A francia túra - második rész, elszervezések

Sokak számára kimerítő és jóval inkább megrészegült este után, csütörtökön elmentünk egy nagy túrára busszal, először a Pont du Gard-ot néztük meg, 2 órás szabadfoglalkozásos program keretében, bár voltak olyanok, akik szinte ki sem mozdultak a vendéglátó létesítmények körzetéből!? Pedig ez gyönyörű volt, ha már ott voltunk, én rendesen körbe is jártam.
A rendelkezésre álló idő elég volt, fotóztam is rendesen, ha valakit érdekel megtekintheti az ismert képtáramban. Délután továbbmentünk Nîmes-be, ahol újabb szervezett szervezetlenség fogadott minket, miszerint 3 órás szabadprogram keretében nézhetjük meg a várost, illetve amennyit sikerül belőle. Na jó, annyit azért megszerveztek nekünk, hogy egy 3D-s mozi keretében amolyan Gladiátorosan megnézhettük a város történetének főbb momentumait. Ezek után ment mindenki amerre látott, az emberek jelentős része shoppingolt... Mindegy, az ő bajuk. Amennyire az idő engedte, én azért végignéztem a főbb látnivalókat. Egyébként szerencsénk volt, hogy busszal mentünk, mert elég rossz volt az idő egész nap, sőt, este még egy kiadós zivatar is elkapott minket a hazafelé úton. Még a buszon dánul közölték a fontos pénteki tudnivalókat a túrák indulásával kapcsolatban, de amikor mi is szerettük volna mindezt végighallgatni, akkor abból nem lett semmi, ugyanis semmit sem közöltek angolul. Egyébként a hét elején még tudtak információt nyújtani angolul is, de a hét második felére valószínűleg elfelejtették a nyelvet, mert minden info csak dánul hangzott el. Jó megértem, egész héten dánok között voltunk, igazán megtanulhattuk volna a nyelvet... Én igyekeztem, de eddig azért még én sem jutottam, sajnos... :S Este azért megkérdeztük a dán diákokat, hogy mi az info, de csak annyit mondtak, hogy a pénteki programokról beszéltek. Így összesen annyit tudtunk az utolsó napi programokkal kapcsolatban, hogy lesznek valamikor, de hogy pontosan mikor, azt nem, lévén, hogy az előzetes programban is pont ezen a napon nem voltak pontos időpontok megadva... Királyság!!! A "szokásos" buli a nap végén most elmaradt, mindenki elég fáradt volt ahhoz, hogy inkább pihenjen.
Pénteken a szervezés megint érdekesre sikeredett. Mivel ugye kiadtak minket egy túra és extrém sport szervező cégnek, így a tanárok nem nagyon törték magukat a reggeli órákban. Sikerült azért azt megtudnom, hogy állítólag 8.50-kor kellett találkozniuk a sziklamászóknak a parkolóban... elmúlt 9.20 is, még mindig ott dekkoltunk a parkolóban. Végre feltűnt Rikke, aki mondta, hogy Svendék sem értik, mi történt. Aztán jött egy telefon, hamarosan jön egy kis busz értünk, hogy elvigyen a szervezők bázisára... Újabb adalék, a szervezetlenséghez... Az íjászkodók elmentek a bázisra, hiszen állítólag oda kellett menniük, erre a busz amely értünk jött, visszahozta őket, hiszen nem ekkorra volt időpontjuk... :S Aztán kiderült még az is, hogy minket meg vártak ugye a bázison és mivel késtünk ezért egy 20 fős gyerek csapattal + kísérőkkel együtt kellett (volna) kimennünk a falhoz egy 24 fős kisbuszban... Azt hiszem nem kell mondani, hogy ez sem sikerült, úgyhogy pótautót állítottak be nekünk, így aztán közel háromnegyed órás késéssel kijutottunk a falhoz, de ott ért a meglepetés, 12-re már vissza is menni a vezetőnek, mert indul a következő túrája... Marha jó, előzetesen úgy harangozták be a tanáraink, hogy ez egy egész napos outdoor és extrém sport nap lesz, erre sikerült ebből maximum 2 és fél órát csinálni... :S Ismét csak gratulálni lehet a szervezésért... De ez még mind semmi, amely leginkább felháborított az még csak most következett.
Kinn a falnál tök jól elbeszélgettem a vezetőnkkel, hogy milyen helyeken másztam már, meg hogy szeretem a via ferratakat is, erre megkérdezte, hogy jövök a délutáni rapellingre is? Erre válaszoltam neki, hogy nem, mivel mindenki csak egy programot választhatott és én inkább a falmászást választottam. Aztán délután ért csak a meglepetés, amikor jöttek vissza rapellingesek, hogy mi történt. Ugyanis a mászó csoportból, rajtam kívül a többi fiú szépen elment rappellingelni (is)... Állítólag azért, mert volt néhány ember, aki nem ment el rá, ezért ők ugrottak be helyettük. Csak egy pár dolgot nem értek, 1. honnan tudták, hogy nincs ki a létszám, 2. miért nem kérdeztek meg engem is, hogy volna-e kedvem menni, hiszen tudták, hogy ezeket az extrém sportos őrületeket imádom, 3. mivel nekem volt felszerelésem, így aztán még plusz emberként nekem is szólhattak volna, hiszen így én nem vettem volna el senki elől a lehetőséget. Így csak ők vették el tőlem... :(
Mivel nem kissé felháborodtam ezen, a házamban a dánok is észrevették, majd megkérdezték hogy mi a bajom. Elmondtam, majd megkérdeztem, miért nem mehettem - mert csak egyen lehet részt venni; mondtam, hogy tudom, de akkor miért mehettek a többiek - mert nem volt meg a létszám; tőlem miért nem kérdezték meg, hogy volna-e esetleg kedvem - ... (nincs válasz)
Ennyit a dologról, részemről lezártam, de akkor sem értem, miért nem voltunk a túra második felében egyenlően kezelve a dánokkal? A nap végén még szerveztek egy francia népzenés estet, majd utána jött a búcsú buli.
Szombaton aztán 11-kor elindultunk visszafelé. Rövidebb pihenőkkel kb. 30 perccel hamarabb sikerült visszaérnünk, mint ahogyan az odaútat tettük meg. Egyébként még a visszaúton is rátettek egy lapáttal a tanáraink, amit a nemzetköziek már végképp nem értettek. Ha egy csoport vagyunk, akkor miért nem kezelnek úgy. Bár nem volt jelentős a dolog, de mégis... Arról van szó, hogy a hazaút perceit elütvén csináltak egy tesztet, kvízt a diákoknak a tanáraink (vagy csak az egyik??), földrajzi, kultúrális, művészeti kérdésekkel, de CSAK a dánoknak! 8(
Mindegyük tud angolul, miért nem tudták volna angolra is lefordítani? Esetleg akkor egy dán és egy nemzetközi együtt csinálja, de nem... Lehet, hogy attól tartottak, hogy a nemzetköziek jobban tudták volna a válaszokat mint a dánok és ez esetleg ciki lett volna? Ezt már nem fogjuk meg tudni, de jó néhány kérdésben azért mi segítettünk a dánoknak, az biztos...
Végezetül kissé elcsigázva és kissé alváshiányosan, de vasárbap délelőtt szerencsésen visszaértünk Franciaországból.
Összegzésül azt mondhatom, hogy még az utolsó két-három nap negatívumait is leszámítva, nagyon jó és hasznos túrán vettünk részt a dán diákokkal együtt, sok mindenkit ismertünk meg jobban, mint ahogyan tettük ezt itt, eddig az iskolában.