A francia túra után - első rész, mely élményekkel tele

Visszaérkeztünk Franciaországból...
Helyi idő szerint 9 óra 10 perckor visszatértünk a távoli Franciaországból.

Kétszer közel 23 órás buszos utazás után megjártuk Franciaországot.
Szép és nagy ország ez a francia, pedig még le sem jutottunk a Riviérára... Na de inkább rátérnék a részletekre.
Először is, a múlt szombat, mintha nem is lett volna úgy tűnt tova, mindenki lélekben már kezdett rápihenni és készülni a nagy utazásra.
Vasárnap reggel aztán egy "nyugodt" reggelizés, úti kaja összekészítéssel, majd az utolsó mozzanatok elindulás előtt, mit hagyunk itthon, mit nem, mit akarunk itt hagyni, mit nem. Ráadásul a szobáinkat, amíg nem vagyunk itthon kiadják, tehát igencsak meg kellett nézni, mit hagyunk elől és mit nem szeretnénk a vendégek előtt hagyni. A laptopot természetesen nem akartam megsétáltatni, nehogy valami baja legyen, így aztán a tanári tárolójába került, egy hetes szabadságra. Aztán bepakoltunk, majd nekivágtunk az egyik 23 órás útnak. Ha nem megyek végig keresztben Németországon és majdnem Franciaországon is, sosem gondoltam volna, hogy ilyen hatalmas ez a földrész. Elképesztő!
4 alkalommal álltunk meg az út során és figyelhettük meg a pihenőhelyek minőségét, különbségét az eddig tapasztaltakhoz képest. Eközben a növényzet és a táj szüntelen változása hozott színt a kissé unalmasnak és örökké valónak tűnő utazás végeláthatatlan perceibe. Mielőtt végleg elcsigáztunk volna, elszenderedtünk, majd néhány órányi embriópózban töltött kilométer után immáron Franciaország belsejében ébredve döbbentünk rá, hogy azért a buszon alvás nem tartozik azon sportágak közé, melyeket szívesen űzne bármelyikünk is hosszútávon. Végül aztán pár órányi "zötykölődés" után megérkeztünk a szállásra. Hétfőn délelőtt 11-re már elfoglaltuk a szállásainkat is Les Vans-ban, sőt az ügyesebbek már az első ház megbeszélésen is átestek. Természetesen mindenki ügyes volt, hiszen a dánok magas szinten űzik a megbeszélés nevű sportot, de azt hiszem ezt már említettem. Minden ház, 5 embernek biztosított pihenési lehetőséget, ha éppen a házban kívánta volna bárki is eltölteni a napját. Minden házba 3 lány és 2 fiú kapott besorolást, de aztán a szobák elfoglalása már a gyorsaságon múlott. A szobában 3 ember, míg az étkező feletti galérián egy franciaágyon, a két másik ember számára adódott alvási lehetőség. Szóval a lányok gyorsabbak voltak, így aztán ők nyerték a szobát, így nekem marad (volna) Alival a franciaágy... :S Nekem ez nagyon nem tetszett, ezért már azon gondolkodtam, hogy miként tudnék inkább a padlón aludni, mintsem egy másik pasival. Aztán este jött a mentőöv, Ali megkért, hogy keressek már egy másik házat aludni, mert ő együttaludna egy lánnyal. Éljen, éljen, aludjanak csak! Így aztán átmentem egy másik házba, ahol ráadásul csak hárman voltk, mert elszervezték az elhelyezést, 3 ház esetén 6 fővel számoltak, de aztán kiderült, hogy a házak ugye csak 5 személyesek... :S Na mindegy, nekem jó volt, szóval átmentem a pótházba az emeletes ágy felső részére aludni, tökéletes választás volt.
Kedden kipihenten, ágyban aludtan ébredve keltünk és készültünk az első izgalmas dologra, a "vadvízi" kenuzásra. A csoport egyik fele még hétfőn letudta a kenuzását, míg mi, főként nemzetköziek csak ezen a szép, de kissé hűvös keddi délelőttön veselkedtünk neki. Mi egyébként hétfőn délután, a supermarketben vásárlás nevű sporttal kezdtünk ismerkedni, feltérképezvén az árakat. Mondani sem kell, jóval a dán árak alatt volt minden. A sör főként! :D 1 € körül már volt 1/2 literes dobozos sör!
Visszatérve a keddhez, a kenuzás szenzációs volt! Sosem csináltam még, de ezután biztosan fogok még menni, remélhetőleg ennél vadabb vízire. Nagyon jól ment nekünk, voltak akik borultak már az elején, de mi rendületlenül, ugyanakkor körültekintően evezve, majdhogynem összehangolva haladtunk a 7. kilométerünk végéig. Azért csak majdhogynem, mert egy dán lánnyal Anne-vel kerültem egy hajóba, és mivel én voltam a kormányos, én próbáltam irányítani a hajót, csakhogy Anne néha elkezdte cserélgetni az evezési oldalt, holott fixen a jobb oldalon kellett volna maradnia... :S Na mindegy az utolsó "komolyabb" zúgóig nem is volt gond, de ott keresztbe fordultunk és felakadtunk a sziklákra, de úgy, hogy nálam hátul ezerrel ömlött be a hajóba a víz... Gyorsan kipattantunk, jött az egyik kísérő is visszatette a hajót, majd elvánszorogtunk a végéig. Nagyon jó volt! :D Mivel rajtam volt az aláöltözet, így hiába lehetett a vizet csavarni a túragatyámból, abszolút nem éreztem belőle semmit sem, hiszen az aláöltözet azonnal elvezetett mindent.
Délután aztán már mindenki ismét buszra szállt, hogy meglátogassunk egy helyi bortermelőt, bort kóstoljunk, esetleg vegyünk, majd a település (Vallon Pont d'Arc) megtekintése után továbbutazzunk a Pont d'Archoz, az Ardèche folyó völgyébe. Aki akart fürödhetett is, ha volt hozzá bátorsága. :) Egyébként ezen az estén is, mint mindig buli, beszélgetés zárta a napot.
Szerdán kettévált a társaság, aki akarta, az megnézhetett egy kis hegyi falut Thines-t, egy 10 km-es túra keretén belül, aki viszont nem ezt választotta, az elmehetett canyoningolni inkább. A falu gyönyörű volt, a túra hozzá meg kifejezetten tetszett nekem. Az út mentén hihetetlen mennyiségben láthattunk gesztenye fákat. A közeg, a környezet káprázatos volt az egész túra során. Végezetül este egy közös grillparty-val zártuk a napot és ezzel a túra első felét is!