is...

Utolsók napja 1.rész

Utolsó... Ezt a szót használjuk többek között, ha valamiből nincs több, ha valami véget ér.
Ma elkezdődött mindez.

Utolsó... Nincs több Fun and Fitness, nekem sem, hiszen jövő héten pénteken abban az időben már úton leszek Frederikshavn felé, de a többieknek sem, mert ők meg úton lesznek Aarhusba egy futónapra. Ezen az Utolsó órán még játszottunk egyet, floorballoztunk, meg futsaloztunk, ugyanakkor egy kis hiányérzetem maradt. Miért voltunk csak 19-en az órán, amikor ez az egyik a kettőből, amely "kötelező"? A dánok közül néhányan már korán hazamentek, de miért nem voltak ott a nemzetköziek az órán, még majdnem mindenki itt van, vagy mégsem? Gyaníthatóan lélekben sokan már máshol járnak, csak a testük van még itt. Mindegy, kihagyták. Az ő bajuk, én jól éreztem magam.

Utolsó... Röplabda óra, nem lesz több belőle. Sokat tanultunk, tanulhattunk, Rikke elmagyarázott nekünk mindent, mi meg megpróbáltuk megvalósítani. Sokat játszottunk, de sokszor nem is az eredmény volt a fontos, hanem maga a játék. Az, hogy együtt lehettünk, dánok, magyarok, észtek, lengyelek, grönlandiak, bolgárok és játszhattunk, mert kíváncsiak voltunk a játékra.
Én megkedveltem ezt is, mert itt sem az egyén számít, hanem a csapat. Itt az Utolsó órán már látni lehetett, hogy nem volt hiábavaló Rikke munkája, végre két Csapat játszott, de ennél a játéknál már azzal a különbséggel, hogy itt mindenki nyert, mert talán mindenki megtanulta, hogy milyen egy csapatban és nem az egyénben gondolkodni.
Egyébként az óra végén még játszottunk egy Dánok-Nemzetköziek meccset, melynek gondolata már az óra elején, a bemelegítésnél felötlött bennem is, mikor végignéztem a többieken. Az eredmény mellékes, bár mi nyertünk döntő szett hosszabbításban, de mégis úgy gondolom, azzal, hogy ennyien választották ezt a "tantárgyat", bebizonyosodott, hogy sokan hoztak egy nagyon jó döntést, amikor felvették az órarendjükbe ezt a sportot.
Utolsó... hétvégére kiürülő iskola, hiszen a jövő hétén a búcsúparty hetében még itt lesznek a diákok, de aztán az iskola kiürül, megpihen, hogy januárban újabb diákok tölthessék meg a termeket, folyósókat.

Karácsony lázában égve

Ilyen sem volt még, nem állítottam be az ébresztő órát, így aztán nem is csoda, hogy nem keltem fel, csak akkor amikor már gyanúsan világos volt kint, na ez már jóval 9 óra után volt... :S
A közöséneklésre lementem, majd utána következett Mr. Erikkel egy European Studies, ahol az Európai Unió részvételét vitattuk meg, néhány szituációban, mit kellene tenni, miért. Kissé vontatott volt az óra, de szünet után egy tegnapi EU-s hírt beszéltünk át, miszerint milyen kapcsolatot kellene kialakítani Oroszországgal, hiszen a soros cseh elnökség alatt lesz egy 27+6 keleti ország részvételével rendezendő csúcstalálkozó és Oroszország nem igazán szeretné, ha az EU többi bővítése folyamán már szinte csak EU-s határa lenne nyugaton. Mivel a hír rövid volt és aktuálpolitikai hírekben senki nem akart igazán állást foglalni, így hamar átbeszéltük.
Ebédet követően elszaladtunk az önkormányzathoz, CPR ügyben, de az ügyintéző hölgy nem igazán tudott intézkedni, menjünk vissza holnap... :) Már szinte hazajárunk hozzájuk...
Fotózáson fotó és kép manipulációról volt szó természetesen a Photoshop segítségével. Ennek köszönhetően szinte megint én voltam a tanári segítség. Mennyire örülök, hogy ennyit kellett használnom az utóbbi években a programot, most legalább átadhatom, amit tudok róla. :)
A vacsora egy kicsivel korábban volt ma, mert jött egy pár vendég, míg utána megint egyedüli nemzetköziként, segítettem a dánoknak a karácsonyfára függőket készíteni.
Este aztán befejeztem a dán könyvből a szavak és kifejezések átültetését a byki-be.

Ja, azt majd elfelejtettem, ismét jelentkezett az elfem... Megint kaptam tőle egy üveg sört! :D
Örülök neki, a hétvégén meg is iszom, ne kelljen üvegekkel hazaindulni...

Elf támadás

Szerencsére most sem maradtam le a nap első étkezéséről, úgyhogy megfelelő mennyiségű táplálék magamhoz vétele után bele is tudtam kezdeni a napba.
Festészeten folytattam a projektjeimet, ennek kapcsán, illetve barátok, ismerősök felkérései alapján elgondolkodtam egy újabb blog indításán, amelyben közszemlére tehetném a festészeti remekműveimet, ugyanis nagy valószínűség szerint a későbbiekben is szeretném folytatni a festést.
Együtténeklésen már a héten megkezdett úton haladtunk, karácsonyi és szerelmes dalok minden mennyiségben, ráadásul a mai napon az együtténeklés után további közös éneklős rész volt, így aztán Steffen meg a diákok számára is adódott bőven lehetőség a gyakorlásra. Ebédet követően jött egy kisebb szünet, melyben azt terveztük Zsuzsival, hogy elmegyünk az önkormányzathoz, de kissé keresztül húzták a számításainkat, mivel a kerámiásoknak a mai volt az utolsó nap, amikor ki tudták égetni a csecsebecséiket, így ahhoz kellett hozzákészülniük, úgyhogy elnapoltuk holnapra az "ügyintézést".
Vacsora előtt aztán ismét Svend világa, Norbi torna avagy Grundidræt... Most már szerintem Svend sem erőlteti annyira az egészet, hogy szinte meg se tudjunk mozdulni, mert most is csak mintegy 20 percnyi bemelegítés után, 3 részre osztotta a társaságot, az egyik rész lement a konditerembe, a másik a tornateremben futsalozott, vagy floorballozott, míg a harmadik a tornateremben a színpadon végezhetett különböző erősítő. átmozgató gyakorlatokat. Mondanom sem kell, megint jól elfáradtam, karácsonykor hiányozni is fog ez a testmozgás mennyiség.
Azt nem tudom, hogy az elfes dologban a tanárokat is lehetett-e húzni, de az biztos, hogy valaki egy kissé tréfás kedvében volt, ugyanis a vacsorához megérkezvén az étkezőbe, láttuk, hogy valaki(k) megfordították azt az asztalt, ahol a tanárok szoktak ülni, így aztán az asztal lapja a talajon, míg a négy láb meg az égnek meredve állt, de arra azért figyeltek, hogy az asztal hátlapjára azért szépen rendesen visszapakoljanak mindent, mintha mi sem történt volna. :D Az egészben az volt az érdekes, hogy ránk, nemzetköziekre próbálták fogni ezt az egészet és bár jó poén volt, nem mi voltunk. Zsuzsi meg is jegyezte, biztosan azért történt, mert nem fordítanak nekünk le mindent a tanárok, amikor az étkezések utáni "messages" szakaszhoz érünk. Nekik viszont most lefordították! :D
Aztán én is megkaptam, mármint az üzenetemet az elfemtől. Mit sem sejtve érkezem a szobámhoz a vacsorából, de az elfnek köszönhetően nem tudtam bejutni, mert az ajtókeretre ragasztott nagy papírra írt üzenettel jelezte, hogy megvan, jól van és Boldog Karácsonyt kíván, meg minden, és egy kis meglepetéssel is kedveskedett, kaptam tőle még egy üveg sört is! Szerencsés vagyok, mert az én elfem nem negatív, vagy morbid dolgokkal lep meg, hanem így. Köszönöm! :)
A "kultúr sokk" után még megpróbáltam beszélni a fogorvosommal skype-on, mert egy kontrollra nem ártana elmenni, most már fél év után, de nem sikerült elérnem, már nem voltak bent, majd holnap ismét próbálkozom. Ezután K.O., mint akit fejbekólintottak, úgy ledőltem aludni, mert nem bírtam nyitva tartani a szemem, ennek köszönhetően egy két és fél órás alvás blokk után, az éjszakába nyúlóan folytattam a dán szavak felvitelét a byki-be...

A célegyenesbe fordulva

Megint ráálltam a jól kitaposott útra, a reggelit kihagytam, bár most nem volt szándékos, sőt. Az óra ébredésére sikeresen felébredtem, de aztán ugyanazzal a lendülettel, ahelyett, hogy szundit nyomtam volna a telefonra, kikapcsoltam az ébresztőt... Hiba volt... :S
Reggeli ugrott, de valamiféle jelre mégis felébredtem 8.25-kor így aztán a Steffennel való megbeszélésre szerencsésen leértem 8.32-re. :)
A tartózkodásival kapcsolatban beszélgettünk mindeféléről, majd abban maradtunk, hogy 11-kor, illetve előtte 5 perccel találkozunk az udvaron, majd elvitt minket Zsuzsival Randersbe a rendőrségre, mégiscsak egyszerűbb és gyorsabb úgy intézkedni, ha van egy anyanyelvi ember, így aztán a CPR-számmal kapcsolatban is sikerrel jártunk, hamarosan várható, hogy az is elkészül! :) Éljen, kb. 20 perc alatt készen is lettünk, úgyhogy sikeresnek és eredményesnek volt ítélhető az utazás.
Ebédre vissza is értünk, majd jött a kóruséneklés, már a karácsony jegyében. Egy dán dalt és egy angol nyelvű dalt gyakoroltunk, bár az elején a kajától, illetve a teltségtől, majd lefordultam a székről, ha meg éppen nem, akkor meg ásítoztam, megállás nélkül. :S
Na mindegy, a szünet után az "angol nyelvű" dallal foglalkoztunk igazán, ez egy Boney M. szám volt, 1978-ból... Hát igen, a diákok közül csak nekem lehetett akkoriból emlékképem, bár sajnos nem emlékszem konkrétan semmire, lévén az első születésnapomon is csak alig-alig voltam túl. :)
A nap híre, hogy a jövő év tavaszától ismét lesz olyan légi összeköttetés Budapest és Koppenhága között, amely nem a drága magyar légitársaságra épül, hanem egy jóval olcsóbb külföldire. A Norwegian (mi más) április 2-ától repül majd Budapestre heti 3 alkalommal, kedden, csütörtökön, vasárnap.
Miután kiörömködtem magam, hogy erről is elsőként tájékoztattam magyarul, küldtem egy levelet a VG-hez, hátha érdemesnek találják a régi kollégák a hírt, hogy megjelenítsék, eddig még mindig nem hozta le senki más... :) Ugye-ugye mit tesz, ha valaki követi a skandináv sajtótermékeket, illetve híreket. Igen, ez még egy régi "betegség", de akkor sem árt tájékozottnak lenni.
Vacsora után aztán lementem a műhelybe, hogy folytassam a képeket, szerencsére ígéretesen alakulnak a dolgok, remélem a hétvégéig be is tudom fejezni, amiket elterveztem...

Breaking news! Új légikapcsolat 2009-től Budapest és Koppenhága között!!

Breaking news!

Szerencsére nem sokáig kellett várni a Sterling csődje után arra, hogy legyen másik (a Malévon kívül) közvetlen légijárat Budapest és Koppenhága között.
Mai norvégiai sajtóhírek szerint 2009 márciusától tíznél több, újabb desztinációt von be a Norwegian Air Shuttle Koppenhágából, melyek között Budapest is szerepelni fog. Április 2-től lehet majd az új útvonalon közlekedni a dán és a magyar főváros között.
További új útvonalak Koppenhágából a következők: Amsterdam, Edinburgh, Faro, Heraklion, Krakow, Paris/Orly, Palma de Mallorca, Praha, Pisa og Split.
Továbbá tervezik Koppenhágából Barcelonába, Londonba és Rómába is légikapcsolat kialakítását, sőt egy másik dán reptérről Aalborgból is egy új járatot Londonba.

A norvég cikk ezen a linken érhető el, norvégul.

Végre megint hétfő

Ismét a fedélzeten... :) Ugyan reggel nem nagyon sikerült felkelnem még, de aztán végre megint órákra mentem.
A reggeli együtténeklésen Márti bejelentette, hogy a holnapi nappal hazamegy, így aztán kezdetét vette az összekészülés és hazamenetel projekt is. Megismerhettünk egy érdekes dán szokást, a karácsony manók, elfek eljövetelét, illetve inkább csak működésük megkezdését. A lényeg az, hogy húzni kellett egy kalapból egy nevet és aki rajta szerepel annak kell a húzó személy részéről különböző meglepetéseket kitalálni, apró dolgokat adni, persze titokban, nehogy kiderüljön, kinek ki a manója, elfje. :D
Labdajátékokon, fociztunk, de nem a "tétre és vérre" menő küzdelmet domborítottuk ki, hanem a labdás gyakorlatokat. Jó volt, megint kellemesen elfáradtam utána.
Ebédet követően festészet következett megint, a papírkartonos dolgot félretéve, belekezdtem a tervezett képekbe, úgyhogy már csak időre van szükségem, aztán ismét sikerélmények tömege érhet, amint elkészülnek a művek.
Vacsora után aztán a dánnal is haladtam, mármint a dán könyvből a szavak bevitelével a byki-be. Már csak 5 lecke van hátra és lesz egy körülbelül 2500-3000 szavas és kifejezéses dán szótáram!